A lobbierős szakmák képviselői az elmúlt években egyedi szabályok kiharcolásával próbálták minimalizálni azt a veszteséget, amelyet az ezzel kapcsolatos moratórium június 30-ai lejárta okozhat a színlelt szerződések büntetése és felszámolása miatt. Az álságos kontraktusok utáni hajsza kimenetele a jelenlegi bírói gyakorlat alapján kiszámíthatatlan.

A február eleji csípős-ködös éjszakában két személyautó és egy határőrmikrobusz állt meg két, egymás mellett lévő kínai étterem közelében a budapesti Kerepesi úton. "Munkaügyi és idegenrendészeti ellenőrzés, senki ne hagyja el a helyiséget!" - hangzott a felszólítás, miután az autók négy utasa és a hat fegyveres-zubbonyos határőr benyomult az épületbe, majd a hasonló szituációkban láthatóan járatos akciócsoport egy része nyomban a konyha és a feltételezett hátsó kijárat felé vette az irányt. "Rendszeresen dolgozik itt? Kivette tavaly a szabadságát? Ön nem dolgozhat hetente hét napot, ki akkor itt a másik felszolgáló? Miért mosolyog, tudja, hogy a hamis tanúzást büntetik?" - záporoztak a kérdések, minek nyomán a megszeppent vendéglősök és vendégek rövid időn belül szemtanúi lehettek egy nagy valószínűséggel feketén foglalkoztatott - az étterem kínai jellege ellenére történetesen magyar - felszolgáló lefülelésének.

A "célzott akció" jól illeszkedett a létszámában, eszközeiben és büntetési tételeiben is megerősített Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) idei ellenőrzési irányelveibe, hiszen 2006-ban a fő csapásirány a feketemunka és a színlelt szerződések feltárása. A kilencvenes évek közepe óta ugyanis - az altatóorvostól a biztosítási ügynökön és az óraadó tanáron keresztül a minisztériumi tanácsadókig - egyre több területen harapózott el az a gyakorlat, hogy munkaszerződések helyett polgári jogi (megbízási, esetleg vállalkozási) szerződésekbe kényszerítették az alkalmazottakat. Korántsem csekélység az az összeg, amit a munkáltatók megspórolnak azzal, hogy nem fizetik ki a munkabért terhelő adót és társadalombiztosítási járulékokat (lásd táblázatunkat).

A szerződés nyilvánvalóan színlelt, ha a dolgozó meghatározott munkarend szerint, folyamatosan és személyesen végzi munkáját az őt foglalkoztató cégnél, méghozzá alá-fölérendeltségben, rendszeres díjazásért, jellemzően a munkáltató eszközeivel - hogy csak néhányat említsünk az álcázott munkaügyi kontraktusok buktatói közül. Arról már nem is beszélve, hogy sokszor maga a dolgozó sem tudja, hogy vállakozó: a szerződés csak a munkaügyi ellenőrzéskor kerül elő, amikor az ébenfekete munkát így próbálják kifehéríteni. A munkajogi védelem híján lehetséges kizsákmányolástól eltekintve rövid távon persze a munkavállalók is nyernek az üzlettel, hiszen egyéni vagy társas vállalkozásként - csupán a minimálbér közterheit befizetve - nekik is több marad a zsebükben.

Az állam vesztesége a fekete- és szürkemunka miatt egyedül az építőiparban mintegy 350 milliárd forint évente - mondta a HVG-nek a munkaügyi tárca vezető főtanácsosa. Kutas János az ágazat 2002. évi teljesítménye alapján becsülte meg, mennyi közterhet kellett volna leróniuk az építőipar szereplőinek, és ahhoz képest mekkora volt a tényleges adó- és járulékbefizetés. Egy másik kalkulációnál abból az ellentmondásból indultak ki, hogy a meghatározó külföldi tulajdonban lévő vállalatok alkalmazottai átlagosan kétszer annyit keresnek, mint a belföldi magántulajdonú cégeknél foglalkoztatottak. A főtanácsos szerint ez csakis akkor lehetséges, ha a hazaiaknál a dolgozók jövedelmük egy részét - a becslés szerint 35 százalékát - jellemzően zsebbe kapják meg. E számítás szerint az állam már 2002-ben 600 milliárd forint adó- és járulékbevételtől esett el.

