Legkorábban az év vége felé lehet választásokat tartani Irakban - áll az ENSZ frissen közzétett jelentésében, amely azonban nyitva hagyja a kérdést, hogy a tervezett időpontig, június 30-áig kinek és mi módon adnák át ideiglenesen a hatalmat. Eközben az etnikai és vallási ellentétek már-már az ország területi integritását fenyegetik.

"Vízválasztó lesz a Közel-Kelet történelmében a szabad Irak megteremtése, amely hozzájárul a szabadság elterjesztéséhez e fontos térségben" - jelentette ki magabiztosan George W. Bush amerikai elnök múlt szombaton, szokásos heti rádiónyilatkozatában, a jelek szerint nem tágítva az Egyesült Államok azon nagyívű tervétől, hogy Szaddám Huszein brutális diktatúrájának romjain demokráciát hoznak létre és nemzetet építenek Irakban. A beszéd egy nappal az után hangzott el, hogy Washington beismerte, nem sikerült elfogadtatnia az iraki vezetőkkel azt az elképzelést, miszerint jelölőgyűléseken válasszanak ideiglenes kormányt.

A visszakozás nyilvánvalóan már annak ismeretében történt, hogy az ENSZ - hivatalosan hétfőn ismertetett - jelentésében leszögezte: legkorábban az év vége felé vagy 2005 elején lehet tisztességes választást tartani - amennyiben az előkészületek azonnal megkezdődnek. A világszervezet tényfeltáró bizottsága - Washington hathatós kérésére - február elején járt Irakban, hogy felmérje a választások megtartásának lehetőségét, miután az iraki lakosság többségét kitevő síiták legtekintélyesebb vallási vezetője, Ali al-Szisztani ajatollah közvetlen választást követelve elutasította az amerikaiak elképzelését a jelölőgyűlésekről.

Az ENSZ bizottságát vezető Lakhdar Brahimi volt algériai külügyminiszter szerint késedelem nélkül létre kell hozni egy független választási bizottságot, hogy az májusig befejezhesse az előkészületeket, és aztán még legalább nyolc hónapra van szükség a választások megszervezésére. A nehézségek kétségtelenül számosak, hiszen választási törvényre, a választók számbavételére és egyértelmű választási körzetekre van szükség egy olyan országban, ahol legalább húsz éve nem tartottak népszámlálást.

Az iraki rendezésben kulcsfigurává előlépett al-Szisztani - aki a június 30-ai hatalomátadás előtt látta volna jónak választásokat tartani - a Der Spiegel német magazin legfrissebb számában megjelent interjúban jelezte, némi késést elfogadhatónak tart, ám arról nem beszélt, hogy meddig tart a türelme. A síiták szent városában, Nedzsefben élő, szerény házából ki nem mozduló ajatollah korábban állítólag azt mondta, hogy a választás legfeljebb ez év októberéig halasztható.

Valószínű azonban, hogy a választás és az átmenet sikere nem néhány hónapon fog múlni. Noah Feldman, a New York Egyetem professzora, a Dzsihád után: Amerika és az iszlám demokráciáért vívott harc című könyv szerzője - aki az Irakot irányító Koalíciós Átmeneti Hatóság (CPA) tanácsadójaként is dolgozott - úgy vélte, al-Szisztani nem demagóg politikus, együtt lehet működni vele. Az iráni születésű iraki vallási vezető az iszlám jogra, a saríára épülő rendszert képzel el, de nyíltan nem követel iráni típusú teokráciát, pusztán azt, hogy az iraki demokrácia közvetlen választások eredményeként szülessen meg. A jelölőgyűlések rendszere ugyanis túlságosan bonyolult és átláthatatlan az irakiak számára - az angol "caucus" szónak még arab megfelelője sincs.

Az igazi probléma egyrészt a nem lankadó erőszak, amelynek árnyékában aligha lehet szavazni, másrészt pedig a hatalomátadás június 30-ai határideje, amit egyes elemzők szerint sokkal inkább az amerikai elnökválasztás órájához, semmint az iraki átmenet üteméhez igazítottak. Az ENSZ jelentése sem ad konkrét javaslatot, hogy miféle átmeneti iraki kormány vehetné át a hatalmat négy hónap múlva, bár több lehetőséget is számba vett. Így például iraki vezetőket idézve felmerült a monarchia helyreállítása, a törzsi vezetők konferenciája, nemzeti kerekasztal szervezése, illetve a jelenlegi, amerikaiak által kinevezett, 25 tagú iraki kormányzótanács 150 vagy akár 200 tagúra bővítése.

A baj csak az, hogy amint a kormányzótanácsot is az amerikaiak bábjának tartja az irakiak nagy többsége, úgy egy hasonló testület sem lenne legitim. Kétségtelenül más volna a helyzet, ha új ideiglenes iraki kormányt egy új ENSZ-határozattal keltenék életre, ezzel újra fontos szerephez juttatva a világszervezetet, amely ellenezte a tavaly márciusban indított háborút. Al-Szisztani szerint mindenesetre egy átmeneti kormány hatalmának szigorúan a napi ügyekre kellene korlátozódnia.

A hatalomátadáshoz képest mellékesnek tűnik, ám nem éppen érdektelen, hogy ki lesz az, aki majd formálisan felkéri az amerikaiakat a katonai jelenlét fenntartására. Az átmeneti iraki vezetők a hét végén jelezték, erről nem tárgyalhatnak Washingtonnal, a megállapodást majd a szuverén, új iraki kormánynak kell nyélbe ütnie, miközben az ENSZ tavaly novemberben elfogadott ütemterve szerint március végéig egyezségre kellene jutni az amerikai katonák státusáról. A határidők dzsungelében egyébként a legközelebbi időpont február 28-a, e hét szombatja, amikorra a kormányzótanácsnak le kéne tennie az asztalra egy átmeneti alkotmány tervezetét.

