Kevesebb, de korszerűbb kórház a célja a legújabb egészségügyi törvénycsomagnak. A 31 kiemelt intézménynek a tőlük elvárt csúcsminőséghez kellene felnőnie, a futottak még kategóriában maradt 140 gyógyintézetnek pedig egymással versenyezve kell megküzdenie a fennmaradásért.

Aforrongó magyar társadalmon a sor, hogy felülbírálja vagy sem a demokratikusan választott magyar parlament többségének minapi döntését. Ami egyebek közt arról szól, hogy jövőre már patikán kívül is vehetünk aranyérkenőcsöt, sőt az önsorsrontók toroköblítőt, lázcsillapítót és tyúkszemirtót is a kosarukba rakhatnak orvosuk és gyógyszerészük megkérdezése nélkül. Bár az országgyűlési végszavazás előtt Csáky András MDF-es honatya még utoljára figyelmeztette képviselőtársait, hogy a vény nélküli szerek gyógyszertáron kívüli árusítása betegjogokat sért - mindhiába. Így az elmúlt hetekben az Országgyűlésnek benyújtott öt egészségügy-átalakítási törvénycsomag közül az elsőt, a gyógyszerellátásról szólót a többség elfogadta, amelyben például a szabad patikaalapítás mellett csupán apró részlet a "benzinkútnál gyógyszert" kérdése.

Apró, ámde makacs. Az Országos Választási Bizottság (OVB) ugyanis kedden este egyhangúlag hitelesítette a Fidesz és a KDNP népszavazási kérdését, amely úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?" Prolongálva ezzel az elmúlt hónapok heves vitáit, amelyek mellé alighanem újabbak is felzárkóznak. A múlt héten a kormány elé vitt, majd a parlamenti benyújtásra zöld utat kapott, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat ugyanis bizonyosan új vitára ingerli a politikusokat, a kórháztulajdonos önkormányzatokat és az egészségügy valamennyi szereplőjét - beleértve a betegeket is.

A változtatás szükségességét - amit alapjában véve egyetlen parlamenti párt szakpolitikusai sem vitatnak - számos tényező indokolja. Sok az a 60 ezer aktív ellátást nyújtó kórházi ágy, amely az ország mintegy 160 intézményében darabonként és évente 5,5 millió forintjába kerül az államnak és a járulékfizetőknek. Sok azért - érvel az egészségügyi minisztérium -, mert az ágyak átlagos kihasználtsága 75-80 százalékos, és mert a betegek 25-30 százaléka nem elsősorban orvosi, hanem szociális javallatra kap ellátást. Szakértői becslések szerint akár minden ötödik pácienst ugyanilyen eredményesen lehetne járóbetegként is gyógyítani, mégis kórházba fektetik. Habár az elmúlt években több ösztönző pályázat is volt, az egynapos sebészet súlya még mindig csak néhány százalékos a sebészeti szakmában - jelentősen lemaradva az ennek többszörösét mutató nyugat-európai adatoktól. Mivel a lakosságon belül folyamatosan nő az időskorúak aránya, mind nagyobb az igény a hosszan tartó, krónikus kezelésre, ápolásra. A mérleg tehát azt mutatja, hogy az aktív kórházi ágy finanszírozhatatlanul sok, a krónikus pedig az igényekhez képest kevés.

Makacsul ragaszkodnak azonban az önkormányzatok, az egészségügyi dolgozók és a betegek a kórházukhoz, így az 1996-ban nyilvántartott 93 ezer ágyat máig mindössze 13 ezerrel, 80 ezerre lehetett letornászni. A teljes bezárással járó konfliktust a rendszerváltás óta csak a főváros vállalta: a Vas utcai és a csepeli kórház szűnt meg, Mikola István pedig még miniszterként a Szobi utcai mentőkórházat ürítette ki, illetve költöztette be az Országos Baleseti Intézetbe. Vidéki kiskórházak bezárásának híre számtalan parlamenti interpellációt szült - így például a Tolna megyei Pincehely dolga több cikluson keresztül szolgáltatott vitatémát a T. Háznak -, a bezárás vagy profilváltás helyett pedig sok esetben pénzügyi konszolidálás, sőt esetenként állami beruházás lett a végeredmény, például Siklóson, Edelényben, Komáromban, Szikszón. Az önkormányzatok nemcsak presztízs- és érzelmi okok miatt ("ha nincs kórház, senkinek az anyakönyvi kivonatában nem lesz benne, hogy itt született") védik intézményeiket, hanem azért is, mert a legtöbbször ezek a település legnagyobb munkaadói: egy 600 ágyas városi kórház mintegy 900 dolgozót foglalkoztat.

