szerző:
HVG

Magyarország 12 prominens költője (és két vállalkozó kedvű kollégánk) lírává formálta a drámai idei évet.

TAKÁCS ZSUZSA

Sírfelirat 2008-ra

Én, reneszánsz év múlok, a lábam a sírban.

Állj meg e rögnél, vándor egy röpke fohászra,

Vagy menekülj el, hátra se nézve ez évre!

Általa híres városa Janust újratemette,

Nem garasoskodott ünnepi pompán.

Mint Európa kult. fővárosa Pécsünk

Két év múlva a légvár tervek omoltán

Sírba hanyatlik-e önmaga is fia mellé?

Nemzete nagy csatavesztő, s gyárt leleménnyel

Gyászra okot. Ha nincs, aki üsse, behúz magának.

Nemzetünk napszámosa nyelve a könnyét

Kondoleál a MÁV balesetben érintetteknek.

S támogatást reneszánsz éves keretből Víg-

Özvegyünk kap. Nemzeti jelző illet

Egy lötyögő lábú kerekasztalt, hol spiritiszták,

(Nem spiripiszkosok) ülnek. Elkomorodva

Kérdezik egymást: Itt-e a válság? Hol van a válság?

Félárbocra eresztve leng lobogónk a Közös Európa

Zászlai közt. Aki sáros, törli belénk a lábát.

Csontjainkat, ahogy fűtésszereléskor Janus

Csontjait is, ha kiássa messzi utókor,

Lesz szerelő, temetni újra? Avagy veszélyes

Hulladékként szennyezi porhüvelyünk a jövendőt?

Nem kopogja ki asztal a választ. Hallgat a szellem.

„Hatalmi harcok zilálják a pécsi készülődést Európa kulturális fővárosának 2010-es programsorozatára”

(HVG, 2008. október 18.)

KISS JUDIT ÁGNES

Bolondistók kibeszél

A Dáridó már nincsen műsoron,

a Perc-emberkék mégis egyre többen.

Azzá törpülhet az is, akit tisztel

mindenki – mígnem lát és visszadöbben.

Mert minden napra jut egy új celeb,

vagy pornósztár, vagy menesztett miniszter

(de jobb nekünk, ha skorpiót eszik,

mintha bármivel minket ő etet),

mind egykutya, csak legyen egy szelep,

hogy szét ne vigye agyunkat a gőz.

Ez elfed, mint gennyes fekélyt a géz,

hogyha nem panem, akkor circenses,

azt kapunk, ha már bízni nem lehet,

csak röhögni azon, aki vezet,

hiszen mindnyájan látjuk, hogyan dönget

a szakadék felé. De mit tegyünk?

Minek dumál, ki semmiről sem dönthet?

Van pár szakértőnk, annyi épp elég.

Kis kormány is elvisz egy nagy hajót,

(a kisebbségi zátonyra is futtat),

s kit érdekel már, ha rosszat, ha jót

akar, menjen melegebb éghajlatra,

az őserdőbe, egyen skorpiót –

mi meg kihajtunk magunktól tavaszra.

Már én sem értem, amiről itt szó van,

csak jár a szám egy kibeszélőshow-ban.

„Sorsszerű az MSZP–SZDSZ-koalíció felbomlása.”

(HVG, 2008. április 5.)

NÁDASDY ÁDÁM

Egészségügy

Volt szó itt modellekről, egyről s másról:

hálapénzről és finanszírozásról,

szóba került a nettó árbevétel,

ágyszámok, műszerek, ágytál és étel,

kiszervezés, tartozásállomány –

ijesztő diagnózis mindahány!

S csak költenek, költenek szüntelen.

Mindegy, fiúk, csak egészség legyen!

Itt fáj, ott fáj – de orvosnál, fizetni?

Ily szamár dolgot el se hinne senki.

Ingyen van az, ti népnyúzó gazok! –

Nép, most szavazz, most megmutathatod!

Ki derék ember, azt szavazni híjad,

töröljük el a ronda vizitdíjat!

No jó, de helyébe pénzt ki tegyen?...

