Bő négy hónappal a nyári olimpiai játékok előtt úgy tűnik, legfeljebb Zeusz és istentársai segítségével tudják zökkenőmentesen megszervezni a világ legjobb sportolóinak augusztusi seregszemléjét Athénban, ahol az idővel versenyt futva nyesegetik az ambiciózus projekteket. Az is kétséges, a város elavult infrastruktúrája elbírja-e a sportolók, sportvezetők és nézők hadát.

Az egyéb mitológiai funkciói mellett napistennek is számító Apollón a múlt csütörtökön - Görögország nemzeti ünnepén, a függetlenség napján - kegyes volt Hellász népéhez, hiszen elkergette a felhőket. A hagyományok szerint ugyanis az olümpiai Héra-templom romjainál celebrált szertartáson csakis a Nap sugarai segítségével lehet az olimpiai lánghoz tüzet gyújtani, ez pedig a borús időjárás miatt sem az 1998-as naganói, sem pedig a 2000-es sydneyi vagy a 2002-es Salt Lake City-i játékok előtt nem sikerült. Az utóbbi három alkalommal a napfényes főpróbán gyújtott "tartalék" lángot használták, ezúttal viszont semmi akadálya nem volt, hogy a főpapnőt alakító görög színésznő, Talia Prokopiu az égiek segítségét bírva emelje magasba a stilizált olajfalevelet formázó fáklyát, benne a szabályosan élesztett tűzzel.

A láng útja az első modern olimpiának 1896-ban otthont adó, patkó alakú, márványból épített, az Akropolisz felé nyitott Panathinaikon stadionba vezet, innen június 4-én indul világ körüli vándorlása első állomására, Sydneybe, ahol a négy éve a nyitóünnepségen a tüzet meggyújtó őslakos ausztrál futónő, Cathy Freeman viszi tovább. A fáklya most először járja be az olimpiai öt karika által fémjelzett öt földrészt, és látogatást tesz az eddigi nyári játékoknak otthont adó városokban, valamint a 2008-as házigazda Pekingben, hogy aztán augusztus 13-án megérkezzen az új athéni olimpiai stadionba.

Noha a 6 milliárd euróból rendezendő olimpia előtt 150 nappal vont mérleg alapján a 39 helyszín fele sem volt készen - Sydneyben ilyentájt már csak fákat, virágokat ültettek, és apróbb javításokat, csinosításokat végeztek -, a legnagyobb aggodalmat éppen a láng célpontja, a nyári játékokon hagyományosan legnépszerűbb atlétika, a labdarúgódöntő, valamint a nyitó- és záróünnepség otthona, a nyolcvanas évek elején épített és korszerűsítés alatt álló új olimpiai stadion sorsa kelti. A beszámolók szerint március közepén még álltak a régi eredményhirdető táblák, javában folyt a betonozás, a lelátón nyoma sem volt székeknek, és még bele sem kezdtek az atlétikai pálya kialakításába. Ráadásul kérdés, hogy képesek lesznek-e az immár júliusra tolt átadási határidőre a stadion fölé húzni a spanyol Santiago Calavatra tervezte, 150 millió euróba kerülő, üvegből és acélból készült, 13 ezer tonnás tetőt, ami a játékok építészeti jelképe lenne.

A lázas tevékenység jelei ugyanakkor a HVG tudósítójának helyszíni tapasztalatai alapján a városban nem voltak feltűnőek, a három éve átadott új nemzetközi repülőteret a belvárossal összekötő körgyűrű néhány hete működik, ám az alternatív kapcsolatot kínáló gyorsvasút vonalán ráérősen krampácsoltak. Nincs jobb helyzetben a tengerparti Faliron negyedben található ultramodern sportcsarnoktól Athén központjáig vezető villamos ügye sem, a felsővezeték oszlopai állnak ugyan, ám a fák között hirtelen véget érő csupasz sínpár nem kecsegtet az ígért júniusi befejezéssel.

Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) belga elnöke legutóbb a múlt héten sürgette a feladatokkal való szembenézésre és a "szükséges nehéz döntések" meghozatalára - azaz a célok közti prioritások felállítására és a megvalósíthatatlannak bizonyuló tervek kirostálására - a március 7-ei választások után hatalomra került jobbközép kormányt (HVG, 2004. március 13.), valamint a nyári játékok szervezőbizottságát (ATHOC). Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök - miközben a felelősséget szolidan az előtte kormányzó szocialistákra hárította - mindenesetre az olimpiai előkészületekben illetékes kulturális tárcát is átvette, és rögtön intézkedett: törölte a beruházások közül az uszoda fölé ígért tetőt, ami nemcsak a versenyzőket védte volna az augusztusban perzselő athéni napfénytől, de a tévéközvetítések minőségét is javította volna; elmarad egy viadukt és két kisebb híd megépítése a maratonfutás útvonalán; és a játékok utánra halasztották a pireuszi kikötőbe vezető helyiérdekű vasút befejezését is.

