Mintha csak tervszerű időzítés eredménye lenne: Magyarország legfőbb kőolajszállítója, az orosz Jukosz helyzetének megingása után néhány héttel véget érhet a kényszerszünet a magyar energetika legfőbb hazai bástyájának számító paksi erőmű kettes blokkjában. Az ország energiaimport-függőségén azonban hosszú távon sem lehet gyökeresen változtatni.

Várhatóan még júliusban megadja az engedélyt a tavaly április óta "kényszerszabadságolt" Paksi Atomerőmű kettes blokkjának újraindítására az Országos Atomenergia Hivatal. Az 1984. szeptemberi üzembe helyezésekor 440 megawattos, azóta 460 megawatt kapacitásúra növelt reaktor 131 napon át működhet majd a szokásos 11 hónap helyett. A francia Framatome ANP cég fűtőelem-tisztító tartályának tavalyi súlyos üzemzavara (HVG, 2003. április 26.) miatt ugyanis nem lehetett az éves karbantartáskor szokásos fűtőelemcserét befejezni. A normális menetrend szerint a kiégett kötegek egyharmada a pihentetőmedencébe, kétharmada - más elrendezésben - a reaktorba kerül, s egyharmad rész az új fűtőanyag. "A megsérült és a tisztításra váró fűtőelemek helyett ezúttal csak frisseket lehetett berakni, s ebben az elrendezésben, amelyet egy külön eljárásban engedélyezett a nukleáris hatóság, a szokásosnál rövidebb az üzemidő" - magyarázta a HVG-nek Kocsis István vezérigazgató.

A paksi áram a legolcsóbb ugyan - termelői ára 8,30 forint kilowattóránként, közel két forinttal kevesebb, mint a sorban következő dunaújvárosi Ema-Power Kft. első negyedévi átlagára, és feleannyi sincs, mint a Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Hőerőművéé -, de a paksi felfutás áldásos árhatásaiból a fogyasztó nem érez majd semmit, bár az áramár tavaly augusztusi emelésekor a paksi zűr kézenfekvő hivatkozási alap volt. "A tavalyi év után 3,3 milliárd forint kompenzációt adtunk a Magyar Villamos Művek Rt.-nek (MVM), kiegyenlítendő a paksinál drágább beszerzési források miatti ráfizetését - árulta el Kocsis -, miközben árbevételünk mintegy 15 milliárd forinttal maradt el a tervezettől, s ráadásul 3 milliárdba került a kárelhárítás." Az erőmű a közel 5 milliárd forintos közvetlen kár többszörösére rúgó kártérítést kapott a Framatome-tól, az összeg nagyságát azonban a partner kívánsága szerint nem hozhatja nyilvánosságra.

A sajátos magyar piacszabályozás miatt egyébként olykor az is gond, ha mind a négy paksi blokk termel. Mivel az atomerőmű közüzem, s ekként nem kereskedhet szabadon az áramával - nehogy néhány nagyfogyasztó halássza el az olcsó energiát a lakosság elől -, elvileg éjjel-nappal teljes kapacitással kellene működnie, hogy minél kisebb legyen az MVM által "kevert" átlagár. A gyakorlatban azonban az import - amely a paksinál többnyire drágább, a szenes erőművek áramánál viszont olcsóbb - és az export különbözete tavaly már a 33 ezermilliárd kilowattórás hazai termelés közel 20 százalékára futott fel (lásd ábránkat). "Mindennapos a paksi blokkonként 25 megawattos, havonta néhányszor pedig akár kétszer-háromszor ekkora kényszerű teljesítmény-visszafogás, szakszóval visszaterhelés is, holott az efféle ingadozás csökkenti az erőmű élettartamát" - mondta a HVG-nek Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. vezérigazgatója. "Ez az éjszakai-hajnali fogyasztási minimum idején fordul elő, amikor alig több mint 3 ezer megawattnyi kapacitásra van kereslet, s 700 megawattnak megfelelő import érkezik. Ilyenkor a többi erőmű úgynevezett technikai minimuma és a paksi kapacitás gyakran meghaladja az igényeket."