Mindegy, fiúk, csak egészség legyen!

Aztán Egernél van valami nagy zaj:

hasznot remél a kórházból a karvaly.

Magyar lélek! Ilyet meg kell torolj!

Koplal a doktor, motoroz a goj.

S bár nyilatkoztak többen többfelé,

végül a maszeknál maradt a lé.

Hát, sok múlik a megyei kegyen...

Mindegy, fiúk, csak egészség legyen!

Pazarlás folyt itt minden vonalon,

és szólt az állam: „Ezt már nem hagyom!”

Hogy ne lehessen több Xanaxot lopni,

– ó, milyen bölcs! – megszűnt idén az OPNI.

„Hölgyem, uram, itt önnel sok a gond:

csomagoljon, s otthon legyen bolond!”...

Ődöng a szél a kihalt Hárshegyen –

mindegy, fiúk, csak egészség legyen!

„A dolgozók könnyen kiutalják egymásnak a hazaáruló vagy éppen a »hosp-spion« titulust.”

(HVG, 2008. szeptember 6.)

LACKFI JÁNOS

Kőből-vasból bölcsességek

Bölcs Salamon mondta egykor,

Minden hiúság csupán,

Egy ország csak egy csipet por,

Szeplő a Föld tomporán.

Bizony, amit ember épít,

Sosem érhet fel az égig,

Büdzséd lehet bármi sok,

Műved fentről légypiszok.

Ennek fényes cáfolatja

A Megyeri híd lehet,

Kifényezve, felavatva,

Rajta autó-tengerek.

Nem szabad, hogy tovább késsék

A lomha öngyilkos-népség:

Még egy-két híd zár alatt,

S mind ide áramlanak.

Jobb is lesz így, szép világos

Ez a pálya, s ki zuhan,

Nem ugrik csak úgy a sáros

Sötétbe tudattalan.

Ám a híd két oldalán még

Harcban áll az ott lakó nép:

Sok kerülő útvonal

Hídnyi összeget befal.

Van terv, mely nem felmagasló,

Inkább mint vakond, szerény,

Úgy nevezik, négyes metró,

Vagy: földbe vermelt remény.

Senki őt sohase látta,

Szemek elől elbujkálva,

Alattomban szöszmötöl

Vaspajzs, munkás vasököl.

Amerre jár, házak rogynak,

Alvó bomba ébredez,

Nagy szellőzők kunkorodnak...

Egyszer vajon vége lesz?

A metró alul lyukas tán,

Így fog ki a gondos gazdán:

Folyjék bele bármi pénz,

A föld alatt nyoma vész.

Szép tervekkel az a baj csak,

Meg nem valósíthatók,

Hiszen mihelyt készen vannak,

Minden ereszték nyiszog.

Úgyhogy az az ideális,

Ha egy terv száz évet vár is,

Mégsem készül soha el:

Így mindünknek megfelel.

A kormányzati negyednek

Épp ezért erénye száz,

Nem szennyezi be eretnek

Módon megvalósulás,

Láthatatlan, makulátlan!

Ki sokallna, mondja bátran,

Némi pénzkötegeket,

Ha cserébe bölcs lehet?

„Megkérték az árát az érintett önkormányzatok a Megyeri híd engedélyezésének.”

(HVG, 2008. október 4.)

LACKFI JÁNOS

Rege a Kárpátokról

Apró bolhák pattogása:

Száll a rémhír szájtról szájtra.

Aki hallja, tovább adja,

Aki mondta, letagadja.

Nesze zördült: a labancnak

Ínyét csiklandja olajszag,

Foga fáj, nem tejre-vajra,

De szőke magyar olajra!

Igazából orosz sztyeppén

Fut az olaj szörtyögetvén,

Nekünk bizony csövünk van csak.

Míg a csapon Miska mancsa.

De vajon futja-e máma

Ásványi monarchiára?

Lesz-e osztrák-magyar testvér,

Elvegyül-e olajos vér?

Pénzről, népről szól a nóta?

Találgatjuk őskor óta.