A mostani kapkodás egyértelműen a rendezés elnyerését követő semmittevés miatt következett be - magyarázta a HVG-nek Athénban Vajda László, az ATHOC-nak a nemzeti olimpiai bizottságokkal való kapcsolattartásért felelős igazgatója. Az 1997. szeptemberi sikeres pályázat után a politika megkeverte a lapokat, és a kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) nyomására mennie kellett a pályázóból szervezővé vált bizottság vezetőjének, Gianna Angelopulosz-Daszkalakinak, aki az ellenzéki Új Demokrácia (ND) parlamenti képviselője volt. A nagy örömben - különösen, hogy Athén előre elkönyvelte a győzelmet, mintegy kárpótlásként azért, mert az 1996-os, centenáriumi játékokat Atlanta kapta - aztán több mint két évig szinte semmi nem történt.

A patópáli halogatásnak 2000 áprilisában Juan Antonio Samaranch, a NOB akkori elnöke vetett véget, amikor megszokott diplomáciai tapintatosságát félretéve burkoltan azzal fenyegette meg Athént, hogy akár a rendezés jogát is elveszítheti, ha nem lendül munkába. Miközben Szöul jelezte, kész beugrani, a görög kormány is megemberelte magát, visszahívta Angelopulosz-Daszkalakit, és megindultak az építkezések. A NOB részéről az előkészületeket egyébként az athéni tétlenkedés idején a testület egyik alelnökeként éppen Rogge felügyelte.

A munkálatok valóban felpörögtek, ám általános vélemény szerint Athén túlvállalta magát, ami persze elkerülhetetlen, hiszen nemcsak 21. századi nívójú sportlétesítményeket kell építenie, de hasonló színvonalra kellene emelnie a 4,5 milliós város meglehetősen elhanyagolt infrastruktúráját is. Ez utóbbiban pedig kifejezetten nehéz dolga van a görög fővárosnak, amelyen a szemlebizottság mostani vezetője, a svájci Denis Oswald legszívesebben saját hazája tüchtig tisztaságát kérné számon.

A modern Athénnak éppúgy része az Akropolisz ókori csodája, mint az évszázadok során kiépült szövevényes utcaszerkezet vagy a város minden csomópontján látható zsibvásár. Finoman fogalmazva hiányos a csatornázottság, és a szemétkupacokkal küzdő, valamint szemmel láthatóan a graffittisek Mekkájának számító Athén történetének legnagyobb "takarítási kampányától" Dora Bakoiannisz polgármesterasszony minimális célként azt várja, a harmadik emeleten vagy annál feljebb élőket leszoktassák arról, hogy az utcára dobják a hulladékot. A Sydneyben vagy éppen Atlantában modern körülményekhez szokott, nézőként érkező külföldiek számára pedig legfeljebb a görögök hagyományos szívélyessége ellensúlyozhatja, hogy nyomásprobléma miatt a belvárosi szállodák felső emeletein reggelente már hónapokkal a szárazság beköszönte előtt rutinszerűen nincs víz, miközben az egyik hotel recepcióján a HVG kérdésére tényszerűen közölték: a szobák tarifája az olimpia idején a mostaninak több mint háromszorosán, 250 eurón indul majd.

Hely azonban ilyen áron sem nagyon van már, hiszen minden szoba elkelt szinte az egész városban és annak környékén is. A rekordszámú, 202 részt vevő ország atlétáinak kényelmes szállást ígér az Athén északi csücskében felépített olimpiai falu - amelynek házaiból állítólag szociális bérlakások lesznek a játékok után -, ám a város a szállodai férőhelyek terén képtelen volt utolérni magát, különösen, hogy a nyolcvanas évek közepétől 2000 decemberéig szigorú hotelépítési korlátozás volt érvényben a hegyek közé beszorítva amúgy sem túl sok szabad területtel rendelkező Athénban. Az idegenforgalmi nyomás elviselése érdekében e városban, illetve annak akár 160 kilométeres körzetében nagyjából 18-18 ezer magánlakásban ajánlanak föl szobabérlést, a pireuszi kikötőben 11 üdülőhajó horgonyoz majd - köztük a vadonatúj Queen Mary 2 -, 10 ezer ágyat kínálva a pénzesebbeknek, míg a MOB közbeszerzési pályázatán nyertes hivatalos magyar utaztatócég, a Pegazus Tours tengerparton is fölver sátrakat a kalandosabb kedvűek számára.

