Újra lendületet vettek tavaly a világgazdaságban a működőtőke-befektetések, jóllehet a 2000. évi csúcsnak a felét sem érték el. A dinamizmus fő haszonélvezői a közép-kelet-európai országok és Kína voltak, utóbbi mellett a legtöbb tőkét a toplistát ismét utcahosszal vezető Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia vonzotta.

Csillapodni látszik a csúcstechnológiai luftballon kipukkadását követő befektetői sokk: az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete, az UNCTAD által a múlt héten kiadott gyorsjelentés szerint a négy évvel ezelőtti csúcsot követő zuhanórepülés után tavaly ismét erősödött a működőtőke-áramlás a világgazdaságban. A nemzetközi beruházási folyamatokat elemző intézmény elégedetten nyugtázta, hogy a működőtőke-befektetések nagysága - a zömmel az első háromnegyedév adatainak az egész évre extrapolálásával készült becslés szerint - 612 milliárd dollár volt, ami 6 százalékos növekedést jelent 2003-hoz képest. Kevesebb mint a felét teszi ki viszont a 2000-ben, a technológiai boom idején regisztrált 1398 milliárd dollárnak, ami 2003-ra 580 milliárdra zuhant: a vállalatok évekig a sebeiket nyalogatták, és terjeszkedés helyett éppenséggel érdekeltségeik eladásával igyekeztek mérsékelni elszenvedett veszteségeiket. (Persze az adatok valódi tartalmát befolyásolhatja az a körülmény, hogy az árfolyamok a kérdéses időszakban igen hektikusan mozogtak, így a befektetések valós értéke eltérhet a nominálistól.)

HVG
A tavalyi kilábalás egyik nagy nyertese Kelet-Közép-Európa, ahol 2003-hoz képest egyharmadnyival nőtt a külföldi befektetések dollárban számolt értéke. Az érdeklődés feléledésében az Európai Unióhoz májusban csatlakozott országok vitték a prímet, és mindegyikükre jellemző volt a szolgáltatási szektor beruházásainak erősödése. Az amerikai DHL gyorspostacég például Csehországba vitte európai információtechnológiai központját, míg Lengyelországban a külföldi befektetéseket nyilvántartó állami hivatal a 2004-ben legnagyobb beruházást bejelentő cégként a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó TriGránit-csoportot nevezi meg, amely 780 millió dollárért Katowicében tervez kereskedelmi és szórakoztatóközpontot építeni.

Kudarcként élik meg viszont Lengyelországban, hogy a dél-koreai Hyundai autógyár Szlovákiát választotta, amiben szerepet játszott Pozsony agresszív befektetőcsábító stratégiája, s ez nem is látszik mérséklődni. Pavol Rusko szlovák gazdasági miniszter valóságos beruházási tájfunt ígér februárra, amikor is - mint mondja - naponta jelenti majd be újabb külföldi beruházó érkeztét. Míg a Sario állami beruházásfejlesztési ügynökség tavaly 45 befektetőt tudott közvetíteni, az idei év elején 260-nal tárgyal. A francia PSA és a dél-koreai Kia megtelepedése után újabb skalp például, hogy a Ford 300 milliós eurós beruházással sebességváltó-gyártó üzemet épít Kassa mellett. Losoncon a Johnson Controls, Ógyallán az indonéz Nuritech épít üzemet, Galántán pedig tovább terjeszkedik a Samsung. A nemritkán már "tátrai tigrisként" is emlegetett Szlovákia mellett a térségben hagyományos tőkemágnesként működő cseh-lengyel-magyar trió számára azonban az elemzések szerint a korábbinál erősebb versenytársat jelent a jövőben az EU kapuján kopogtató Bulgária és Románia is, ahová a privatizáció felpörgése hozhatja a külföldi beruházókat.

"Oroszország számára viszonylag jelentéktelen összegnek számít az a mintegy 10 milliárd dollár, amely 2004-ben közvetlen külföldi befektetésként érkezett az országba" - értékelte viszont a minden korábbit felülmúló tavalyi eredményeket Mihail Fradkov orosz miniszterelnök. Szerinte az sem ad okot örömre, hogy a befektetők döntő hányada a nyersanyag-kitermelést választotta célpontként. Az elemzők viszont azt vetik a Kreml szemére, hogy egyre inkább korlátozni igyekszik a külhoniak befektetéseit. "A legjobb külföldi olajipari cégek is legfeljebb 25 százalékos résztulajdonra számíthatnak, és csak közös vállalatok alapításával, illetve különleges projektek révén növelhetik részesedésüket" - vélekedett Zorko Sztevanovszkij, a moszkvai Aton tanácsadó cég elemzője. Egy másik szakértő, az Alfa Bank főelemzője, Chris Weafer szerint Moszkva azt kívánja sugallni a külföldnek, hogy Oroszország immár nem eladó, s az orosz vezetés csak azokat fogadja szívesen, akik hajlandók együttműködni az orosz tulajdonban lévő cégekkel.

