A magyar kormányokat nemzetközi válságok nélkül nem lehet arra rábírni, hogy a pénzügyi fegyelmet betartsák, ezt a...

A magyar kormányokat nemzetközi válságok nélkül nem lehet arra rábírni, hogy a pénzügyi fegyelmet betartsák, ezt a szombati nemzeti csúcs több résztvevője a maga bőrén is megtapasztalhatta. Válság pedig bőven akadt az elmúlt csaknem két évtizedben. Az elsőnek az elszenvedője az Antall-Boross-kormány volt: a rendszerváltás után a Szovjetunió és a KGST összeomlásával a magyar vállalatok tetemes része piacát vesztette. Dávid Ibolya, az MDF mostani elnöke már akkor is az Országgyűlésben ült, és a kormánypárti padsorból kellett elviselnie, hogy politikai ellenfelei egyszerre bírálják a kormányt szociális érzéketlensége és a válságból következő megszorító intézkedések halogatása miatt, ami kormány és ellenzék között azóta is napi rutin az Országgyűlésben.

A rendszerváltás első évében a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékkal, 1992-ben további 12 százalékkal zuhant, és a csökkenés 1994-ig nem állt meg. Ezt azonban elsősorban az államháztartás sínylette meg, a lakosság reálkeresete ennél sokkal szerényebb mértékben mérséklődött. Vagyis a válságot a költségvetés tompította. Csakhogy ezzel az ország adósságspirálba sodródott, az államháztartás hiánya együtt járt a folyó fizetési mérleg növekvő deficitjével, és 1994-ben már pénzügyi katasztrófa fenyegetett. Ám az választási év volt, ezért a kormány a jegybank hathatós támogatásával élénkíteni kezdte a gazdaságot. A reálkeresetek több mint 7 százalékkal megugrottak, a belső kereslet felfűtése következtében a GDP csaknem 3 százalékkal nőtt. Az egyensúlyhiány viszont tovább súlyosbodott.

Az államcsőd veszélyét már a Horn-kormány hárította el 1995 márciusában, Surányi György jegybankelnök és Bokros Lajos pénzügyminiszter irányításával. Horn sem magától állt rá a költségvetési kiigazításra, a végső lökést a latin-amerikai pénzügyi válság, valamint a Nemzetközi Valutaalap intelmei adták, melyek szerint a következő leggyengébb láncszem Magyarország. A stabilizáció drasztikus életszínvonal-csökkenéssel - két év alatt a reálkeresetek 20 százalék körüli zsugorodásával - járt, a gazdaság viszont viszonylag gyorsan ráállt a fenntartható növekedési pályára; ezt ma már Orbán Viktoron és néhány tanácsadóján kívül szakmai körökben szinte mindenki elismeri. A Fidesz a megszorítások folyamatos és hangzatos elutasítására építette politikáját és 1998-as választási stratégiáját, ami elég volt a győzelemhez. Kormányfőként azonban Orbán Viktor rögvest szembe találta magát az ázsiai és oroszországi pénzügyi válsággal, ezzel a kampányában beígért 7 százalékos növekedés reménye szertefoszlott.

A megszorítások szükségességét egész politikai pályafutása során tagadó Orbán Viktor 1998 és 2000 között kemény kormányfőnek bizonyult. Az államháztartás hiánya az 1998-as 8,2 százalékról három év alatt 3 százalék alá esett, a költségvetési kiigazítás mértéke tehát a 2006 és 2009 közötti stabilizációéval vetekszik. Bár az adatok torzítanak: Orbán pénzügyminisztere, Járai Zsigmond a múlt szennyesének eltakarítása jelszavával az 1998-as büdzsébe bevarrta a Postabank eltüntetéséhez szükséges százmilliárdokat és több más elfekvő tételt, a 2000. és 2001. évi hiánymutató pedig nem tartalmazta az államháztartásból kiszervezett, a Magyar Fejlesztési Bank büdzséjéből megvalósított fejlesztéseket. A kormányzati kiadásokba ezeket is bevonó, uniós szabályok szerinti államháztartási mérleg pedig akkor még nem készült.

Az Orbán Viktor által vezényelt stabilizációt megkönnyítette, hogy a GDP a korábbi lendületet tartva 1999-ben 4,2 százalékkal, 2000-ben 5,2 százalékkal nőtt, a reálkeresetek viszont ennél jóval szerényebb mértékben, mindössze 2,5, illetve 1,5 százalékkal bővültek. A kiigazításhoz a bérek megfogása sem volt elég: Orbán örömmel beáldozott egyes beruházásokat - így a 4-es metrót, az autópálya-programot és a Nemzeti Színház felépítését, utóbbit a ciklus végére napolva -, illetve szemrebbenés nélkül visszanyeste a tervezett nyugdíjemelést.

Az 1998-as pénzügyi válság kínkeserves hónapjaiban a három tenor - Járai Zsigmond pénzügy-, Chikán Attila gazdasági miniszter és Surányi György jegybankelnök - egyszólamúan csillapította a pénzpiacokat, nem is eredménytelenül. Amikor azonban a válság elült, Orbán menesztette a mindig megfontolt Chikánt, helyére a kissé kalandorfelfogású Matolcsy Györgyöt ültette. Orbán és Járai frontális támadást indított Surányi ellen is, ürügyül felhasználva egy régi ügyet, a bécsi CW Bank veszteségeit. A 2001-ben bekövetkezett dekonjunktúrára pedig már nem megszorításokkal, hanem a gazdaság élénkítésével válaszolt. Ekkor indult be a költségvetésnek ma már évi 200 milliárd forint kiadást jelentő, elsősorban a tehetős családoknak kedvező lakástámogatási program, s ekkor folytatódtak a megszorítások éveiben leállított sztrádaberuházások is. A jócskán alultervezett infláció miatt 2001-ben a költségvetésben horribilis többletbevételek képződtek, ennek ellenére az Orbán-kormány nem a radikális adó- és járulékcsökkentés mellett döntött, hanem a pénzt - tekintettel a közelgő választásokra - nemes egyszerűséggel elköltötte. Pedig akkor a GDP mintegy 3 százalékára tehető adócsökkentésre nyílt volna lehetőség. Ehelyett azonban a Széchenyi Plusz névre keresztelt gazdaságélénkítő programot indította be a kormány, nem sok eredménnyel: működése utolsó hónapjaira a gazdasági növekedés 3,5 százalékra csillapodott.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Hetilap

A pénzügyi krach és az új költségvetés

Minimális gazdasági növekedés, stagnáló életszínvonal, csökkentett államháztartási hiány - így summázható a pénzügyi válság árnyékában átdolgozott jövő évi költségvetési törvény tervezete. Bár parlamenti elfogadtatására van esély, szavatossága nem garantálható.

Nagyon meglepték Nadalt

Nagyon meglepték Nadalt

Bors: szökést tervezett a Teréz körúti robbantó

Bors: szökést tervezett a Teréz körúti robbantó

A Mueller-jelentés után zuhan Trump népszerűsége

A Mueller-jelentés után zuhan Trump népszerűsége

Újabb szakadást okozhat Franciaországban a Notre-Dame tüze

Újabb szakadást okozhat Franciaországban a Notre-Dame tüze

Átalakítja műsorrendjét az RTL

Átalakítja műsorrendjét az RTL

Az amerikaiak szerint a kínai titkosszolgálatok pénzelik a Huawei-t

Az amerikaiak szerint a kínai titkosszolgálatok pénzelik a Huawei-t