Az olimpia Achilles-sarka viszont a közlekedés lehet, ami az atlantai káosz óta a figyelem középpontjában áll. A most tapasztalható zsúfoltságból menekülni igyekezvén a játékok idejére külön közlekedési rendszert alakítanak ki, amiben mások elől lezárt utakon szállítják majd a versenyzőket, a sportvezetőket és a szurkolókat, utóbbiakat csomópontokban gyűjtik majd össze az ígéretek szerinti iránybuszokra. Mindez persze még tovább növelheti a város "olimpiától független" részének közlekedési káoszát, nem csoda, hogy a HVG kérdésére egy taxisofőr kijelentette: családját augusztus második felében vidékre "menekíti", jómaga viszont az üzletmenet alapos fellendülésére számít.

Az infrastruktúra hiányosságait a szervezőbizottság fogadkozásai szerint időre elkészülő modern sportlétesítmények ellensúlyozzák majd, nem is beszélve az ókori szellem megidézéséről, amiben segít, hogy a súlylökőversenyt Olümpiában tartják, a maratoni futást pedig az "eredeti" útvonalon, Marathontól Athén belvárosáig, jelesül a Panathinaikon stadionig. A már kész és a múlt hét végén az előolimpiai férfi kézilabdatornának otthont adó Faliron negyedbeli sportcsarnok valóban minden igényt kielégít, ám némi szépséghiba - jegyezte meg a HVG érdeklődésére Sinka László, a magyar szövetség főtitkára, aki a válogatottat kísérte el Athénba -, hogy az edzőterem parkettje balesetveszélyesre sikeredett, amit a sportág nemzetközi szövetségének is jeleznek majd. Az ultramodern sportcsarnok környéke pedig nem a megálmodott zöld liget lesz, mivel a szervezők az építkezés finisébe érkezve az olimpia utánra halasztottak csaknem minden mellőzhető tereprendezést, illetve parképítést.

Hogy milyen házigazdának bizonyul Athén, nem mindegy a későbbi rendezésre pályázó városok számára sem, hiszen a New York Times amerikai napilap megszólította az olimpiai mozgalom egyik kiemelt szponzorának számító David D'Alessandrót, az amerikai John Hancock pénzügyi konglomerátum elnökét, aki úgy vélte: el kellene gondolkodni azon, hogy a nyári játékok megszervezésére alkalmas helyszínek számát nyolc-tízre csökkentsék, és azok váltogathassák egymást. Vajda László viszont a HVG-nek azt fejtegette, a fennakadásokat feledtethetik a kiemelkedő sporteredmények, s a görög fővárosnak éppen az alacsonyra szabott várakozások segíthetnek, hiszen ahhoz képest viszonylag jól teljesíthet.

NAGY GÁBOR / ATHÉN

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Fókuszban

Nagy csapat

A sydneyi sikerkovácsok közül a négy éve gyűrűn aranyérmes Csollány Szilveszter lett az olimpiai kvalifikációs...

Fókuszban

Biztonság minden áron

A múlt héten ért véget Görögországban a Herkules Pajzsa nevű gyakorlat, amelynek két hete alatt szigorúan titkos...

Mészáros Lőrinc informatikai cége betör a dohányiparba

Mészáros Lőrinc informatikai cége betör a dohányiparba

Fagyállós tejjel, gombostűdarabokkal ölhetik a macskákat Felgyőn

Fagyállós tejjel, gombostűdarabokkal ölhetik a macskákat Felgyőn

Imádja az internet az anya-lánya pilótapárost

Imádja az internet az anya-lánya pilótapárost

Decemberben az Arénában lép fel a Deep Purple

Decemberben az Arénában lép fel a Deep Purple

Trump beváltotta az Izraelnek tett ígéretét, és ezzel sokakat felháborított

Trump beváltotta az Izraelnek tett ígéretét, és ezzel sokakat felháborított

Az üzenet egyszerű: ha teszel valamit magadért, segítenek neked

Az üzenet egyszerű: ha teszel valamit magadért, segítenek neked