A pekingi kereskedelmi minisztérium adatai alapján 60,63 milliárd, az UNCTAD becslése szerint 62 milliárd dollár...

A pekingi kereskedelmi minisztérium adatai alapján 60,63 milliárd, az UNCTAD becslése szerint 62 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetés érkezett tavaly Kínába, ahová a gazdasági reformok 1979-es elindítása óta a számítások szerint már összesen csaknem 500 milliárd dollár talált utat. A legtöbb beruházó a Kína különleges adminisztratív övezetének számító, ám a tőkemozgások szempontjából "külföldként" kezelt Hongkongból jött, amely mögött az offshore-paradicsomként ismert Brit Virgin-szigetek, Dél-Korea, Japán, az USA és Tajvan következett, a pénz tizede pedig a régi fényében csillogó Sanghajban és környékén lelt otthonra.

A tőke már a harmadik hullámban érkezik Kínába, és módszerei úgy finomodnak, ahogyan Peking - különösen az országnak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történt 2001-es csatlakozása óta - a szabályokat lazítja. A nyolcvanas években a tűréshatár a vegyes vállalatokig terjedt, és ma is ez a meghatározó az országban működő külföldi autógyárak körében. A kilencvenes években következtek a százszázalékos külföldi tulajdonban lévő leányvállalatok, az ezredforduló után pedig lendületet kaptak a cégfelvásárlások.

Tavaly aztán az amerikai Anheuser-Busch söróriás már 737 millió dollárt adott a Harbin Brewery Groupért, a Newbridge Capital befektetőtársaság pedig 1,2 milliárd jüanért (1 dollár = 8,28 jüan) az irányításhoz elegendő 18 százalékos pakettet vett a Sencseni Fejlesztési Bankban. Ezek persze még mindig csak az első lépések, hiszen míg a fejlett országok esetében a működőtőke-befektetés akár 50 százaléka is akvizíciókhoz köthető, Kína esetében az arány nagyjából 10 százalék körül alakul.

A tőkeáramlás csapásiránya egyelőre Kína felé mutat, a kínai vállalatok még nem merészkedtek nagy számban a határokon túlra. Az ezredfordulóig alig 344 millió dollárt fektettek be külföldön, és az összeg csak az idén emelkedett 5 milliárd közelébe, miután a legnagyobb kínai személyiszámítógép- (pc-) gyártó, a Lenovo 1,75 milliárd dollárért megvette az IBM pc-üzletágát (HVG, 2004. december 18.). Jellemző az ügylet horderejére, hogy ezt megelőzően a kínai vállalatok teljes működőtőke-befektetése az Egyesült Államokban 314 millió dollár volt, azaz nagyjából annyi, mint a Liechtensteinben bejegyzett cégeké.

A kínai gazdaság farkasétvágya arra sarkallt több nagyvállalatot, hogy külföldön nézzen nyersanyaglelőhelyek, illetve azokat birtokló cégek iránt. Ilyen az Ázsiában agresszív felvásárlási kampányba kezdett három legnagyobb szénhidrogén-ipari cég, a PetroChina, a Sinopec és a China National Offshore Oil Corporation (CNOOC), vagy a sanghaji székhelyű Baosteel, amely Brazíliában egy óriás acélkombinátba tervez beruházni 1,5 milliárd dollárt. A feldolgozóiparban pedig a TCL a tavalyi év elején megvette a francia Thomson tévégyártását, és ezzel nemcsak a világ legnagyobbjává vált az olcsóbb katódsugaras készülékek terén, de megszerezte azt is, ami a még mindig a puszta tömegtermeléssel azonosított kínai cégek számára igazi kincs, és a Lenovo akvizíciójában is fontos szerepet játszott: a fontos piacokon ismert márkanevet.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Fókuszban

Megnyílt a kassza

Újra lendületet vettek tavaly a világgazdaságban a működőtőke-befektetések, jóllehet a 2000. évi csúcsnak a felét sem érték el. A dinamizmus fő haszonélvezői a közép-kelet-európai országok és Kína voltak, utóbbi mellett a legtöbb tőkét a toplistát ismét utcahosszal vezető Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia vonzotta.

A férfiak is sokat szenvednek egy ilyen macsó világban, mint a miénk

A férfiak is sokat szenvednek egy ilyen macsó világban, mint a miénk

Újabb elektromos divatterepjáró, itt az Audi Q4 e-tron

Újabb elektromos divatterepjáró, itt az Audi Q4 e-tron

Százmilliókat kapott sportfejlesztésre Balatonalmádi, alighogy véget ért ott a Fidesz-gyűlés

Százmilliókat kapott sportfejlesztésre Balatonalmádi, alighogy véget ért ott a Fidesz-gyűlés

Nagy bunyó volt a Ryanair egyik járatán

Nagy bunyó volt a Ryanair egyik járatán

Strasbourgig jutott az MTVA-székházban éjszakázó ellenzékiek ügye

Strasbourgig jutott az MTVA-székházban éjszakázó ellenzékiek ügye

A legújabb felmérés szerint a franciák többsége már nem támogatja a sárgamellényeseket

A legújabb felmérés szerint a franciák többsége már nem támogatja a sárgamellényeseket