Az agrártüntetések eddigi hagyományait felrúgva szokatlan koalícióban demonstrálnak a kis- és nagytermelők, hogy több támogatást követeljenek ki maguknak. A túltermelési válsággal küszködő állattenyésztők nagy részére azonban az Európai Unióban sem vár jobb sors a jelenleginél.

Ahogy közeledik május elseje, Magyarország uniós csatlakozása, úgy hatalmasodik el a pánik a magyar agrártermelőkön. Számukra az EU-tagság ugrás az ismeretlenbe, miután az eddig bejáratott támogatási csatornákat nagyobbrészt a brüsszeli kassza kontrollja váltja fel. Ráadásul az elmúlt másfél évtizedben az ágazatba pumpált 1700 milliárd forint állami támogatás hatása nem látszik, mert annak java része nem a strukturális problémák megoldására, a versenyképesség fejlesztésére, hanem a kevésbé hatékony termelési szerkezetet konzerváló tűzoltásra ment el. Az állattenyésztők jelentős része versenyhátrányból indul a közös piacon, márpedig az ő leépülésük a takarmányfelhasználás csökkenésén keresztül megingathatja a növénytermesztők pozícióit is.

"Eladó tehenészeti telep 370 darabos Holstein-fríz állománnyal, 1 568 079 liter tejkvótával, éves - kiváló minőségű - takarmánykészlettel" - szól az apróhirdetés egy agrárhetilapban, de ugyanitt nagy számban kínálnak komplett sertés- és baromfitelepeket, fejőgépeket, tejhűtőket is. Az állataiktól, eszközeiktől szabadulni vágyó gazdák már semmiben sem bíznak, ellentétben azokkal a termelőkkel, akik hétfőtől két héten keresztül demonstrálnak félpályás útlezárásokkal 19 megyében. A hétfőn és kedden több mint hatvan helyszínen tartott megmozdulásokat a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz), a tejtermelők, a baromfi- és a sertéstartók erre az alkalomra szerveződött érdekképviselete, valamint a hirtelen feltűnt Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma szervezte. A tiltakozók a teljes klasszikus agrárdemonstrációs arzenált bevetették: Csongrádban tejmegsemmisítéssel, Győr-Moson-Sopron megyében pedig ingyentej osztogatásával igyekeztek a kívülállók érzelmeire is hatni.

Némi pikáns ízt ad a tiltakozó akcióknak, hogy azokat a főként a nagyüzemeket összefogó Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is támogatja, melynek tagjai ugyan hétfőn szervezetten még nem vonultak ki az utakra, de a hét közepétől önállóan is tüntetnek. A sikamlósság abban rejlik, hogy Nagy Tamás MOSZ-elnök miniszteri tanácsadóként segíti a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) munkáját, Máhr András helyettes államtitkár pedig mostani megbízatása előtt az érdekképviselet titkára volt. Hasonló a helyzet a tejválság kialakulásában a kormány felelősségét felvető agrárkamaránál is, hiszen korábban Németh Imre földművelésügyi miniszter és Benedek Fülöp, a jelenlegi közigazgatási államtitkár is funkciót vállalt a köztestületnél.

