"Aki pápajelöltként vonul be a választásra, bíborosként távozik" - idézték a HVG-nek magyar főpapok a régi vatikáni...

"Aki pápajelöltként vonul be a választásra, bíborosként távozik" - idézték a HVG-nek magyar főpapok a régi vatikáni bonmot-t a II. János Pál halála után 15-20 nappal, április 17-e és 22-e között kezdődő pápaválasztás esélyeseit firtató kérdésre. A választás szabályait 1996-ban éppen II. János Pál módosította: többé elméletileg sem lehet közfelkiáltással pápát választani. De eltörölte azt a régi lehetőséget is, miszerint a bíborosi konklávé egy 9-15 fős csoportra ruházhatja át az egyházfőválasztás feladatát. A ma érvényes előírások szerint a Sixtusi kápolnában napi legfeljebb négy szavazáson a 80 évesnél fiatalabb bíborosok - számuk jelenleg 117 - egy 80 évesnél fiatalabb személyre voksolhatnak (elvileg akármelyik katolikus férfira, ám az utóbbi 627 évben ez kivétel nélkül bíboros volt), azzal a könnyítéssel, hogy kilenc eredménytelen választási nap után kétharmados helyett már egyszerű többséggel is megválaszthatják Szent Péter utódát. Ma már persze nem falazzák be a főpapokat; a régi szabály úgy módosult, hogy nem tévézhetnek, nem olvashatnak újságot, s nem is telefonálhatnak.

Az esélylatolgatók szerint ésszerű lenne közép- vagy dél-amerikai pápát választani, mivel a világ katolikus népességének közel fele e térségben él. Karol Wojtyla megválasztásakor a katolikus egyház világszerte 758 millió hívőt tudhatott a magáénak, mára ez a szám 1,1 milliárd körüli, igaz, a világ népességének növekedését is figyelembe véve közel 0,7 százalékkal csökkent a katolikusok aránya a Földön. Esélyesnek tekinti a katolikus sajtó Oscar Andrés Rodriguez Maradiaga hondurasi bíborost, tegucigalpai érseket, aki erkölcsteológiai végzettsége mellé Innsbruckban pszichológusi képzettséget is szerzett. Ellene szól viszont, hogy "csak" 63 éves, és egyházi források szerint a Vatikánban szerencsésebbnek tartanák, ha II. János Pál több mint 26 éves pápasága után egy rövidebb, öt-hét éves átmeneti ciklus következne. E tekintetben több esélye lehet a 76 éves Daríó Castrillon Hoyos kolumbiai bíborosnak, a Papi Kongregáció prefektusának.

A többségi logika mentén egyházi elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy afrikai pap kerüljön a katolikus egyház élére, mivel az utóbbi évtizedben ezen a földrészen növekedett a legdinamikusabban a katolikus egyház. Ebben az esetben minden bizonnyal a 73 éves Francis Arinze nigériai bíborosra esne a konklávé többségének választása, már csak azért is, mert a főpap személyében testesíti meg az említett dinamizmust. Arinze ugyanis fiatalkorában az ibo törzs isteneivel szakítva katolizált, 32 évesen a világ legfiatalabb püspökeként szentelték fel, s mint Onitsha érseke alig húszéves szolgálata alatt 65 százalékkal nőtt egyházmegyéjében a katolikus hívők aránya. Személyében a negyedik afrikai pápa ülne Szent Péter székébe - a legutóbbi, I. Gelasius 492-ben lett pápa.

Mindezek ellenére sokan valószínűsítik európai főpap megválasztását is, mivel a kontinensen a legkritikusabb a katolikus egyház helyzete. Életkora alapján szóba jöhet a 72 éves Godfried Danneels belga bíboros, vele csak az lehet a baj, hogy kardinális kollégái túl liberálisnak tartják, mivel például az AIDS-ellenes küzdelemben megengedhetőnek nevezte a gumi óvszer használatát. Ez pedig ellentétes a Vatikán álláspontjával - a római egyház erkölcsi kérdésekben vallott konzervatív nézeteivel II. János Pál sem szakított, és szinte kivétel nélkül hozzá hasonlóan gondolkodó konzervatív szemléletű főpapokat kreált bíborossá; pápasága 27 éve alatt összesen 231-et.