Az atomerőmű élettartamát csökkentő kényszerű visszaterhelés teljes ellentétben áll a paksi cég élettartam-növelő erőfeszítéseivel. "Mintegy 130-150 milliárd forintból - saját erőből - megoldható további húszévnyi biztonságos működés, és ezzel egy új, mintegy ezermilliárd forintba kerülő atomerőmű építését lehetne megtakarítani" - állítja Kocsis István. Az antinukleáris civil mozgalmak viszont azt szeretnék, ha 2013-tól - az egyes blokk üzembe helyezésének harmincadik évfordulójától - az eredeti üzemelési engedélynek megfelelően fokozatosan bezárnák az 1982-1987 között átadott négy blokkot. A hosszabbítás előzetes környezeti hatástanulmányát áprilisban adta be engedélyezésre az erőmű, a zöld szervezetek majd a részletes hatásvizsgálati eljárásban hallathatják a hangjukat.

A mai árambőséget ínség is követheti néhány év múlva - ijesztgetnek egyes szakértők. Magyarországon jelenleg - az importtal együtt - 2250 megawatt tartalékkapacitás áll rendelkezésre a 6 ezer megawattnyi csúcsfogyasztás idején. A szigorodó környezetvédelmi normák miatt azonban hat éven belül várhatóan 1300 megawattnyi szénerőművet le kell állítani, s addigra alighanem a kereslet is nő, így a túlzott importfüggés elkerülésére hamarosan időszerűvé válik új erőművek építése.

Az 1990-es években kiépített kapacitások zöme földgáztüzelésű. A Magyar Energia Hivatal elemzése szerint 1995-től 2003-ig közel duplájára, 4 milliárd köbméterre nőtt az áramtermeléshez felhasznált földgáz mennyisége, csak az utóbbi három évben mintegy 300 megawattnyi gázmotoros egység épült. Ezek áramát kötelező átvennie az MVM-nek, még akkor is, ha azt éppen az alacsony fogyasztás idején - akár az atomerőmű visszaterhelése árán - táplálják a hálózatba. A gazdasági tárca friss rendelete oly módon igyekszik mérsékelni ezt az ellentmondást, hogy a teljesítményüket rugalmasan változtatni képes kis erőművek esetében a kora hajnali órákban alacsonyabb átvételi árat ír elő.

"A torz árrendszer félrevezette a fogyasztókat, akik a vezetékes gáznak a többi fűtőanyaghoz viszonyított olcsóságát látva tömegesen álltak át annak használatára" - mondta Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy a gáztörvény tavaly júniusi elfogadása óta az árak már jobban tükrözik a valós költségeket. Már 1992-ben is földgázból elégítették ki az ország energiafogyasztásának 31 százalékát, tavalyra pedig ez az arány - mindössze 3,1 százalékkal nagyobb összfogyasztáson belül - 46 százalék fölé emelkedett, miközben a belföldi kitermelés a korábbi kétharmadára csökkent. Ez játszotta a főszerepet abban, hogy az ország teljes energiaimport-függése 70 százalékra emelkedett a 15 évvel ezelőtti 60 százalék körüli értékről. Az Energia Központ Kht. prognózisa szerint újabb másfél évtized múlva a mintegy 12 százalékkal növekvő hazai energiafogyasztásnak már több mint négyötödét külföldről kell fedezni. 2020-ra a kht becslése szerint a hazai energiatermelés 44 százalékát az atomerőmű állíthatja elő - már persze ha addig, a zöldek kívánságának eleget téve, be nem zárják.

A földgázellátás biztonságát és a nyárinak a dupláját is elérő téli csúcsfogyasztás kielégítését szolgáló tárolóinak köszönhetően a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. eddig fennakadások nélkül teljesíteni tudta az igényeket, még 2002-2003 zord telén is, amikor történelmi csúcsra: napi 85 millió köbméterre ugrott a fogyasztás. "A tüzelőolajjal is működtethető erőművek átmeneti kikapcsolása a földgázellátásból ilyenkor nem rendkívüli korlátozás, hanem a normál üzemi rend része. Rugalmasságuk fejében ezek az úgynevezett alternatív fogyasztók olcsóbban kapják a gázt" - mondta a HVG-nek Fasimon Sándor, a Mol földgázüzletért felelős ügyvezető igazgatója. Mivel azonban az említett csúcsfogyasztás már megközelítette a maximálisan kiadható napi mennyiséget - csak mintegy 14 százalékkal maradva el attól -, a Mol további 3 millió köbméterrel kívánja növelni a naponta a tárolókból kivehető adagot. A 9 milliárd forintos beruházás már a jövő télre elkészül. Az igények további növekedésére számítva pedig a Mol és szlovák partnere munkabizottságot állított fel egy szlovák-magyar gázvezeték építésének előkészítésére.

