Minden elemzői várakozást meghaladva 1,7 százalékponttal gyorsult a magyar gazdaság növekedése az elmúlt kilenc hónapban. A teljesítmény megítélése viszont korántsem egyértelmű, és továbbra sincs garancia arra, hogy a politika ne gyűrje maga alá a gazdaságot - mint az elmúlt három évben tette.

Mintha krónikus pesszimizmus ütötte volna fel a fejét a hazai gazdaságkutatók körében, akikre fél éven belül másodszor cáfoltak rá a statisztikák. Idén márciusban a 2003. negyedik negyedéves növekedési adatot becsülték alá jócskán, hiszen 3,1 százalékos tippjükkel szemben a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékkal nőtt. Hasonló mértékű kutatói óvatoskodásra derített fényt a múlt héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azzal, hogy előzetes adatai szerint az idei első negyedévben már 4,2 százalékos volt a növekedés.

Ennyi tudós egyszerre nem tévedhet, vélhették a Fidesz-MPSZ köreiben, mert a párt szóvivője, Révész Máriusz múlt szerdán egy rádiónyilatkozatban kétségbe vonta az adatok hitelességét, amit Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese másnap nyilatkozatban utasított vissza. "Egyetlen helyen javulnak a gazdasági adatok, ez a KSH" - licitált rá a bírálatra a múlt héten Bonyhádon Orbán Viktor pártelnök, aki mindenütt csak "a gondok sokasodását" tapasztalja. "Nem mertünk elég optimisták lenni" - jellemezte viszont a helyzetet Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese, aki szerint az előzetes KSH-adat értékelésével célszerű megvárni a június 10-ei részletes adatközlést.

A múlt nyár óta ütemesen, negyedévről negyedévre nagyjából félszázalékonként gyorsul a tempó, amiből azonban nem következik, hogy a gazdaság máris visszatért volna az 1997-től 2001-ig jellemző, gyors és egyensúlyőrző növekedési pályára. De persze az sem, hogy a kutatók tudása megkopott volna. Sokkal inkább arról van szó, hogy az elmúlt három évben az egymásnak is ellentmondó, önmagukban sem túl logikus állami és jegybanki beavatkozások következtében összevissza rángatott gazdaság olykor megtréfálja elemzőit. A 2001 óta tartó lejtmenetből 2002 őszén a költségvetési költekezés valamelyest kiemelte a gazdaságot, amely a közpénzekkel előállított "virtuális" - vagyis nem konjunkturális - növekedés kifulladásával visszazuhant a trendbe, és csak kilenc hónapja kezdett magához térni.

A későbbi növekedés szempontjából meghatározó beruházások az idei első negyedévben 18,9 százalékkal bővültek - az egy évvel ezelőtti, fölöttébb gyenge bázishoz viszonyítva -; ezen belül a feldolgozóipari invesztíciók 31,2 százalékkal nőttek, ami a 2002-ben e téren bekövetkezett drámai visszaesés "helyreállításaként" is értékelhető (lásd táblázatunkat). Az ipar 11 százalékos pluszt produkált, ugyanakkor a gazdasági ciklushoz kevésbé kötődő szolgáltatások esetében ennél jóval visszafogottabb, 3,2 százalékos volt a teljesítményjavulás. Mezőgazdasági termékekből 10,6 százalékkal kevesebbet vásároltak fel, mint tavaly, állapítja meg a KSH. Euróban mérve 11,3, forintban csaknem 20 százalékkal nőtt a kivitel - a behozatalét valamelyest meghaladó ütemben -, ami ékes bizonyítéka annak, hogy a forint egy év alatt bekövetkezett 7 százalékos gyöngülése - s így az euróbevétel forintellenértékének ilyen arányú "árfolyamnyeresége" - érdemi exportösztönzést jelent. Ez párosult Magyarország fő piacain a gazdasági környezet javulásával, de az - akkor még 15 tagú - EU 1,5 százalékos növekedése önmagában nem ad magyarázatot a magyar GDP ezt jócskán felülmúló megugrására.

