Vegyük tudomásul, Amerikán kívül - talán Tony Blair beszédíróját kivéve - mindenki úgy gondolja, hogy Irakban...

Vegyük tudomásul, Amerikán kívül - talán Tony Blair beszédíróját kivéve - mindenki úgy gondolja, hogy Irakban katasztrofális a helyzet - kezdte elemzését egy hétfői washingtoni konferencián Ivo Daalder, a befolyásos Brookings Intézet vezető munkatársa. A figyelmeztetésnek jó oka volt: amerikai kormányzati illetékesek, sőt időnként kommentátorok is úgy nyilatkozgattak az utóbbi napokban Irakról, mintha nem ugyanarról az országról beszélnének, amelyből utcai harcok, kilőtt amerikai tankok és helikopterek, utcán heverő holttestek, az amerikai megszállókat ócsárló tüntető tömegek képei érkeztek a húsvétot megelőző héten. Colin Powell külügyminiszter például "kontrollálható, menedzselhető" lázongásról beszélt egy múlt hét végi tévéinterjújában, noha elismerte, hogy az ellenállás intenzívebb, mint korábban gondolta volna. Míg Donald Rumsfeld védelmi miniszter néhány száz fős elszigetelt csoportnak minősítette Moktada al-Szadr milíciáját, az elemzők között volt, aki emlékeztetett rá: 1917-ben az orosz bolsevikok sem voltak többen az ország összlakosságához viszonyítva, mint amennyire most a radikális iszlámisták számát becsülik Irakban.

A hívószót, amelyre ma is amerikaiak millióinak rándul össze a gyomra, Edward Kennedy mondta ki elsőként. Irak George W. Bush Vietnamja - jelentette ki a veterán szenátor már a lázadás második napján. Alig néhány órával később a mondat utcai tüntetők transzparensein virított Amerika-szerte, és két napra rá már az óvatos demokrata elnökjelölt, az iraki háborút annak idején megszavazó John Kerry is mondogatni kezdte.

Bush elnök először a Moktada al-Szadr vezette lázadás negyedik napján szólalt meg az ügyben, és azóta mosolyogva azt ismételgeti: "tartjuk az irányt". Az iránytartás részleteit illetően azonban szinte tapintható a tanácstalanság Washingtonban. Különösen a tekintetben, mit is jelent a hatalom június 30-ára tervezett átadása. Noha a tavaly novemberben elfogadott forgatókönyv szerint május végén már fel kellene állnia az egy hónappal később a szuverenitást átvevő új iraki főhatóságnak, washingtoni kormánytisztviselők szinte semmit nem mondanak arról, mi is lesz ez a testület. De még arról sem, mi lesz a tartalma az - egyébként mindenki által tudottan formális - iraki szuverenitásnak. E bizonytalanság azonban aligha tesz jót a novemberi elnökválasztásra készülő Bush imázsának, az elnök ezért - legalábbis kommunikációs - offenzívába kezdett. Kedd estére, lapzártánk utánra sajtótájékoztatót hirdettek meg a Fehér Házba, amelyen maga Bush fogja vázolni Irak-politikáját, majd - tőle szokatlan módon - állítólag az újságírók kérdéseire is válaszol.

Amerikának, és ez Powell szavaiból is kitűnik, most úgy kell a nemzetközi támogatás Irakban, mint egy falat kenyér. "Másfél évvel ezelőtt a Bush-kormány vonakodott európai szövetségeseit partnernek tekinteni Irak ügyében, most viszont, amikor már szívesen venné, az európaiak vonakodnak megadni neki a segítséget" - mondta a HVG-nek James Dobbins, a főként kormányzati megrendelésre dolgozó Rand kutatóközpont vezető munkatársa, aki az amerikai elnök megbízottjaként nemrég Afganisztánban működött közre a szuverenitás átadásában. Az iraki háború megindításakor, de még az azt követő hónapokban is Bush hetykén ismételgette: az USA-nak sem az ENSZ-től, sem senki mástól nem kell engedélyt kérnie ahhoz, hogy megvédje magát. Most az utolsó szalmaszál, amibe a Bush-kormány kapaszkodik, egy veterán ENSZ-diplomata, a bagdadi ingázásra csak nagy nehezen, amerikai könyörgésre ráállt 70 éves algériai Lakhdar Brahimi. Ő ugyanis az egyetlen ember a láthatáron, aki képes lehet az iraki vezetőket rábírni egy olyan kormány megalakítására, amelyet Irakban és Washingtonban is legitimnek tekintenek. A legtekintélyesebb vallási vezető, Ali al-Szisztani véleményét is csak ő ismerheti közvetlenül, az ajatollah ugyanis az amerikaiakkal nem hajlandó szóba állni. Márpedig, amerikai elemzők szerint, al-Szisztanin nagyon sok múlhat a következő hetekben. A lázongások ugyanis sokak szerint immár teljesen irreálissá tették a szuverenitás visszaadásának határidejét.

Ahhoz ugyanis, hogy a szuverenitás átadásáról beszélni lehessen, az amerikaiaknak előbb vissza kell szerezniük azt. "Nyilvánvaló, hogy nincs elég katonánk Irakban - mondta a HVG kérdésére Dobbins -, még a határokat és a lőszerraktárakat sem vagyunk képesek őrizni." Szerinte 300-400 ezerre kellene emelni a jelenlegi 130 ezer fős amerikai katonai kontingenst. A Rand egy korábbi tanulmánya (HVG, 2003. október 4.) egyébként arra a következtetésre jutott, hogy minél nagyobb volt a megszálló erők létszáma, annál békésebb és gyorsabb volt a "nemzetépítés" az amerikai, illetve nemzetközi erők által az utóbbi évtizedekben megszállt országokban. John Abizaid tábornok, a Közel-Keleten állomásozó amerikai haderő parancsnoka azonban hétfőn a több független szakértő által is javasolt 100 ezres nagyságrendűnél jóval szerényebb bővítési igénnyel, az iraki létszám 10 ezer fős emelésével állt elő. A Pentagon pedig még ezt is csak úgy teljesítette, hogy három hónappal meghosszabbította az egyik egység mandátumát, magyarán visszavonta korábbi ígéretét az érintett katonák április végi hazatérésére.

RÉTI PÁL / WASHINGTON

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fókuszban

Erőszakvonalak

A tavalyi háborút követő legsúlyosabb válsággal kell szembenézniük Irakban az amerikaiaknak, akik kétfrontos harcot vívnak a szunnita gerillák és a síita lázadók ellen. Az egyre szervezettebb ellenállásból a hatalomátadás után akár polgárháború is kialakulhat, ami a térséget is lángba boríthatja.

Chelsea-mezben nézné a helyszínen a Vidi-meccset? Nem fog menni

Chelsea-mezben nézné a helyszínen a Vidi-meccset? Nem fog menni

Alakul az összefogás az önkormányzati választásokra

Alakul az összefogás az önkormányzati választásokra

Az euróövezeti bank nem pumpál több pénzt a gazdaságba

Az euróövezeti bank nem pumpál több pénzt a gazdaságba

1000 lóerős Cadillac állítja falhoz a BMW M5-öt és az AMG E63-at

1000 lóerős Cadillac állítja falhoz a BMW M5-öt és az AMG E63-at

Kilenc országot aggaszt különösen a magyar jogállamiság

Kilenc országot aggaszt különösen a magyar jogállamiság

Veronai buszbaleset: folytatódott a per, de a sofőr most sem jelent meg

Veronai buszbaleset: folytatódott a per, de a sofőr most sem jelent meg