Az államfőválasztás módja és magának a köztársaság "első polgárának" a kiválasztása 1989 óta vissza-visszatérő...

Az államfőválasztás módja és magának a köztársaság "első polgárának" a kiválasztása 1989 óta vissza-visszatérő politikai-közjogi viták tárgya Magyarországon. Annak ellenére van így, hogy már a politikai egyeztető tárgyalások során a felek erősen megnyirbált államfői jogkörben állapodtak meg. 1989-ben csupán két, a nagyobb nyilvánosság előtt akkoriban debütáló politikai erő, az SZDSZ és a Fidesz közös fellépésén, a négyigenes népszavazás sikerén múlott, hogy a többpárti demokrácia nem egy, az állampártban szocializálódott - igaz, annak lebontásában jelentős érdemeket szerzett - köztársasági elnök vezetésével indult. A szocialisták által támogatott Pozsgay Imre államminiszternek ugyanis minden előrejelzés szerint komoly esélye volt arra, hogy közvetlen választás esetén befutó legyen. Még akkor is, ha a pártok és civilek Pozsgay mellett további jelölteket is megneveztek (Kulcsár Kálmánt például a Hazafias Népfront, Für Lajost az MDF, Habsburg Ottót és Vörös Vincét a kisgazdák, Király Zoltánt a szociáldemokraták, Sütő Andrást a Magyar Néppárt, Rácz Sándort a Magyar Október Párt, Szűrös Mátyást a Határ-Szél című szabolcsi újság). Az MDF bojkottja mellett megtartott négyigenes referendum végül is minimális többséggel (50,14 százalék) az 1990-es országgyűlési választások utánra halasztotta az elnökválasztást, amikor viszont már merőben új volt a felállás.

Az 1990 április végén a "demokratikus intézmények stabilitása és az ország kormányozhatósága érdekében" született MDF-SZDSZ-paktumban az MDF hozzájárult, hogy az Országgyűlés elnöke - egyben ideiglenes köztársasági elnök - az akkor 68 éves Göncz Árpád legyen, aki tisztének véglegesítése után az MDF-es Szabad Györgynek adja át a parlament elnöki székét. A poszt-osztozkodás mellett a felek immáron "elvi alapon" is úgy ítélték meg: az MSZP pártérdekein és néhány önjelölt egyéni ambícióján kívül nincs komoly politikai indoka a közvetlen elnökválasztásnak, s egy lényegében protokolláris funkciókkal felruházott államfői intézménynek a parlament általi választás is megfelel. A "népakarat" érvényre juttatása érdekében fellépő MSZP által támogatott referendummal szemben ugyanakkor a képviselőházi többség eredményesen vetette be a "hallgatási" technikát: a közvetlen elnökválasztás ügyében 1990 júliusában megtartott népszavazás teljes érdektelenségbe (14 százalékos részvétel) fulladt.

A kérdés öt évvel később került ismét elő, amikor - az 1995-ben esedékes második köztársaságielnök-választás előjátékaként - a Torgyán József vezette kisgazdák 100 ezer aláírást gyűjtöttek össze a közvetlen elnökválasztást szorgalmazó referendumhoz. Kezdeményezésüket azonban az Alkotmánybíróság (AB) azzal vétózta meg, hogy mivel a kérdés alkotmánymódosítást igényel, nem írható ki ügydöntő népszavazás.

Szemben az 1990-es egyjelöltes "paktumos" választással - amelyen Göncz Árpád a képviselői szavazatok 95,8 százalékával lett államelnök - az 1995-ös második elnöki cikluskezdet már abban is különbözött az előzőtől, hogy a parlamenti patkó mindkét oldala saját jelölttel állt elő. Igaz, az ellenzéki pártok - a Fidesz-MPP, az MDF és a KDNP - által támogatott Mádl Ferenc akkoriban még maga is az esélytelenek nyugalmával tekintett saját indulására (HVG, 1995. június 17.). Göncz a kétharmados többséget végül is egy vokssal (259 szavazat) túlteljesítve nyerte el az ismétlés jogát (Mádl 76-ot kapott).