Valamelyest már hat a konjunktúra, de még érződik a belföldi kereslet elmúlt években tapasztalt növekedésének utóhatása is; vagyis a csillagok szerencsés együttállásának tulajdonítható a kiemelkedően jó első negyedéves gazdasági teljesítmény. Az utóbbi tényező hatására lehet következtetni abból, hogy bár az átlagos bérnövekedés alig tart lépést a január-áprilisi időszak 6,8 százalékos inflációjával - a költségvetési szférában némileg még csökkentek is a reálkeresetek -, a lakosság vásárlási, felhalmozási kedve egyelőre nem hagyott alább. Erre utal, hogy az idei év első négy hónapjában stabilan 42-46 milliárd forint körül volt a háztartások hitelállományának növekedése, ami - januárt leszámítva - mindegyik hónapban meghaladta a betétekét. De a kormányzat minden szigorítási nekibuzdulása ellenére mindmáig érvényesül az államháztartási költekezés hatása is: az idei év uniós előírások szerinti, a GDP 4,6 százalékára belőtt deficitje pénzforgalmi szemléletben (GFS) 5,8 százaléknak felel meg, csaknem annyinak, mint 2003-ban, így a büdzsé által támasztott kereslet egyelőre nem mérséklődik. Mi több, május végéig kifejezetten bővült is: az idei év első öt hónapjában az államháztartás pénzforgalmi hiánya 722,4 milliárd forint volt a tavalyi 408,1 milliárddal szemben.

Mivel a második fél évben a háztartások költekezése már valószínűleg visszafogottabb lesz, a költségvetési bevételek pedig közelítik, talán meg is haladják a kiadásokat, a 4 százalék fölötti növekedési ütem fenntartásához a gazdaság nem engedhet külpiaci terjeszkedésének dinamizmusából. Ehhez megfelelő hátteret jelenthet a forint egyensúlyközeli árfolyamából és a korábbi, teljesítménnyel nem fedezett bérkiáramlás lefékezéséből következő versenyképesség-javulás. A fizetési mérleg hiánya viszont - mivel a megtakarítások nem fedezték a beruházásnövekményt - nagyobb a tavalyinál; finanszírozhatóságát azonban megkönnyítheti, ha a működőtőke-import meglódul. A májusra-júniusra időzített bejelentések, így például az Electrolux, a Bosch-csoport és a Flextronics Magyarország Kft. által a napokban meghirdetett új beruházások ezzel kecsegtetnek. Közülük az utóbbi egyenesen meghökkentő, hiszen a kínai Hisense megbízásából a cég Sárvárra hozta a televíziógyártást, holott az elmúlt három évben az elektronikai iparban csak ezzel ellentétes lépésekre volt példa. Ha a jövőben ázsiai cégek netán magyarországi telephelyek kiválasztásával kívánják megoldani az uniós piacra jutást, annak jelentős hozadéka lehet.

Ha a politika végre megszabadulna három éve tartó beavatkozási kényszerétől, az kétségkívül jót tenne az üzleti szféra további erősödésének; e szempontból a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által meghirdetett "kisebb állam" koncepciója, a vállalkozások több levegőhöz juttatása elvileg ígéretes. A gyakorlat azonban egyelőre nem az. Bár az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítására március 11-én - csaknem napra pontosan a Bokros-csomag kilencedik évfordulóján - meghozott kormányhatározatban az áll, hogy május 1-jéig az illetékes miniszterek felgyorsítják a közigazgatás, az egészségügy, a szociális ellátórendszer, a köz- és a felsőoktatás, a kultúra területén a reformmunkálatokat, ezek többsége hamvába holt kísérletnek bizonyult.

Az egészségügyben sem a külső forrásbevonás törvényi feltételeinek kidolgozása, sem a megtakarítások ösztönzése nem járt sikerrel. Az előbbit - a magántőke bevonását - segítő kórháztörvényt az Alkotmánybíróság (AB) formai okokból, tartalmilag nem vizsgálva, megsemmisítette. A legújabb egészségügyireform-koncepciót - az irányított betegellátási kísérletek kiterjesztését - pedig a Magyar Orvosi Kamara által szervezett Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal utasította el. Egyelőre beleragadt tehát a kormány az egészségügy állami finanszírozásának kényszerébe, így az ágazatra fordítható többletforrások korlátozottsága következtében középtávon sincs remény arra, hogy érzékelhető javulást érjen el.

Parkolópályára került a közigazgatási reform terve is. A szintén megtakarítási - és szolgáltatásszervezési - céllal meghozott törvényt a települési önkormányzatok kistérségi társulásairól Mádl Ferenc köztársasági elnök küldte el az AB-hoz normakontrollra; az alkotmányos jogok kormányzati hatáskörbe "utalását" több szakértő is aggályosnak tartja. A késedelem például a nyári szünidőt az oktatás átszervezésére felhasználni készülő, ezért társulást latolgató önkormányzatokat hozhatja lehetetlen helyzetbe.