A minisztérium fejlesztési tervében első olvasatban ötven, úgynevezett súlyponti kórház megnevezése szerepelt: többségükben megyei, illetve országos intézmények kerültek fel a listára. A másnap újratárgyalt verzióban lényeges módosítás, hogy az eredetileg 2007. május végi tervezett indulási határidő márciusira rövidült, a kiemelt szerepre javasolt gyógyintézmények száma pedig 31-re apadt. A tárca és a kormány szándéka szerint ezek lesznek a súlyos, speciális esetek ellátóhelyei, ezekben lesz az év minden napján 24 órás sürgősségi ellátás, csúcstechnológia és -diagnosztika. A "zászlóshajók", amelyek legfeljebb 50 kilométeres távolságra lehetnek a körzetükben lakóktól, 24 ezer aktív ágyra kaptak ígérvényt, és emellé közel 6300 krónikus hellyel is számolhatnak.

További 20 ezer aktív és 21 ezer krónikus ágyon kell osztoznia a listán nem szerepeltetett mintegy 140 hazai fekvőbeteg-ellátó intézménynek. Az egyenleg: a jelenlegi 60 ezerről 44 ezerre csökken az aktív ellátást nyújtó kórházi ágyak száma, a krónikusoké viszont a jelenlegi 20 ezerről 27 400-ra nő. Azok az intézmények, amelyek nem kerültek a súlypontiak közé, pályázhatnak a fennmaradt kapacitásokra, általános ellátást nyújtó szerepkörre. A döntést e kapacitások elosztásáról első körben a regionális egészségügyi tanácsok hozhatják meg. Ha ezeknek az egyenként három megyét felölelő testületeknek nem sikerül egyezségre jutniuk a területükön lévő intézménytulajdonos önkormányzatokkal, a labda visszakerül a minisztériumhoz, ahol meghatározzák, melyik kórház milyen szakmában és hány ágyra köthet majd szerződést a biztosítóval tevékenysége finanszírozására.

Amely intézménynek nem marad aktív ágy, az teljes egészében a ma nem túl népszerűnek tűnő rehabilitáció vagy ápolás irányába lesz kénytelen elmozdulni - vagy be kell zárnia. Valóságos megtakarítást - állítják az egészségügy-gazdaság szakértői - csak a bezárás hozhat. A kevesebb ágy ugyanis csak rosszabb kihasználtságot eredményez, mivel ugyanaz az infrastruktúra és csaknem ugyanakkora személyzet kevesebb beteget lát el. A cél az, hogy a területi kórházak senki számára ne legyenek 30, a járóbeteg-ellátó központok pedig 20 kilométernél távolabb. A helyosztó csatározások a jövő év elején kezdődhetnek, a régiók közül minden bizonnyal a fővárost is magában foglaló közép-magyarországiban lesz a legvéresebb a küzdelem. Budapest 179 telephelyen működő 43 kórháza közül mindössze hét került a súlyponti intézmények listájára. Pontosabban csak négy, hiszen közülük a Honvéd, a BM, a MÁV és az egészségügyi tárca tulajdonában lévő Szabolcs utcai kórház egy közös vezetés alá összevonandó képződmény lesz.