negatív rekord (Oldaltörés)



A pozitív világtendenciák ellenére negatív rekordot döntött viszont a fejlett ipari országokba irányuló működőtőke, ami 2000-ben 1108 milliárd, 2003-ban pedig már csak 380 milliárd dollár volt, hogy aztán tavaly 16 százalékkal, 321 milliárd dollárra még tovább mérséklődjön. A visszaesésben fontos szerepet játszott, hogy a csúcstechnológiai akvizíciók megcsappanásával visszaestek a működőtőke-befektetések körében elszámolt, és főleg ezen országcsoportra jellemző transznacionális vállalatfelvásárlások és -összeolvadások.

HVG
Az EU 15-ök részesedése négy éve még 671 milliárd, tavaly viszont már csupán 165 milliárd dollár volt, ami önmagában is magyarázza az EU fejlettebb tagjainak félelmét attól, hogy a befektetést kereső tőkével együtt a munkahelyek is a világ más, jobb megtérülést ígérő régióiba vándorolnak. Szó szerint negatív csúcsot produkált Németország, amely mínusz 49 milliárd dollárral szerepel az UNCTAD listáján, azaz összességében ennyi tőkét vontak ki a befektetők a német gazdaságból. Árnyalja azonban a képet, hogy ebben benne foglaltatik a cégen belüli hitelek visszafizetése: 2004 első felében például egyetlen ilyen tranzakció során a brit Vodafone 20 milliárd dollárt vitt ki Németországból.

Az európai országok között 2004-ben a gazdaságát leginkább liberalizáló Nagy-Britannia végzett az élen, ahová 55 milliárd dollár működőtőke érkezett, ami az EU-ba áramló teljes mennyiség egyharmadát jelenti. Ez arra is utal, hogy a szigetország egyelőre nem sínyli meg látványosan az eurózónából való távolmaradást. A siker összetevői közé tartozik az európai riválisait maga mögé utasító stabil brit gazdasági növekedés, a megélénkülő fúziós és akvizíciós tevékenység és a vállalatok nyereségességének javulása. A 2004-es év emlékezetes "dealjei" közül kiemelkedett 16,78 milliárd dollár értékben az Abbey National kivásárlása a spanyol Banco Santander, vagy az Amersham orvosi berendezéseket gyártó csoport megvétele (5,7 milliárd dollárért) a General Electric által. Nagy-Britannia egyébként már az AT Kearney múlt év őszi indexe szerint is a legvonzóbb európai célpont. Egy másik kutatás, az e hét elején napvilágot látott úgynevezett ragadozó index alapján négy év óta először fordult elő, hogy brit vállalatok megvásárlása külföldi cégek által meghaladta brit üzleti érdekeltségek nemzetközi aktivitását, azaz Nagy-Britannia "ragadozóból zsákmánnyá vált".

Visszakerült tavaly a dobogó legfelső fokára az Egyesült Államok - ahová a kimutatások szerint a mélypontot jelentő 2003-as 30 milliárd után tavaly 121 milliárd dollár működőtőke talált utat -, és az USA maradt a világelső a tőkeexportban is. Az iraki háború ugyanakkor a jelek szerint jobban elriasztotta a befektetőket, mint a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások, a csapatok 2003. márciusi megindítását követő két negyedévben összesen 5 milliárdnyi működőtőkét vontak ki az országból a külföldiek. A bizalom a múlt év második felében kezdett helyreállni, s ez - párosulva a gyenge dollár csáberejével - kilenc hónap alatt már több mint 90 milliárd dollárnyi külföldi tőkét vonzott az országba. A legtöbb befektető a közhiedelemmel ellentétben nem Japánból, illetve Ázsiából érkezik Amerikába, hanem - évszázadok óta stabilan - Nagy-Britanniából. A még nem teljes tavalyi adatok szerint 2004-ben az egykori gyarmattartó ország cégeitől származott a külföldi befektetések több mint 20 százaléka, hasonló volt Kanada részesedése, őket követték a holland, a német és a japán beruházók. A politikában látványos francia-amerikai elhidegülés úgy tűnik nem terjedt át a két ország befektetőire: tavaly az év első kilenc hónapjában közel 5 milliárd dollárt invesztáltak francia cégek Amerikában és ennél is valamivel többet amerikai cégek Franciaországban - többet, mint az utóbbi egy évtizedben egy egész év alatt bármikor.