Draskovics másik kísérlete - amelynek lényege, hogy lehetőleg a drasztikus egyszeri sokkot mellőzve karcsúsítsa a gazdaságra nehezedő államháztartást - sem áll túl jól. Igaz, az első negyedéves növekedési adat láttán most először hangzottak el olyan elemzői vélekedések, hogy az idei deficitcél talán megvalósul. Bár a gyógyszerkasszát a 15 százalékos termelőiár-csökkenést előíró kormányhatározatot megsemmisítő AB-döntés után nem lesz könnyű tartani; a szakértők 30-40 milliárd forintos túllépést sem gondolnak kizártnak. A kormány mindenesetre újabb törvényjavaslattal kilenc hónapos árbefagyasztásra tesz kísérletet.

Virtuális - és nem a két évvel ezelőttihez hasonlóan költséges - osztogatással kísérletezett a kormány a mostani választási kampányban. A tömegközlekedésben a normatív támogatáshoz való visszatérés (HVG, 2004. június 4.) csak a jövő év elejétől terheli meg a költségvetést, és a Gyurcsány Ferenc sportminiszter által meghirdetett Sport XXI Létesítményfejlesztési program - amely grandiózus stadionrekonstrukciós, tornaterem- és tanuszoda-építési projekteket tartalmaz - hitelek és a vállalkozói tőke megmozgatásával szintén költségkímélő megoldás: 53 milliárd forintjából a miniszter szerint 6 milliárd forintot állna a központi költségvetés, és 17 milliárddal járulnának hozzá az érintett önkormányzatok. A szintén a múlt héten leporolt panel- és kéményfelújítási programra szánt 700 millió forint pedig még a fele sincs az év elején e célra betervezettnek. A világpiaci benzináremelés hatásainak mérséklésére bevetett jövedékiadó-csökkentéssel is csupán a váratlan többletbevételről mond le a kormány; a Malév Magyar Légiközlekedési Rt.-n ez nem segít, ezért, Európa más légiforgalmi cégeihez hasonlóan, a kerozin drágulása miatt június 7-én minden menetjegyre útirányonként 4 eurós pótdíjat vezetett be.

Virtuális költekezést folytat a kampányban a nemzeti petícióval a Fidesz-MPSZ is. A "nagytőke, sőt a pénztőke" uralmát bírálva Orbán Viktor - akit Kovács László MSZP-elnök hazugsággyár-vezérigazgatónak titulált - a múlt vasárnapi választási nagygyűlésen ugyanakkor azzal riogatta hallgatóságát, hogy a kormány a választások után "több százmilliárdos megszorításra készül... akkora csomagot állított össze, amibe kétszer is belefér a teljes Bokros-csomag". Ami a legutóbbi gazdasági adatok alapján nonszensz lenne. A kedvező folyamatokra a legnagyobb veszélyt épp az jelenti, hogy teljesen reménytelen parlamenti konszenzust teremteni a legalapvetőbb, tartós megtakarítással kecsegtető reformok meghozatalához; ezek hiányában viszont nem marad más, mint a meglévő államháztartási rendszereken belüli, tétova és esetleges forrásbővítési-megvonási játszmák folytatása.

FARKAS ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fókuszban

Bumerángeffektus

"A jelenlegi kamatszint mellett elérhető a jövő év végi 4 százalékos inflációs cél, a jegybanki alapkamat további...

Fókuszban

Olaj a szemüvegen

Hétfőn először Ázsiában, majd Európában, végül az Egyesült Államokban is részvényárfolyam-emelkedéssel nyitottak a...

A Facebook ereje: millióan látták Orbán feszült arcát

A Facebook ereje: millióan látták Orbán feszült arcát

Budapestre is elhozzák a FINA új versenyét

Budapestre is elhozzák a FINA új versenyét

Ötmillió dolláros lopás: Pharrell Williamsék dala a bíróság szerint plágium

Ötmillió dolláros lopás: Pharrell Williamsék dala a bíróság szerint plágium

Kovács Zoltán most a Washington Postot osztotta ki CEU-ügyben

Kovács Zoltán most a Washington Postot osztotta ki CEU-ügyben

Fellélegezhet Justin Bieber, új negatív rekord született a YouTube-on

Fellélegezhet Justin Bieber, új negatív rekord született a YouTube-on

Videó: Arcon fújták a rendőrök a füstgránátos tüntetőket

Videó: Arcon fújták a rendőrök a füstgránátos tüntetőket