Ki szivárogtat, ki cáfol –

Olajtócsán szivárványfolt.

*

Lennél öreg magyar rocker?

Erdélyben most abból sok kell.

Pönögetnek a kampányban,

Nem ez az, miből hiány van.

Magyar párt is van már kettő,

Télbe-nyárba elegendő,

Horgot mind a vízbe lógat

Pecázgatni szavazókat.

Egyik is nyer, másik is nyer,

Vereséget sosem ismer,

Mégis nő, mint vízben béka,

A románnak százaléka.

*

Magyarok ha koszorúznak,

Szlovákok kést köszörűznek,

Nyista játék focimeccsen,

Üt a rendőr, kobak reccsen.

Megvív két miniszterelnök,

Papírkarddal csörömpölnek,

Ujjuk metszi papír éle,

Könny és vér hull, rezg a gége.

Amíg egymáshoz beszélnek

Csak a kamerába néznek,

Egyik-másik hogyha szót kap,

Üzen haza szavazóknak.

*

A nemzetiségi téma

Földünk, az agg teknősbéka

Hátán csepp szőrös szemölcs csak:

Legyintenek rá a bölcsek.

Aki fia idelenn él,

Kevésbé bölcs elme ennél,

Hír ha kel, szöknek utána

Kattintgatva szájtról szájtra.

Igazságért egyre törnek

Martján sótlan hírtengernek,

De mi innen szent igazság,

Onnan nézve sanda gazság.

Apró bolhák pattogása:

Száll a rémhír szájtról szájtra.

Aki hallja, tovább adja,

Aki mondta, letagadja.

„Nem jött létre »új többség« Erdélyben a romániai helyhatósági választásokon, az RMDSZ ötször annyi szavazatot kapott, mint a Fidesz által patronált Magyar Polgári Párt.”

(HVG, 2008. június 7.)

MESTERHÁZI MÓNIKA

Magyarország 2008-ban

1.

A falu szélén, az anya-

természet és a civilizáció

határán egy (vagy több)

hős ember önvédelemből

vagy eszméi védelmében

robbanószerkezetet dob

egy kisház lakóira,

vagyis demokratikusan

véleményt nyilvánít.

2.

Odabent gyerek alszik,

öreg, cigány, beteg,

kisebbnél is kisebbség:

álmában is veszélyes

a fajtiszta társadalomra.

3.

Szemtanúk híján

a közmegbecsült

gyanúsítottak mellett

– együttérzésük jeléül –

aláírásokat gyűjtenek,

pártatlanul követelik

az áldozatokat

leleplező igazságot.

4.

Ám a magára adó

gondolkodó

eszmét és igazságot

kétséggel, kétellyel ír felül –

alá nem ír (akárkivel!),

minek is jelezné,

hogy legalább figyel.

„Csak az idén majd húsz támadást követtek el romák ellen, és némelyik gyilkosságba torkollott.”

(HVG, 2008. november 29.)

DOBSZAY JÁNOS

Voks humana

(Programvers)

Bírni még egy napot, s jőnek boldog évek,

Ezek mind elhúznak (ne gondold, hogy délnek)

– Keletre, Gázpromhoz olajba' fürödni,

miután a magyart hagyták kivérezni.

Átverték, megnyúzták e dolgos szittya népet,

fogyatékkal élőt, aktívat és épet.

Fogd tehát a tollad, tégy nekik keresztbe,

egymást metsző vonást urnába helyezve.

Jegyezd azt is égre örök tanúlságul:

habár sok a gálya, meg a vizit ára,

Azért a nép az úr!

S, ha már vizit-, tandíjt mind eltöröltétek,

legyen ingyen sör is, – ja, és örök élet.

Habos tortán a hab nálunk grátisz járjon,

néz majd az euró, s megáll a határon.

„Bármi legyen a népszavazás kimenetele, illúzió, hogy az állam nagyvonalúsága vagy szűkkeblűsége csupán a kormányzó politikusok szándékain múlik.” (HVG, 2008. március 7.)