A tárca tavaly ősz óta folyamatosan defenzívába szorult, miután kiderült, hogy hiába az EU-forrásokkal együtt közel 290 milliárd forintos agrárbüdzsé, a brüsszeli pénzhez csak december után lehet hozzáférni (HVG, 2003. október 25.), ráadásul február közepéig még nem sikerült meghirdetnie az idei támogatási rendszert. A tüntetésekbe csapó elégedetlenség talán a tejtermelőknél a legnagyobb. "A miénk Európa legnagyobb, 3350 darabos tehénállománya, és most literenként 20 forintos veszteségünk van a tejen" - ecsetelte helyzetüket a HVG-nek Mádl István, az előző kormány idején privatizált pápai Agroprodukt Rt. vezérigazgatója, a tejesgazdák demonstrációjának főszervezője. Alapproblémájuk, hogy a felvásárló - esetükben a Veszprémtej Rt. - 61-62 forintért vesz át egy liter tejet, miközben tavaly 71,90 forintos önköltséggel termeltek, az idén pedig minden számításuk azt mutatja, hogy a takarmánydrágulás miatt nem tudják literét 81 forintnál olcsóbban előállítani. Mádlék 75 forintos irányárat, illetve 72 forintos intervenciós árat követelnek - utóbbi arra kötelezné az agrártárcát, hogy amennyiben a piacon ennél kevesebbet adnak érte, az intervenciós áron vásárolja fel a tejet. Az agrárkormányzat viszont múlt pénteken 68 forintos irányárat és 4 forintos támogatást kínált: az irányárat a feldolgozóknak kellene megadniuk, hogy a termelők igénybe vehessék az állami apanázst. Hogy mikortól lenne érvényes az irányár, az nem derült ki az érdekeltek pénteki egyeztetésén, amelyen egyébként egyik fél sem fogadta el a tárca ajánlatát. A termelők a felvásárlást garantáló intervenciós ár meghirdetését követelik, a mögé viszont pénzt kellene tenni, ami most az FVM-nek nincs. Tavaly a tárca 13 milliárd forintot fordított a tejágazatra, az idei első négy hónapra viszont időarányosan ennek kevesebb mint felét, kétmilliárdot tervez.

Az agrártárca ajánlatának legfőbb hibája, hogy az senkit sem kötelezne semmire; amennyiben a feldolgozók mégsem adnák meg a 68 forintot, a 4 forint sem járna a termelőknek. Márpedig a felvásárlók közül most senki nem fizet ennyit a tejért. Megszűnt ugyanis a Tej Terméktanácson (TT) belül a többlettej elhelyezésére évekig működő rendszer, amely érdekeltté tette a feldolgozókat a - tavaly 72 forintos - irányár megfizetésében, mert csak így voltak jogosultak igénybe venni a nyomott világpiaci árak miatt veszteséges export után járó, literenként 52 forintos térítést. A kasszát a feldolgozók és a termelők töltötték fel befizetéseikkel. Tavaly november 6-án azonban kimerült ez az intervenciósnak nevezett, ám valójában exporttámogatási kassza. Azóta a felek egymást hibáztatják, de a lényeg: nincs pénz szubvencióra, így itt marad a felesleg, ami 62-64 forintra nyomja le az árakat. Ráadásul a terméktanácson belül teljes a körbetartozás, s egyre nagyobb az FVM-re nehezedő nyomás, hogy állja a cechet.

Mindeközben a tárca erre az évre újabb százmillió literes kvótacsökkentést tervez, amivel gyakorlatilag beismeri, hogy irreális volt az EU-tól eredetileg igényelt 2,8 milliárd literes termelési keret. Amiből végül 1,93 milliárd litert kapott meg Magyarország, ám ez is kitöltetlen. Pedig az elmúlt években rendre 400 millió liter körüli, az idénre pedig a jelenlegi termelési szint mellett 300 millió literesre prognosztizált felesleg kialakulásában az 1990-es évek közepétől a mindenkori agrárirányítás által mesterségesen magasan tartott termelői tejárak játszották a főszerepet.

A szintén az utakra vonuló csirketartók problémája hasonló: 205 forintos kilónkénti önköltségükkel szemben 185 forint az átvételi ár, miközben támogatásuk 16,80-ról 9,50 forintra csökkent kilónként, a felszámolás alá került Hajdú-Bét Rt. (HVG, 2003. január 31.) pedig 5,5 milliárd forinttal maradt adósa a baromfitartóknak.

Az import leállítását, a tavaly igényelt támogatások kifizetését és hitelátütemezést követelnek a sertéstartók. "A lengyelországi és csehországi disznók visszaszámolva 140-150 forintos kilónkénti élőállat-áron jönnek be, miközben a mi önköltségünk 300 forint fölött van" - panaszolta fel a HVG-nek Sákán Antal, a demonstráló sertéstartók vezetője. A világpiaci fejlemények ugyanakkor le kell hogy hűtsék az azonnali importkorlátozásokban reménykedő termelőket. "Az EU-ban az utóbbi 32 év legnagyobb készlete halmozódott föl, és a jelenlegi tagok az unió bővülése után 300 ezer tonnával több sertéshús eladásával számolnak az új tagállamok piacain, mint jelenleg" - vetítette előre a támogatott EU-készletek Magyarországon is várható megjelenését Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. élelmiszer-ipari elemzések központjának igazgatója. Az orosz piacról a brazil sertés miatt egyre inkább kiszoruló uniós exportőrök várható pozíciónyerése további állománycsökkenést indukál majd a magyarországi ólakban, ami a feldolgozók egy részének csődjével is jár majd.