Aligha kétséges, hogy a főváros politikai nyomására csökkent az eredetileg 15 intézményt kiemelő súlyponti lista négytagúra, mivel így - ha szűk korlátok között is - némi hely azért marad a lavírozásra, a budapesti kórházak feladatkörének újbóli meghatározására. Azt egyelőre nem tudni, hogy az országos intézetek - például a Baleseti, a Korányi, az Orvosi Rehabilitációs, a Pszichiátriai, az Idegsebészeti - milyen szerepet kapnak, ügyükben tulajdonosként a kormány fog dönteni. Az sem világos, hogy a kórházistruktúra-váltás nyomán munka nélkül maradó orvosok hol találnak maguknak helyet, hiszen számos speciális szakmai műhelyt és kiváló szakembert fenyeget ez a veszély. A sok ismeretlen részlet mellett biztos kapaszkodó, ami a jövő évi költségvetési javaslatból kiolvasható, hogy nagy egészségügyi megtakarítással még nem számol a kormány. Az egészségbiztosítási alapból a természetbeni ellátásokra mintegy 120 milliárddal jut több jövőre, mint amennyi az idei évre szóló előirányzat volt. Csakhogy a 2006-os büdzsé jelentős "túlteljesítése" miatt a jövő évre szánt 1133 milliárd forint mintegy 40 milliárdos nominális csökkenést ígér.

Az eddig elkészült öt törvényjavaslat-csomag közül egy sem foglalkozott a kórházak magánosításával - csupán annyit szögez le az egészségügyi minisztérium, hogy ösztönözni kívánja a társasági formában történő működést. Ez ugyanis nagyobb rugalmasságot enged a gazdálkodásban, növeli az intézmények hitelképességét, és lehetőséget ad a tőkebevonásra is. Így az OVB által hétfőn elfogadott másik népszavazási kérdés, amely ismételten a kórház-privatizáció megtiltását szeretné nemzeti üggyé tenni, nem fog sok vizet zavarni. Habár semmi sem tiltja, egyelőre mindössze egyetlen - az adósságokkal küszködő, 100 ágyas siklósi - kórház többségi tulajdonát adta el a helyi önkormányzat. Tulajdonjog ide vagy oda, a siklósi volt az első önkormányzat, amely azzal fenyegetőzött, hogy beperli az államot, ha a város betegei bizonyíthatóan azért halnak meg, mert az immár magántulajdonú helyi kórház aktív osztályait be kell zárni, és nem érnek időben a 22 kilométerre lévő pécsi klinikára.

GÁTI JÚLIA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Fókuszban

Reformkór

HVGAz egészségügyi ellátással való elégedetlenség és a változásoktól való félelem miatt meglehetősen ellentmondásos az...

Fókuszban

Sorszámosztás

Kiválasztott orvosra és kórházi ágyra eddig is kellett hosszabb-rövidebb ideig várni, egy megfelelő helyre...

Fókuszban

Immunreakciók

HVG: Mintha csak opponensei, kritikusai lennének az egészségügy átalakításának. Csalódott?

Újabb nemzetközi tenisztornák rendezésére adott százmilliókat a kormány

Újabb nemzetközi tenisztornák rendezésére adott százmilliókat a kormány

Az amerikaiaktól nem fogad el segélyt a venezuelai elnök, Oroszországból igen

Az amerikaiaktól nem fogad el segélyt a venezuelai elnök, Oroszországból igen

Már termeli az áramot Mészáros Lőrinc erőműve

Már termeli az áramot Mészáros Lőrinc erőműve

Pusztulás, betegség, pornográfia, primitívség – Semjén Zsolt elbeszélgetett Bayer Zsolttal

Pusztulás, betegség, pornográfia, primitívség – Semjén Zsolt elbeszélgetett Bayer Zsolttal

Elkészült a videó: Hitler megtudja, hogy az őt játszó Bruno Ganz meghalt

Elkészült a videó: Hitler megtudja, hogy az őt játszó Bruno Ganz meghalt

"Kunhalmi megint nekiszaladt az alytónak?" - máris mém lett az MSZP helyesírási bakijából

"Kunhalmi megint nekiszaladt az alytónak?" - máris mém lett az MSZP helyesírási bakijából