A tőkeáramlás és a vele járó globalizáció nagy nyertese az UNCTAD gyorsjelentése alapján a fejlődő országok csoportja, amely - a fejlettekkel ellentétben - az utóbbi fél évtizedben viszonylag stabil szinten tudta tartani tőkevonzó képességét, már ami az abszolút számokat illeti. A négy évvel ezelőtti 252 milliárd után tavaly 255 milliárd dollárt szívtak fel ezek az országok, ami a 2003-as adathoz képest 48 százalékos növekedés, és egyben azt is jelenti, hogy a működőtőke-áramlásból ezen országcsoport részesedése a 2001-2003-as évek 27 százalékos átlagáról 42 százalékra emelkedett. A 255 milliárdból 166 milliárd az ázsiai-csendes-óceáni térségbe, 62 milliárd pedig azon belül is Kínába érkezett, és ha ehhez hozzávesszük a Peking uralma alá tartozó Hongkongban megjelent 33 milliárd dollárt, akkor egyértelmű a hatalmas ország fölénye (erről lásd Kínai szelepek című írásunkat).

Szépen csöndben a multinacionális cégek érdeklődésének homlokterébe került viszont a nemrég a világ második 1 milliárd fölötti lakosúvá vált országa, India. A brit gyarmati uralom pozitív örökségeként kiváló oktatási rendszerrel és angoltudással rendelkező India lett az üzleti szolgáltatásokat, szoftverfejlesztéseket és ügyfélközpontokat kiszervező multinacionális cégek első számú célpontja. A külföldi befektetések speciális volta - és a termelőberuházások hiánya az elektronikai, a gyógyszer- és az energiaiparon kívül - viszont csak erősíti a hatalmas ország gazdasági kettészakítottságát: a pénz fele tavaly Újdelhibe és környékére, valamint Maharashtra szövetségi államba érkezett, Biharnak és Orissának viszont semmi nem jutott.

Latin-Amerikában - ahová öt éve először nőtt a működőtőke-beáramlás, mégpedig 64 százalékkal - is alaposan szelektálnak a befektetők. Az éllovas Mexikó, ahová nemcsak a hatalmas amerikai piac közelsége és az olcsó munkaerő vonzza a tőkét, hanem az is, hogy az ország messze maga mögött tudta az éppen tíz évvel ezelőtti pesoválságot. A térségben a másik nagy sikertörténet Brazíliáé, ahol a külföldi befektetők eleinte tartottak ugyan a korábban radikálisan baloldali, illetve globalizációellenes nézeteket hangoztató Luis Inácio Lula da Silva elnöktől, ám a gyakorlatban folytatott piacorientált és fegyelmezett gazdaságpolitikát tavaly már 16 milliárd dollárnyi működőtőkével díjazták.

Alig valamivel több, 20 milliárd dollár tőke jutott csak egész Afrikába, s a befektetések megoszlása is szélsőségesen egyenetlen. A pénz - a térség vezető gazdasági hatalmának számító Dél-Afrikán kívül - az emelkedő árú nyersanyagokkal és különösen az olajjal rendelkező afrikai államokba érkezett: mindenekelőtt Nigériába, valamint Angolába és Líbiába, amelyet az amerikai, illetve az ENSZ-embargó feloldása nyitott meg újra a külföldi befektetők előtt.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Fókuszban

Kínai szelepek

A pekingi kereskedelmi minisztérium adatai alapján 60,63 milliárd, az UNCTAD becslése szerint 62 milliárd dollár...

Megszólalt a manchesteri magyar orvos, akit gyenge nyelvtudása miatt felfüggesztettek

Megszólalt a manchesteri magyar orvos, akit gyenge nyelvtudása miatt felfüggesztettek

Tűz a repülőn: kigyulladt az akkumulátor, előkerült a tűzoltó készülék – videó

Tűz a repülőn: kigyulladt az akkumulátor, előkerült a tűzoltó készülék – videó

Egy spéci műszert tett le a Marsra a NASA, 5 méter mélyre lefúr nekünk

Egy spéci műszert tett le a Marsra a NASA, 5 méter mélyre lefúr nekünk

A nap fotója: a rendőrök azt ígérték nem bujkálnak traffipaxozáskor, erre tessék

A nap fotója: a rendőrök azt ígérték nem bujkálnak traffipaxozáskor, erre tessék

Három nap kelt fel az orosz északon

Három nap kelt fel az orosz északon

A pizzériák rémálma: milliók dőltek be a YouTubernek, aki azt állította, újrasütik a nem eladott pizzákat

A pizzériák rémálma: milliók dőltek be a YouTubernek, aki azt állította, újrasütik a nem eladott pizzákat