A jó termésnek köszönhetően az idén közel hárommillió tonna búzafelesleg nyomja majd a gabonapiacot: éppen annyi, amennyi tavaly a kenyérgabonából összesen termett. Bár az európai uniós intervenciós ár újrarendezte a pozíciókat, a termelők és a kereskedők árharca az idén is a szokásos koreográfia szerint zajlik; kimenetelében döntő lehet, hogy a gazdák egy részének nincs hol tárolnia terményét a brüsszeli kasszából utófinanszírozott felvásárlás novemberi megindulásáig.

A magyar határátkelőkhöz vezető utakat is lezártak múlt szombaton az észak-bácskai gazdák, kifogásolva, hogy a szerb kormány nem határozta meg a búza felvásárlási árát. Tőlük néhány kilométerre gazdálkodó magyarországi társaiknak - akik közül sokan az elmúlt években maguk sem riadtak vissza a demonstratív akcióktól - mostanában eszükbe sem jut ilyesmi. Ők a bűvös számot - 101,77 - hajtogatják, ami euróban kifejezve jelenti egy tonna búza, illetve árpa felvásárlási árát az Európai Unió intervenciós rendszerében.

A határ két oldalán tapasztalható ellentétes gazdálkodói viselkedés is jelzi, hogy az EU-tagsággal új korszak kezdődött a magyar mezőgazdaságban. A kalkulációk szerint - az agrártárca által előre jelzett 5,3 millió tonnás termésből plusz a tavalyról maradt átmenő készletekből levonva a belföldi felhasználást - több mint 2,9 millió tonnás búzafelesleg a brüsszeli kassza védelme nélkül néhány ezer forinttal biztosan lejjebb nyomná az árakat. Amelyeket most a termelők és a kereskedők is az EU intervenciós árából kalkulálnak - igaz, nem egyformán számolva.

A legújabb "piaci szereplő", az uniós intervenció a gazdák nyilatkozatai szerint tonnánként 26 ezer forintot garantál számukra. Ez azonban csaknem 255,50 forintos euróárfolyamot feltételez, márpedig e hét elején az MNB hivatalos devizaárfolyama szerint egy euró 250,79 forintot ért. Mivel Magyarország hiába lobbizott a csatlakozási tárgyalásokon azért, hogy gabonatermelőként a "déli államok" közé számítson, amelyekben augusztus 1-jén kezdődik a felvásárlási időszak, a hazai termelőknek egészen novemberig kell várniuk a brüsszeli intervencióra. Addig pedig még változhat az árfolyam, ráadásul egyéb bizonytalansági tényezők is vannak még az uniós felvásárlásban.

"Az agrártárca azt állítja, hogy az intervenciós ár nettó értendő, holott azt még egy sor levonás terhelheti" - utalt a HVG-nek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) a múlt héten alakult aratási koordinációs bizottság első ülése utáni minisztériumi nyilatkozatra Makay György, a kereskedők és feldolgozók érdekeit képviselő Gabonaszövetség főtitkára. Néhány száz forinttal csökkenti az árat a szállítási költség, a minőségi paraméterek be nem tartása pedig Makay szerint akár 2-3 eurót is elvihet egy átlagos búzatételből. Sokaknak csalódást okoz majd vélhetően az is, hogy a novemberben leadott terményért csak december végén fizet az EU.

Szerencsétlen esetben egyes tételek ki is maradhatnak az uniós felvásárlásból. A búza aratását csak ezen a héten kezdik a déli országrészben, így - bár az előrejelzések szerint a hét végéig legfeljebb futó záporok várhatók - ha a betakarításkor visszatér a csapadékos időjárás, az ronthatja a kenyérgabona sütőipari értékét nagyban meghatározó úgynevezett esésszámot. Ennek 220-as határértékét a magyar búza általában könnyedén teljesíti - kivéve, ha az aratás idején megázik. Bár a honi búza fehérjetartalmával és a benne lévő fehérje minőségével a legritkább esetben akad gond, egyes szakértők nem tartják kizártnak, hogy a nagy termés miatt az idén ezekkel is baj lehet. Nem valószínű ugyanis, hogy a termelők többsége a tavalyi 2,6 tonnás hektáronkénti termésátlagot hozó veszteséges év után a most várható 4,5 tonnás átlaghozamra számította volna ki a műtrágyaadagot.

