A magyar diákokat május 1-je, vagyis az ország csatlakozása után ugyanolyan továbbtanulási lehetőségek illetik meg az...

A magyar diákokat május 1-je, vagyis az ország csatlakozása után ugyanolyan továbbtanulási lehetőségek illetik meg az Európai Unió tagországaiban, mint amilyeneket az adott állam lakosai is élveznek. A magyar hallgatóknak is tandíjmentesség jár például, ha a helybelieknek nem kell fizetniük az oktatásért. Kiegészítő feltételekhez, például magyar felsőoktatási intézménybe nyert felvételhez köthetik viszont a tanulmányok megkezdését akkor is, ha a hazai jelentkezők amúgy vizsga nélkül juthatnak be egy egyetemre. Szociális kedvezményeket külföldiként nem lehet igénybe venni, így, függetlenül anyagi helyzetétől, nem illeti meg automatikusan a magyar hallgatót - mondjuk - térítésmentes kollégiumi elhelyezés, még akkor sem, ha azt helybeli társa esetleg megkaphatja.

Igaz ez fordítva is: a magyar intézményekbe szintén szabad bejutási lehetőséget élvez minden EU-ország polgára, ha megfelel a felvételi követelményeknek. Az oktatási tárca statisztikája szerint 2003-ban az EU akkori 15 tagállamából összesen 1222-en, a kilenc, akkor még Magyarországgal együtt csak jelölt, ma már csatlakozott tagországból pedig 2903-an tanultak magyar egyetemen, főiskolán, vagy vettek részt posztgraduális képzésben. Ez az összes Magyarországon tanuló külföldi nem egészen egyharmadát jelentette.

Az oktatási tárcának nincsenek adatai arról, hány magyar akart az idén külföldi egyetemre bejutni, ahogyan arról sem vezetnek kimutatást, összesen hány embernek sikerült ez a korábbi években. "Mindenki szabadon eldöntheti, hova megy tanulni, nincsen semmilyen bejelentési kötelezettség" - közölte a HVG-vel Nagy Zsolt László, az Oktatási Minisztérium vezető tanácsosa, és hozzátette: legfeljebb abból lehet következtetni a nagyságrendekre, hányan kérnek diákigazolványt külföldön tanuló egyetemistaként. Ez a szám évente 280-300 között van, tehát minden esztendőben körülbelül ennyien kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat valahol az országhatáron túl. A továbbtanulási lehetőségekről egyébként bárki szabadon tájékozódhat akár az interneten is. A www.enic-naric.net angol nyelvű honlapon például nem csupán az EU-országok, hanem az Egyesült Államoktól Andorráig, a Vatikántól Törökországig összesen 53 állam egyetemeiről fellelhető információ.

Államközi szerződés alapján - általában viszonossági alapon - ösztöndíjasként is tanulhatnak magyar egyetemisták külföldön, méghozzá a 2004-2005-ös tanévben tíz országban, Bulgáriában, Dél-Koreában, Észtországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Romániában, Szlovéniában, Ukrajnában és Vietnamban. Néhány hónapos vagy hetes részképzésre még több helyen van lehetőség: Oroszországban például 35 diák négy hónapos, 150 pedig hathetes képzésen vehet részt.

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fókuszban

Karok és rendetlenségek

Véget ért egy korszak a magyar felsőoktatás történetében, az idén felvételiztettek ugyanis utoljára az egyetemek és a főiskolák. Kérdés, hogy a tervezett változtatások megszüntetik-e a tömegképzés mostanra teljesen nyilvánvalóvá vált - elsősorban minőségi - rendellenességeit, hiszen immár elit szakok sorára be lehetett jutni akár minimális pontszámmal is.

Létszámracionalizálás, így nevezik finoman 10 ezer ember kirúgását?

Létszámracionalizálás, így nevezik finoman 10 ezer ember kirúgását?

Változékony idő várható

Változékony idő várható

Nagyon meglepték Nadalt

Nagyon meglepték Nadalt

Teljes a fejetlenség a teniszszövetségben és itt az új botrány is

Teljes a fejetlenség a teniszszövetségben és itt az új botrány is

Soros: Orbán szupergonosza lettem

Soros: Orbán szupergonosza lettem

Országszerte romlik a levegő minősége

Országszerte romlik a levegő minősége