Az utóbbi fél évezredben - Karol Wojtylát megelőzően - csak olasz bíborosok kerültek Szent Péter székébe, ezért sokan úgy okoskodnak, a konklávé hatodát kitevő húsz olasz kardinális eléri, hogy közülük válasszanak pápát. Ám ők nem egységesek, a korábban esélyesként emlegetett vatikáni "miniszterelnök", Angelo Sodano például az egyik leginkább megosztó személyiség. Felröppent még Dionigi Tettamanzi bíboros, Olaszország legnagyobb egyházmegyéjének, Milánó érsekének a neve, aki közismert a szegények iránti elkötelezettségéről - sokan emlékeznek még arra, amikor néhány éve a G8-ak értekezletével egy időben arra hívta fel a figyelmet, hogy "egy AIDS-es afrikai kisfiú többet ér az egész világegyetemnél". Ezért is reális azt feltételezni róla, hogy képes lenne a párbeszédre a "konzervatívokkal" és a "liberálisokkal" egyaránt. Esélyesként emlegetik még a milánói érseki székben elődjét, a 78 éves, progresszív, 11 nyelven folyékonyan beszélő Carlo Maria Martinit, de a 71 éves Giovanni Battista Rét, a Püspöki Kongregáció prefektusát, sőt a 64 éves Angelo Scola velencei pátriárkát is.

Egyetlen földrész bíborosaival szemben sem olyan elutasítóak a pápaválasztás esélyeit latolgatók, mint Észak-Amerikáéval. Annak ellenére, hogy a katolikus egyház legbőkezűbb adakozója az Egyesült Államok (évente 7,5 milliárd dollárra becsülik az ott élő 63 millió katolikus adományainak összegét), több okból sem valószínű, hogy a 11 amerikai bíboros közül válasszanak pápát. Egyrészt az utóbbi években a pedofilbotrányok alaposan megtépázták az amerikai katolikus egyház tekintélyét (HVG, 2002. május 18.), másrészt a szuperhatalom USA-ból pápát választani az egyházi kommentátorok szerint olyan lenne, mintha egy "amerikait választanának az ENSZ fejévé".

A HVG-nek nyilatkozó, anonimitást kérő magyar katolikus egyházi személyek úgy vélték, az utóbbi években - nem utolsósorban gazdag egyházmegyéik miatt - jelentősen megnőtt a német és osztrák lobbi befolyása a Vatikánban. Jóllehet a német anyanyelvű bíborosok többségét túlságosan liberálisnak tartják a többiek, mégis felmerült a 60 éves - ezért túl fiatalnak mondott - bécsi érsek-bíboros Christoph Schönborn neve. Az ultrakonzervatívnak tartott Joseph Ratzinger bíboros viszont, aki egy személyben a Hittani Kongregáció prefektusa és a bíborosi kollégium dékánja is, 78 évével ideális átmeneti pápa lehetne.

Az említett bíborosokkal a legnagyobb baj mégis csak az, hogy esélyesnek számítanak. Márpedig legutóbb, 1978-ban több valószínű "befutót" is számon tartott a sajtó, mégis az addig teljesen ismeretlen krakkói érsek, Karol Wojtyla lett az új pápa.

IZSÁK NORBERT

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fókuszban

A zarándoklat vége

A múlt szombaton elhunyt II. János Pálban a 20. század kevés igazi humanistájának egyikét, ugyanakkor minden idők egyik legellentmondásosabb pápáját gyászolja a világ. Zarándokok milliói és a világ vezető személyiségei, állam- és kormányfők, vallási vezetők, királyok, diktátorok hajtanak majd főt előtte pénteken Rómában.

Ritka nagy csalással vádolja egy szakértő a GE-t

Ritka nagy csalással vádolja egy szakértő a GE-t

Egy kis kínai mobilgyártó állítja: jobb ujjlenyomat-olvasója van, mint a Samsungé

Egy kis kínai mobilgyártó állítja: jobb ujjlenyomat-olvasója van, mint a Samsungé

Sztrájkra készülnek a jövő héten a Ryanair pilótái

Sztrájkra készülnek a jövő héten a Ryanair pilótái

Tedd le! Tedd le te! – Itt a Jófiúk hosszú előzetese

Tedd le! Tedd le te! – Itt a Jófiúk hosszú előzetese

Allergiás a macskákra? Itt az ellenszer!

Allergiás a macskákra? Itt az ellenszer!

14 ezer forint helyett most ingyen az öné lehet ez a két nagyszerű játék

14 ezer forint helyett most ingyen az öné lehet ez a két nagyszerű játék