A túltermelési válságon túl a kríziságazatokban egyes cégek leépülése is tetézi a bajt. Az anyavállalatának botrányába fulladó magyar Parmalat elkerülhetetlennek látszó és a Hajdú-Bét már tényként kezelhető csődje után a múlt héten a kaposvári Kometa 99 Kft. (HVG, 2004. január 31.) jelentette be 400 dolgozó elbocsátását és felvásárlásainak csökkentését. "Most nagyon nagy a baj, szeretnénk elkerülni, hogy a politika rátelepedjen a termelői tiltakozásokra" - mondta a HVG-nek Jakab István, az előző kormány mellett egyébként többször kiálló Magosz elnöke. Ezt azonban, úgy látszik, nem sikerült megúszniuk, annak ellenére sem, hogy a MOSZ és az Agrárkamara elégedetlensége legalábbis arra utal, a békétlenséget nem a tüntetők mellett nyilatkozataikban kiálló ellenzéki pártok szították. A demonstráció kezdetének a parlamenti nyitónapra időzítése azonban nyilván nem véletlen - mint ahogy az sem, hogy emiatt a MOSZ csak később csatlakozik a tiltakozáshoz. S mit tesz isten, a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma élén megjelent Zsikla Győző és Hanó Miklós: a volt kisgazda képviselők politikai karrierjüket a Horn-kormány ellen indult 1997-es gazdatüntetéseken alapozták meg.

A Fidesz-MPSZ is közvetlenül a demonstráció kezdete előtt tűzte választmányi ülésének napirendjére a mezőgazdaság helyzetének megtárgyalását, ahol a támogatások diszkriminatív elosztásával vádolta a tárcát, s Németh Imre agrárminisztert és Szanyi Tibort, az FVM politikai államtitkárát lemondásra szólította fel. Szanyi már ezt megelőzően is igyekezett a megmozdulások politikai élét hangsúlyozni, az MSZP-frakció pedig bejelentette, hogy 50 milliárd forinttal kívánják növelni az EU-csatlakozásig igényelhető, eredetileg 100 milliárd forintosra tervezett kedvezményes hitelkeretet, amiből 20 milliárdot kifejezetten a kisgazdaságoknak különítenek el. Az FVM pedig azon egyezkedik Brüsszellel, hogy az uniós támogatást kiegészítő 91,3 milliárd forint nemzeti dotáció kifizetését már a tavaszra előrehozhassa.

KELEMEN ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fókuszban

Jól kisütötték

Január 15-e óta 51 300-ról 45 200 forintra esett egy tonna márciusi szállítású búza ára a Budapesti Árutőzsde...

Fókuszban

Kasszavágás

Az uniós közélet állandó jelensége az Európai Bizottság (EB) brüsszeli székháza előtti agrártüntetés, amelyen legutóbb...

Orbán Gáspár: Imádkozni kell azokért, akik támadnak

Orbán Gáspár: Imádkozni kell azokért, akik támadnak

Megjött az új Mortal Kombat, és brutálisabb, mint az előzők – videók

Megjött az új Mortal Kombat, és brutálisabb, mint az előzők – videók

A Gundelnél O1G-feliratú zsíros kenyérrel tiltakoztak a kormány urizálása ellen

A Gundelnél O1G-feliratú zsíros kenyérrel tiltakoztak a kormány urizálása ellen

Lesz kiért izgulni – összeállt a 69. Berlinale versenyprogramja

Lesz kiért izgulni – összeállt a 69. Berlinale versenyprogramja

Székely Csaba: „A gondolkodni tudásunk is zsugorodott”

Székely Csaba: „A gondolkodni tudásunk is zsugorodott”

Megtalálták Tarlós egyetlen ellenfelét

Megtalálták Tarlós egyetlen ellenfelét