Ma Magyarországon az Ecostat elemzőjének, Ékes Ildikónak a becslése szerint mintegy 150-200 ezer munkavállalót foglalkoztatnak színlelt szerződéssel, emellett további 300 ezer lehet azoknak a száma, akiket minimálbéren alkalmaznak, miközben "részmunkaidős" vállalkozók is. Ez az összesen félmilliós létszám nagyjából már megmagyarázza, miért dolgozik a négymillió foglalkoztatottból 1,2 millió - papíron - minimálbérért.

Azt mindenesetre nemzetközi felmérések is bizonyítják, hogy Magyarországon jelentős a be nem jelentett vagy csak részben bejelentett foglalkoztatás. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Lackó Mária az OECD egyik tanulmányára hívta fel a figyelmet, amely 2000. évi adatok alapján elemezte, hogy a piaci szektorban fizetett bérek és keresetek alapján egy-egy országban mennyi társadalombiztosítási járulékot kellett volna leróni a munkavállalók után, és hogy mennyi pénz folyt be valójában. A felmérésben részt vevő 27 ország közül Mexikó után Magyarországon volt a legrosszabb ez az arány: e szerint nálunk a közteher befizetésének 30 százalékát elmulasztják, miközben a térségből például Csehországban és Szlovákiában a kötelezettségek csaknem 100 százalékát leróják.

Ennek az össznépi társasjátéknak akartak véget vetni 2003-ban, amikor az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényben moratóriumot hirdettek a 2003. december 31-éig kötött, de 2004. június 30-áig megszüntetett színlelt szerződésekre. A türelmi idő és az azt követő fenyegetettség, először úgy tűnt, meghozza gyümölcsét: 2003-ról 2004-re egyharmadával (1877-ről 1185-re) csökkent a munkaügyi felügyelők által leleplezett színlelt szerződések száma. A nagy kereskedelmi láncok többsége 2004 januárjában szakított addigi gyakorlatával, és szabályos munkaviszonyt létesített dolgozóival. Ez persze mindössze abból derült ki, hogy az év elején megugrott a kereskedelemben dolgozók létszáma: a 2003. decemberi 318 ezerrel szemben az egyébként pangó időszaknak számító januárban egy csapásra 334 ezer lett az ágazatban foglalkoztatottak száma. Belső tisztulásban bíznak az autókereskedők is: szakmai szervezetük, a Gémosz éppen tavaly mérte fel, hogy a jellemzően minimálbéren bejelentett foglalkoztatással szemben nincs az a tanult autószerelő, aki évi bruttó 1,2 millió forint alatt munkába állna. A Gémosz elnöke, Gablini Gábor a HVG-nek elmondta, hogy a tisztességes vállalkozók érdekében véget szeretnének vetni a zsebbe fizetés gyakorlatának.

Önmagában az azonban nem indította meg a tisztulási folyamatot, hogy az adórevizorok az elmúlt két évben behunyták a szemüket, ha színlelt szerződésre, sőt 2004. január elseje után munkaszerződés nélküli foglalkoztatásra bukkantak, hiszen - különböző érdekeltségek alapján - sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem akartak lemondani az addig élvezett előnyökről. Az elmúlt években különösen a médiamunkások és egyéb szellemi szabadfoglalkozásúak, valamint az őrző-védők kardoskodtak, mondván: az ő munkájuk oly mértékben specifikus, hogy nem lehet beszorítani a munkaviszony szabályrendszerébe.

A szakmákra szabott egyedi szabályok azonban nem jelentenek automatikus védelmet az adófizetés megkerülőinek. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság csoportvezető bírája, Sipőczné Tánczos Rita az elmúlt fél évben két olyan pert is tárgyalt, amelyet biztosítótársaságok indítottak olyan ügynökeikkel szemben, akikkel felbontották az addigi megbízási szerződéseket. A társaságok ugyanis polgári peres úton kívánták visszakövetelni a már megkötött hosszú távú biztosítási ügyletekre előre kifizetett jutalékot. Ám az ügyek, miután a polgári bíróságok színleltnek minősítették az ügynökök megbízási szerződését, a munkaügyi bíróságon kötöttek ki - annak ellenére, hogy a biztosítási tevékenységről szóló törvény lehetővé teszi az ügynökök megbízási szerződéssel való foglalkoztatását. Az ügyben érintettek szerencséjére a bíróság nem értesíti automatikusan az adóhatóságot.