A várva várt uniós felvásárlásnak további rigorózus feltételei is vannak. Előre kódolható vitákat gerjeszt majd a búza fuzáriumgomba-fertőzöttsége is, az erre vonatkozó előírásokat ugyanis nem egyformán értelmezik a piacon, a gomba szaporodásának pedig kedvezett az idei hűvös, csapadékos időjárás. A termelők szerint az EU-szabványban e paraméter mellett álló vízszintes vonal azt jelenti, hogy azt nem vizsgálják az intervenciós tételek átvételekor, a kereskedők viszont azt állítják, hogy a fuzáriumos szemek az együttesen 3 százalékig engedélyezett összes káros keveréktartalom, illetve sérült szemek kategóriába számítanak bele, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy a gombával 0,5 százaléknál nagyobb arányban fertőzött tételek kihullanak a rostán.

A tárolási és kezelési költségek a novemberi intervencióig tonnánként 2-3 ezer forintnyi kiadást jelenthetnek a termény tulajdonosának, attól függően, hogy saját vagy bérelt raktárban tartja a gabonát. Ebből a Gabonaszövetség számításai szerint 22 ezer forint körüli tonnánkénti ár következik augusztusban, a termelők viszont legalább 23-24 ezer forintot szeretnének elérni.

Az alapproblémát Guba Mihály, a Gabonatermesztők Országos Választmányának (GOV) elnöke szerint az okozza, hogy lyukas az intervenciós rendszer magyarországi infrastruktúrája, mivel az össztermés 15-20 százalékát előállító gazdák zömében kis tételeiket nem tudják majd raktározni. Ők így minden bizonnyal kénytelenek lesznek a reméltnél alacsonyabb áron megválni a gabonától, ami - legalábbis novemberig - tartósan az intervenciós szintből következőnél lejjebb nyomhatja az árakat. Erre utaló jelek máris vannak: Szabó Csaba, a Fidesz-MPSZ gazdatagozatának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke június végén arról számolt be sajtótájékoztatóján, hogy tonnánként 16-18 ezer forintot kínálnak az árpáért, ami pedig a búzáéval megegyező áron ajánlható fel intervencióra. Itt tehát nem "támasztotta meg" az árat az uniós gabonaszabályozás, sőt a Budapesti Árutőzsdén is 21 ezer forint alatt jegyzik augusztusi határidőre az árpát, ami 18 ezer forint körüli telephelyi árnak felel meg. Beszállt az árharcba az MSZP agrár- és vidékpolitikai munkacsoportja is: Magda Sándor, a tagozat elnöke és Pásztóhy András ügyvivő hétfői tájékoztatójukon a termelői árigényekre is rálicitálva azt állították, hogy egy tonna jó minőségű malmi búzáért 24-28 ezer, novemberig történő közraktározással pedig 23-25 ezer forintot kaphatnak a gazdák.

A szocialista számtant azonban nemcsak az euróárfolyam és az esetleges levonások teszik kétségessé, hanem az évente 1,4 millió tonna búzát őrlő malmok felvásárlási politikája is. A bőséges termés ismeretében szinte kizárt, hogy hosszabb időre feltöltsék készleteiket, így részükről árfelhajtó hatás nem várható. A nagyobb termelők viselkedését is meghatározhatja a raktárkapacitás, sokukat ugyanis szorítja a kalászosok után a földekről bekerülő napraforgó, repce és kukorica tárolási igénye. "A raktárak többsége nem a termelők, hanem éppen az árak leszorításában érdekelt piaci szereplők kezében van" - jelezte a HVG-nek Guba, hogy szerinte a tárolók bérlése nehézségekbe fog ütközni. Az FVM felmérései 12,1 millió tonnányi gabonaraktár-kapacitásról tudnak Magyarországon, miközben (a kukoricával együtt) az összes gabonatermés várhatóan 14 millió tonna lesz, s ha ehhez még a százezer tonnás nagyságrendű átmenő készleteket is hozzászámítjuk, arra jutunk, hogy a belföldi felhasználáson felül az idén 1-2 millió tonna kalászostól export útján kellene megszabadulni - ennek azonban nem kedvez a világpiaci helyzet (lásd Világpiaci búzaáradat című írásunkat). A környező országokban ugyanis szintén jó hozamokra számítanak, így jelentős tételeket kellene eljuttatni a kikötőkbe, ami a magyar gabonaexportőrök számításai szerint tonnánként 24 eurós hátrányt jelentene unión belüli konkurenseikkel szemben.