A tanács tagjai szerint azonban a megosztottság miatt lehetetlen időben elfogadni a dokumentumot. A lakosság 60 százalékát kitevő síitákkal szemben a 20-20 százalékot jelentő szunniták és kurdok - más-más indokok miatt - nem érdekeltek a mihamarabbi választások megtartásában. A síiták és a kurdok politikailag szervezettek, karizmatikus vezetőik vannak, a száműzetésben, illetve Huszein látókörén kívül szerveződő politikai mozgalmaik felkészültek egy választásra. Persze sem a síita, sem a kurd voksok nem lennének egységesek, hiszen egyik közösség sem alkot monolitikus tömböt. Moktada al-Szadr radikális síita vallási vezető például elutasította az ENSZ jelentését, ragaszkodva a mihamarabbi választáshoz, a múlt héten pedig azzal fenyegetőzött, hogy lázadás lesz, ha az alkotmány nem foglalja magában az iszlám törvénykezést. Síita körökből még olyan javaslat is elhangzott, hogy ha az erőszak miatt nem lehet országos szavazást tartani, akkor csak a síita területen szervezzenek választást.

A szunnitáknak azonban - akik az általános vélekedés szerint a legtöbbet veszítették a szintén szunnita Huszein rendszerének bukásával - egyáltalán nincsenek olyan vezéreik, akik mögé felsorakozhatnának, a Huszein-diktatúrával szemben sem hoztak létre életképes ellenzéki erőt. A hatalmi vákuum is szerepet játszik abban, hogy a gerillaháború - a helyi lakosság nagy részének hallgatólagos támogatásával - a Bagdad környéki szunnita területeken a legkiélezettebb. Ráadásul a törzsi tagoltság is a szunnitákra a legjellemzőbb. Elemzők szerint a szunniták - akiket teljesen váratlanul ért Huszein bukása - attól félnek, hogy a hatalomból - számarányuk ellenére - évszázadok óta kiszorított síiták most elsöprik őket. Az iraki kormányzótanács szunnita tagjai múlt csütörtökön már azzal riogattak, hogy a síita és a kurd ambíciók nyílt etnikai és vallási konfliktusba torkollhatnak.

Mindez akár egy táborba is terelhetné a síitákat és a kurdokat, az utóbbiakat azonban elsősorban nem az országos választás érdekli, hanem az, hogy a jelenlegi északi kurd autonómia megőrizhesse különállását. Kurd értelmiségi vezetők a múlt héten Genfben azt közölték, népszavazást akarnak tartani arról, hogy autonóm területük önállóvá váljon-e vagy Irak része maradjon, és állítólag már kétmillió támogató aláírást gyűjtöttek Észak-Irakban a referendum megtartására. Elemzők szerint a bejelentésre aligha került volna sor a két nagy iraki kurd párt jóváhagyása nélkül.

A kurdok attól félnek, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia elárulja őket. Az amerikaiak által elképzelt föderációs Irakban ugyanis a kurdok kevesebb önállóságot élveznének, mint amennyit az 1958-as iraki alkotmány - igaz, csak papíron - garantált. Az első világháború után Franciaország és Nagy-Britannia a felbomló Oszmán Birodalom egy részén független kurd állam megteremtését tervezte, ám a területet végül Törökország, Irak és Szíria között osztották szét.

A múlt század elején mesterségesen kialakított Irak széthullása mellett az is fenyeget, hogy az erőszak az egész országot vérbe borítja. A gerillatámadások az utóbbi hetekben egyre inkább a formálódó új iraki intézmények, például a rendőrség és a hadsereg ellen fordultak, februárban több mint kétszáz iraki halt meg az ellenállók akcióiban. A canterburyi érsek közel-keleti megbízottja, az amerikai megszálló hatóság és az iraki rivális közösségek között közvetítő Andrew White vasárnap már a polgárháború veszélyére hívta fel a figyelmet.

KERESZTES IMRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fókuszban

Az üveghegyen túl

"Ma volt frakcióülés, amely megerősítette, hogy a magyar katonák továbbra is ellátják feladatukat Irakban.

Fókuszban

A kabuli példa

Az Afganisztánban jelenleg békefenntartó missziót teljesítő mintegy 6 és fél ezer, összesen 18 országból toborzott...

Fókuszban

Történelmi tévedések

Az Irak elleni tavalyi villámháború első hivatalos washingtoni értékelése szerint az amerikai hadsereg menetelése...

Alföldi Róbert: „Hogy ki a királyunk, az tőlünk függ”

Alföldi Róbert: „Hogy ki a királyunk, az tőlünk függ”

Részletekbe menően átvilágítják az MTA kutatóintézeteit, de addig is alig kapnak pénzt

Részletekbe menően átvilágítják az MTA kutatóintézeteit, de addig is alig kapnak pénzt

Börtönbe megy a volt francia főrendőr, kemény év vár rá

Börtönbe megy a volt francia főrendőr, kemény év vár rá

Olyan ügyvéd védte a bíróság előtt a drogbanda tagjait, aki néhány éve bíróként börtönre ítélte őket

Olyan ügyvéd védte a bíróság előtt a drogbanda tagjait, aki néhány éve bíróként börtönre ítélte őket

MLSZ: Néhány meccsre kell majd csak névre szólóan jegyet venni

MLSZ: Néhány meccsre kell majd csak névre szólóan jegyet venni

Mobiltelefonért cserébe pénzt ajánlott a börtönőrnek egy rab Szegeden

Mobiltelefonért cserébe pénzt ajánlott a börtönőrnek egy rab Szegeden