Az újságírók és a művészek számára 2006. január 1-jén bevezetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho - lásd Kiskapuzárás című írásunkat) mindazonáltal lépéskényszerbe hozta az érintett minisztériumokat: ha már három évig tologatták a törvény szigorú számonkérését, akkor legalább a különböző hatóságok egységes szempontok alapján ítéljék meg a szerződések álságos vagy valódi jellegét. Így született meg az ekhóról szóló törvény hatálybalépése előtt tíz nappal a munkaügyi és a pénzügyi tárca közös irányelve a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítéséről. A döntően korábbi bírósági ítéletekre épülő összeállítást azonban feleslegesnek minősítette a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Zara László szerint nem sikerült egységesíteni a szempontokat, s mivel a színlelt szerződések mindig egyedi eseteket fednek, a viták nagy valószínűséggel prolongálhatók. A citált bírói verdiktek leginkább azért tanulságosak, mert azok alapján úgy tűnik, túlságosan is tág mérlegelési lehetőségük van a bíráknak egy-egy kontraktus megítélésénél. Egy újságíró például, amikor munkaadója felmondott neki, egyszersmind a párhuzamosan futó megbízási szerződését is megszüntetve, bírósághoz fordult. A zsurnaliszta maga hivatkozott arra, hogy polgári jogi szerződése színlelt volt, ám a bíróság ezt nem találta bizonyítottnak, mert a megbízási szerződés több olyan elemet (más közreműködő igénybevételének lehetősége, kötbér kikötése) is tartalmazott, amely a klasszikus értelemben vett munkaviszonytól idegen.

Az értelmezési zavart jelzi, hogy Répássy Róbert fideszes képviselő is - aki alig fél éve leplezte le a kormányszóvivő színlelt szerződését a Miniszterelnöki Hivatalban -, a jogi szabályozás pontatlansága miatt, a jelenlegi formában meddőnek tartja a színlelt szerződések, illetve a feketemunka elleni hajszát. A frakcióvezető-helyettes szerint csakis a Fidesz által szorgalmazott járulékcsökkentés lehet a megfelelő eszköz. Az adóhivatal már mindenesetre meghirdette, hogy az év második felében a vállalkozási szerződések minősítését tekinti fő feladatának, és az idei kiemelt vizsgálati terület a reklám- és médiaipar lesz, valamint az informatikai cégek. A szakmai lobbik persze zárás előtt sem tétlenkednek: az ügyvédek például legújabban azt szeretnék elérni, hogy még a moratórium lejárta előtt vegyék ki a kötelezően munkaszerződéssel járó "alkalmazott ügyvéd" kategóriát a szakmájukat szabályozó törvényből.

SZABÓ YVETTE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fókuszban

Minek nevezzenek?

Becslések szerint évi 12 milliárd forintnyi többletbevételt jelentene a költségvetésnek, ha a Magyarországon...

Fókuszban

Kiskapuzárás

A könyvelés újabb rejtelmeivel és a jogszabályok dzsungelével kell megbirkózniuk ezekben a hónapokban az újságíróknak...

Ápolási díj: pontozással döntik el, ki mennyi pénzt kaphat

Ápolási díj: pontozással döntik el, ki mennyi pénzt kaphat

Kézilabda-vb: az olimpiai és az Afrika-bajnok vár a magyarokra

Kézilabda-vb: az olimpiai és az Afrika-bajnok vár a magyarokra

Nálunk is okosabban költ bankkártyánk

Nálunk is okosabban költ bankkártyánk

Ez az öt szám 1944 millió forintot érhet

Ez az öt szám 1944 millió forintot érhet

A tüntetés alatti lezárásokra figyelmeztet a BKK

A tüntetés alatti lezárásokra figyelmeztet a BKK

Megkínozták a forgatáson: nem moshatott hajat a Trónok harca színésznője

Megkínozták a forgatáson: nem moshatott hajat a Trónok harca színésznője