Mindennek ellenére nem kell félteni a gabonatermelőket, akiknek nyereségét még az sem veszélyezteti, ha ők jönnek ki vesztesen a kereskedőkkel folytatott árharcból. A GOV a tavalyihoz hasonlóan (HVG, 2003. július 5.) hektáronként 100-110 ezer forintos termelési költséggel kalkulál, s bár a HVG által megkérdezett termelők ennél alacsonyabb ráfordításról számoltak be, 4,5 tonnát meghaladó átlagtermés és tonnánként 22-24 ezer forintos piaci ár esetén még ez a magasabb összeg is megtérül. Ehhez jön extraprémiumként az EU-tól kapott, illetve az azt kiegészítő magyar területalapú dotáció hektáronként mintegy 36 ezer forintja (lásd A pénzeszsák foltja című írásunkat).

Még meg sem kezdődött az aratás, az FVM máris átvette a lobbisták szerepét, és egymillió tonna termény exportjára kért támogatást az EU-tól, s a tárca vezetői azt állították, hogy Brüsszelben "méltánylandónak" tartották a kérést. Csakhogy az EU-ban a regionális termésadatok ismeretében szokták meghozni a döntést - azaz szeptembernél előbb vélhetően nem írják ki a pályázatot -, így az FVM-nek az uniós exporttámogatásról szóló bejelentését csupán "verbális intervencióként" értékelik a piacon. Csakúgy, mint azt a sajtóhírt, amely szerint a magyar búza máris kiszorította a franciát az olasz piacról. "Eddig egy gramm búzát sem adtunk el az olaszoknak, egyébként pedig nem a magyar és a francia búza között lesz az ütközés" - kommentálta a korai diadaljelentést a HVG-nek Makay. A francia az alacsonyabb sikértartalmú lágy búza kategóriába tartozik, így Makay szerint a jobb beltartalmi értékekkel bíró magyar kenyérgabonának a minőségjavításra használt észak-amerikai importtal kell megküzdenie.

A gabonatenger apasztásához az export mellett az abrakfogyasztó állatok, azaz a sertések és a baromfifélék járulhatnak hozzá a leghatékonyabban. Bár az érdemben nem változó háziszárnyaslétszám mellett tavalyhoz képest az első negyedévben 900 ezerrel, 4,3 millióra apadt a sertésállomány - aminek következtében az első negyedévi kilónként 235 forintról 300-310 forintra emelkedett az élő disznó felvásárlási ára -, a Gabonaszövetség érdekes módon az előző szezonbelihez hasonló 5,2 millió tonnás takarmányfelhasználással számol, amiből 900 ezer tonna lehet búza. Reményeik szerint a drámai csökkenést - a 2002-2003-as szezon 6 millió tonnás abrakfogyásához képest - már elszenvedte az állattenyésztés, a most kialakult árak talán még a sertésállomány növekedését is lehetővé teszik.

KELEMEN ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fókuszban

Világpiaci búzaáradat

Aligha jó hír a kedvező termést és nagyobb exportot remélő magyar gazdáknak, hogy világszerte a búzatermés...

Fókuszban

A pénzeszsák foltjai

Június 30-áig, a 15 nappal meghosszabbított határidőig több mint 207 ezer agrártermelő jelentette be igényét az...

Egy új teszt 10 perc alatt, 90%-os pontossággal kimutatja, ha valaki rákos

Egy új teszt 10 perc alatt, 90%-os pontossággal kimutatja, ha valaki rákos

Kovács Zoltán nem tekinti újságírónak a Politico magyar származású alkalmazottját

Kovács Zoltán nem tekinti újságírónak a Politico magyar származású alkalmazottját

Trump szerint az emberek fellázadnának, ha őt eltávolítanák a hivatalából

Trump szerint az emberek fellázadnának, ha őt eltávolítanák a hivatalából

Végre: mostantól ön is használhatja a Google Térkép hasznos funkcióját

Végre: mostantól ön is használhatja a Google Térkép hasznos funkcióját

"Minimum ezt érdemli Orbán Viktor" – utcára megy a PM a szavazás után – videó

"Minimum ezt érdemli Orbán Viktor" – utcára megy a PM a szavazás után – videó

Köves Slomó szervezete szerint a Figyelő címlapja nem antiszemita

Köves Slomó szervezete szerint a Figyelő címlapja nem antiszemita