Skizoid állapotba kerültek a kormánynak az államháztartás helyzetéért is felelősséget érző miniszterei azzal, hogy...

Skizoid állapotba kerültek a kormánynak az államháztartás helyzetéért is felelősséget érző miniszterei azzal, hogy július elején Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelentette: 2005-re "nulla bázisú" költségvetés készül, beruházási és fejlesztési célokra az egyes tárcáknak egy egységes, várhatóan mindössze 800-900 milliárd forintos keret terhére kell pályázniuk. Ki-ki vérmérséklete szerint dönthet: vagy a tervgazdaságban elsajátított technikával élve - vastagon fogó ceruzával - eltúlzott pénzigényt jelent be a minél nagyobb ágazati büdzsé reményében, vagy pedig lelkiismeretesen, a legszükségesebb tennivalókra szorítkozva állítja össze saját pályázati listáját. Sem így, sem úgy nem számíthat rá, hogy dúskálhat, mivel a legszükségesebbnek ítélt beruházások is jócskán meghaladják az államháztartás teherbíró képességét. A hiányt ugyanis jövőre csökkenteni kell, méghozzá a tényleges kifizetéseket tükröző - pénzforgalmi - mérleg szerint a bruttó hazai termék (GDP) 5,8 százalékáról 3,8 százalékra. Ez felel meg az uniós előírások szerinti, eredményszemléletű 4,1 százalékos hiánynak, amely a kiadások infláció alatti, 3,6-4 százalékos bővülésével, valamint a bevételek infláció körüli, 4,2-4,5 százalékos növelésével érhető el a Pénzügyminisztérium (PM) szerint.

A fejlesztési forrásokért folytatandó harcban a sikeres alku annál is inkább a miniszterek létérdekévé vált, mert jövőre a tárcák támogatási előirányzatai - a dologi és a felhalmozási kiadások - az idei zárolások és elvonások után újabb 5 százalékkal csökkennek, és zömmel nekik kell kigazdálkodniuk a fedezetet a köztisztviselők 13. havi illetményére, valamint a központi költségvetés tervezetében megállapított 6,5 százalékos béremelésre. A fő szabály az, hogy a minisztériumok, központi hivatalok, háttérintézmények és más kormányzati szervek (az adóhatóság kivételével) többlettámogatás nélkül kényszerülnek teljesíteni az előírt keresetnövelési penzumot - amire csak létszámleépítéssel lesznek képesek -, a többi területen a büdzsé 5 százalékra vállal fedezetet. A saját bevételek növelésének jótékony hatásában sem reménykedhetnek a közhivatalok vezetői. Igaz ugyan, hogy jövőre kötelesek lesznek az állami szolgáltatások tarifáit díjemeléssel a ráfordítások szintjére emelni - noha ilyen jellegű számítások korábban legfeljebb elvétve készültek -, ám e bevételek 5 százaléka helyett jövőre annak "két-háromszorosát" kell befizetniük a központi költségvetésbe.

Elvész a működési és fejlesztési kiadások évközi - akár csak zavarmentesítési célú - átcsoportosításának a lehetősége is, mivel az augusztus 23-án a költségvetésbe építendő fejlesztési előirányzatokat más célra nem lehet felhasználni. Addig azonban az egész kormányzati apparátusnak valahogy át kell rágnia magát a külön adatlapokon augusztus 2-áig benyújtott pályázatok halmazán. A minisztereknek a tervezési körirat kézbesítése után mindössze két hetük volt arra, hogy az internetről letölthető "kérdőívek" megfelelő rubrikáiba bevéssék igényeiket, és a gazdaságossági érveken kívül kimunkálják például a programok számszerűsíthető társadalmi hatásait is. Lapzártakor a PM arról még nem nyilatkozott, mekkora forrásigényt jelentettek be a tárcák, s egyáltalán, betartották-e a határidőt.

Az elbírálás szempontrendszerét a tárcák csak a kitöltés végóráiban kapták kézhez a PM-től. Ebből megtudták - amit egyébként is sejtettek -, hogy a rangsorolásnál elsőbbséget élveznek a mindenképpen finanszírozandó célok, így a kormányzati beruházásokkal elkészült új létesítmények üzemeltetése, a korábbi jogszabállyal előírt, nem módosítható feladatok, a magánjogi vagy nemzetközi szerződésekkel már megerősített beruházások. E leltárt, de legalább a tavalyról átnyúló kötelezettségeket egyébként a PM - vagy akár a kancellária - maga is összeállíthatta volna a törvények és kormányhatározatok alapján. De ezt egyik sem tette meg, talán azért, mert egy ilyen összegzés esetén fehéren feketén kiderült volna, hogy új célokra legfeljebb fillérek jutnak.