Nem ígérkezett komplikációmentesnek a harmadik, 2000-ben esedékes államfőválasztás sem. A paktumpártok helyett addigra már stabilan az MSZP és a Fidesz-MPP uralta a politikai térfeleket, ráadásul utóbbi az 1998-as kormányalakításkor vállalta, hogy a jelölés jogát átengedi az FKGP-nek. Miután nem lehetett kétséges, hogy a kisgazdák saját vezérüket, Torgyánt jelölik a posztra, az MSZP ismét felmelegítette az ötletet, miszerint a döntést ki kellene venni a parlament kezéből, ám a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom ilyen értelmű népszavazási kezdeményezése ismét elvérzett az AB-n. Az SZDSZ - kifejezésre juttatva, hogy messzemenően nem értene egyet Torgyán köztársasági elnökségével - ugyanakkor leszögezte, azt sem támogatná, hogy egy személy miatt változzon az alkotmány. Orbán Viktor kormányfő eközben addig taktikázott, mígnem a kisgazda vezér - akit pártja kongresszusa ellenszavazat nélkül jelölt államfőnek - önként visszalépett, s támogatott Mádl személyében egy olyan, a Fidesznek kedves jelöltet, akit korábbi működése idején még a kisgazda elnök is többször bírált. A koalíciós szakítópróba tehát elmaradt: elhidegülés helyett a Fidesz-MPP és az FKGP összemelegedését hozta a jelölési procedúra. Torgyán "áldozatáért" Orbán azzal fizetett, hogy a koalíciós megállapodást a felek (a Fidesz nevében Kövér László akkori pártelnök) kiegészítették egy, az adott cikluson túlnyúló együttműködési megállapodással, amely "célszerű arányban" közös jelölteket és biztos befutó helyeket ígért a kisgazdáknak a 2002-es választásokra. A kormányfő szavát adta továbbá, hogy a Torgyán által vezetett agrártárca a 2001-2002-es költségvetésben közel 200 milliárd forint többletpénzt kap (ami utóbb csak részben teljesült). Az államfő-jelölési bomba hatástalanítása után a kormánypártok közös jelöltjeként Mádl már úgy várhatta a parlamenti szavazást, hogy ha másként nem, a választások könnyített, harmadik fordulójában a kormánypárti szavazatokkal befutó lehet. Így 2000 júniusában, a harmadik köztársaság történetében először - de a mai fejleményekből ítélve lehet, hogy nem utoljára - egyszerű többséggel választott államfőt az Országgyűlés.

Utóbb még egy halovány kísérlet volt az államfőválasztás reformjára. Medgyessy Péter miniszterelnök meglepő közjogi csomagja részeként hozakodott elő tavalyi évértékelő beszédében a közvetlen elnökválasztás gondolatával (HVG, 2004. február 21.), amiről később népszavazás kezdeményezését is kilátásba helyezte. A konkrét lépéssel azonban megelőzte őt egy nagyatádi vendéglős (HVG, 2004. július 17.), bár utóbb ez a próbálkozás is kudarccal végződött. Az újabb referendumötlet az Országos Választási Bizottságon sem jutott túl.

DOBSZAY JÁNOS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itthon

Itt az idő, válasszatok

Meghiúsulni látszanak Szili Katalin államfői álmai, miután a szabaddemokraták nem hajlandók támogatni a szocialista házelnököt a június 6-ára beharangozott köztársaságielnök-választáson. Az eset kapcsán még a pártszakadás veszélye is szóba került a vezető kormánypártban, amely pénteken tartja államfőjelölő kongresszusát.

Napóleonnal dinasztikus álmai is buktak, de nélküle sok országban mások uralkodnának

Napóleonnal dinasztikus álmai is buktak, de nélküle sok országban mások uralkodnának

Kihajózott az iráni tankhajó Gibraltárból

Kihajózott az iráni tankhajó Gibraltárból

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai

Sok értelme lenne megvenni Grönlandot, már ha eladó

Sok értelme lenne megvenni Grönlandot, már ha eladó

Mi is kávé és mi is tea? A mormon egyház megmondja

Mi is kávé és mi is tea? A mormon egyház megmondja

Meghalt Roger nyúl megalkotója, Richard Williams

Meghalt Roger nyúl megalkotója, Richard Williams