Ennél később, 2010 után épülhet ki - 4,5 milliárd euróért - az a 3500 kilométeres vezeték, amely a Kaszpi-tenger térségéből hozna gázt Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át Nyugat-Európába. "Az unió is nettó gázimportőr, behozatalának aránya a négy évvel ezelőtti 45 százalékról 2020-ra becslések szerint 74 százalékra emelkedik. Ehhez képest nem is nagy Magyarország importfüggősége" - jegyezte meg Hatvani.

Hasonlóképpen biztonságosnak tűnik a kőolajellátás. Ráadásul a csővezetékes szállítás a legolcsóbb is - állítja Tóth Attila, a Mol beszerzési igazgatója. Az orosz olaj a két Barátság vezetéken - közvetlenül Ukrajnából, illetve egy szlovákiai leágazáson keresztül - érkezik, amelyek jelenlegi kapacitása mintegy 40 százalékkal meghaladja a tényleges, tavaly közel 5,2 millió tonnás importot. A Kőolaj- és Kőolajtermék Készletező Szövetség tartályaiban 90 napi szükségletet meghaladó stratégiai tartalékkal rendelkezik az ország, és szükség esetén életre kelthető az évi 10 millió tonna kapacitású Adria vezeték is - más kérdés, hogy abból csak tengeri úton érkező, ezért az orosznál alighanem drágább olaj érkezne.

A Molnak mindenesetre 10 éves szerződése van a legnagyobb orosz olajtermelő céggel, a Jukosszal, amelytől importja 60 százaléka származik, és az idén egyéves szerződést kötött a Lukoillal is. Az orosz olajkivitel sajátos liberalizációja jegyében az export szabályozásával, a cégek közötti kvóták elosztásával külön kormánybizottság foglalkozik, amely a kőolaj kivitelére jogosult termelővállalatok igényei alapján negyedévente dönt a kvóták nagyságáról. Mivel a szóba jöhető szállítási eszközök közül a csővezeték a legolcsóbb, ám annak áteresztőképessége korlátozott, ha valamely társaság nem használná ki a kvótáját, azt azonnal szét lehet osztani a többi igénylő között. Az idei első öt hónapban 16,7 milliárd dollárnyi orosz olajexport folyamatosságát ezért valószínűleg az orosz olajtermelés majdnem egyötödét adó Jukosz kiesése sem veszélyeztetné. Elemzők a Jukosz körüli bonyodalmakkal kapcsolatban arra is emlékeztetnek, hogy még a Szovjetunió felbomlását kísérő 1991--1992-es káosz vagy az 1998-as pénzügyi válság sem okozott fennakadást az orosz olajkivitelben.

SZABÓ GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fókuszban

Csapzárta előtt

Akár ingyen is hajlandó átruházni az olajtársaságnak saját és partnerei birtokában lévő 44 százalékos...

Révész: Repül a nehéz Kőszeg

Révész: Repül a nehéz Kőszeg

Szokott Instagramozni? Frissítsen rá az appra, több újdonság is került bele

Szokott Instagramozni? Frissítsen rá az appra, több újdonság is került bele

Három hónapra ítélték a szurkolót, aki az Újpest-Felcsút meccsen verekedett

Három hónapra ítélték a szurkolót, aki az Újpest-Felcsút meccsen verekedett

Most hirdettek eredményt, de négy hónapja megmondtuk, kik nyerik a centrumkórházak tervpályázatát

Most hirdettek eredményt, de négy hónapja megmondtuk, kik nyerik a centrumkórházak tervpályázatát

Még két hétig ingyenes a legújabb autópálya-szakaszunk

Még két hétig ingyenes a legújabb autópálya-szakaszunk

Farkas Zoltán: A züllesztés éve

Farkas Zoltán: A züllesztés éve