A pályázatokat a PM értékeli, majd az érintett tárcák és az Igazságügyi Minisztérium munkatársaival kiegészülő munkacsoportokban ismét áttekinti, de tárgyal róla a gazdaság- és a társadalompolitikai kabinet is. Minderre csupán két hetük van. Az új módi sikerét a határidő rövidsége még azok szemében is kétségessé teszi, akik elvileg méltányolnák a hagyományos bázisszemléletű büdzsével való szakítást, a lapok kiterítését. Ám a rendszer kérlelhetetlen merevségét ők is elutasítják, mint ahogy azt is, hogy a működési kiadásoknál jövőre ismét a fűnyíró lép munkába, anélkül hogy lezárult volna a kormányzati feladatok - Draskovics által az idei év elején beígért - felülvizsgálata. "Megszűnik a miniszteriális felelősség; az Orbán-kormány kancelláriájának sem volt akkora hatalma, mint most a PM-nek. Hivatalnoki szintre vagyunk lenyomva" - összegezte a tárcavezetők egyike a gyaníthatóan tipikus véleményt a HVG-nek. Nyílt ellenző egyébként - Bárándy Pétert leszámítva, aki azt nyilatkozta a múlt szombati Népszavában, hogy az igazságügyi reformról nem a pénzügyminiszterrel, hanem a miniszterelnökkel kell egyezkednie - egyelőre nem akad, augusztus 23-áig némaságot fogadó miniszter annál inkább. Nem csoda: Medgyessy Péter augusztus végén dönt a kormányátalakításról.

A két időpont egybeesése sajátos bájt ad a költségvetési alkuknak, hiszen előfordulhat, hogy valamely miniszter a költségvetési egyeztetések során nem is magát, hanem utódát zárja kalodába. Merthogy úgy hírlik, a kormányátalakítás az egyes tárcákat sem hagyja érintetlenül. Medgyessy régóta szorgalmazza egy, az uniós struktúrához illeszkedő fejlesztési minisztérium létrehozását (HVG, 2004. június 19.), s az új esélyegyenlőségi miniszter, Göncz Kinga személye köré is körvonalazódik egy önálló szociális minisztérium terve. Az átszervezések pedig felboríthatják az így-úgy épp csak kialkudott költségvetést. Mindez elvileg új esélyt adhat a programjaik felfuttatására váró "modernizációs" tárcák - az informatikai, az oktatási és a kulturális - vezetőinek is, akik legfeljebb akkor számíthatnak számottevő forrásbővülésre, ha a kormány lazít erőltetett infrastruktúrafejlesztési programján. Medgyessy e téren egyelőre hajthatatlannak mutatkozik, holott a fejlesztési források zömét elszívó programok menetrendszerű megvalósulását kormányzati körökben máris kétségbe vonják.

FARKAS ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fókuszban

Csend, vihar, csend

A miniszterelnök nem mondott le, a külügyminiszter novemberben Brüsszelbe távozik, az MSZP elnöki posztjáért folyó torzsalkodások nem hagytak alább, a kormány fölött a múlt hét végére összegyűlt viharfelhők azonban egyelőre oszlani látszanak.

Britney Spears minden idei koncertjét lemondta

Britney Spears minden idei koncertjét lemondta

Autós cégek is beszálltak az adományozásba a Notre-Dame javára

Autós cégek is beszálltak az adományozásba a Notre-Dame javára

Itt a nagycsaládos Skoda Kodiaq: 7 üléses állami támogatásra kihegyezve

Itt a nagycsaládos Skoda Kodiaq: 7 üléses állami támogatásra kihegyezve

EP-választás: lejárt a határidő, legfeljebb 11 párt állíthat listát

EP-választás: lejárt a határidő, legfeljebb 11 párt állíthat listát

Egyre dagad az ukrajnai-magyar botrány

Egyre dagad az ukrajnai-magyar botrány

Birodalmi pompa fogadta Orbánt Kazahsztánban

Birodalmi pompa fogadta Orbánt Kazahsztánban