KŐRIZS IMRE

Wittgenstein és a nagymamám

A szónak nincs jelentése, csak használata –

mondta Wittgenstein Lajos.

Magyar vagyok, magyarnak születtem,

magyar nótát dalolt a dajka felettem,

magyarul tanított imádkozni anyám,

és szeretni téged, gyönyörű szép hazám –

szavalta nagymamám könnybe lábadt szemmel.

Strigulázgathatnám kijelentései igazságtartalmát:

nagymamám szlováknak született,

nem volt dajkája, a dédi szlovákul tanította imádkozni,

a tak d'alej.

Nagymamám – különben tősgyökeres bakonyi –

később így emlegette a család szlovákiai, sültmagyar barátait:

a csehek.

A szónak nincs jelentése, csak használata.

Nagyapámmal együtt nagy focidrukkerek voltak,

vidékre is jártak meccsre a csapattal,

egyszer Diósgyőrben egy huligán

beleszotyolázott a nagyapám kalapjába.

A DAC–Slovan-meccs (0–4, vezette Vlk) eseményeit

így foglalta össze a szaksajtó:

konstruktív játék, ötletes megoldások nélkül

a Dunaszerdahely otthon sem tudott

a listavezetőtől pontot rabolni.

Pedig még a lelátón is rúgták a bőrt.

A viperának nincs jelentése, csak használata.

„Kinn voltak a magyar zászlók, a Nagy-Magyarországot éltető feliratok és a szélsőjobboldalra jellemző jelképek.”

(HVG, 2008. november 8.)

GREZSÓ KRISZTIÁN

Dinnyehéj

Gazda mellből sosem lesz kebel,

mint dinnyéből se szalonna,

ne esküdj, paraszt, és ne remélj –

ürül már léted dobható flakonja.

A léalma már csak ilyen,

fütyüli sorsunk aranyszabályát:

hogy kappanból kakas már nem –

beszéli a köntös ki drága kabátját...

S a meggy?

Már csak így: buggyanósan,

mintha nem jönne a hajnali

mínuszból bunyósan

kutyára dér.

Meggybúzából terem a meggykenyér,

lénap virul minden

almanap hajnalán,

meggyből magozva minden:

magosz, Karsai és talán

a termelő,

ki almát nem küld már lének,

s ha mégis: nem kaszál.

Lazíts, lenge év lesz, nyugdíjas,

más kél megint, kicsit rosszabb,

a tavalyinál.

Dinnyés jön magasról,

neki térkép e táj,

sűrítményed nem dönget majd

új idők kapuinál.

Nemzetek halnak, s újra kikelnek,

drága tudásuk a te tudásod.

Hiába, meggy, bármi károgás,

ez már nem a te Hortobágyod.

Ne búsulj!

Van itt sok-sok ringó virág,

száz apró légi sajka,

többé nem lehetsz dinnyetipró –

a te almád bárki csalja!

Vak alma vagy, vak almába zárva,

hiába dörömbölsz:

tesznek az útzárra.

Szomorú világ ez,

Nessus vére jó vacsorára.

A rakodópart kövén ülsz...

Valami úszik a Dunán.

„A meggy- és dinnye- után jön az almaháború. Tavaly a fagy pusztította el a termést, idén a nagy hozam viszi el a gazdák nyereségét.”

(HVG, 2008. augusztus 23.)

FALCSIK MARI

Levél Amerikába

2008 decemberében

you have got it made yes én édes Barátom

itt semmi újság: künn pazarlón tombol a szegény karácsony

én meg egy cikk nyomán támadt merész gondolattal játszom

éppenséggel azzal: lehetne-e tényleg sokadik szempont egyszer

e tájon is hogy miféle származék az első ember?

lehetne-e hogy az illető akármi szerzet ha jó karmester

olyan ki e tarka öntörvényű bandával megbír egymaga?

ülhetne-e minálunk is majdan valaha

az asztalfőn egy szépreményű honi Obama?

kit mi bíztatnánk hogy ránk az ablakot kinyissa

hogy lélegezhetnénk s valami más számítna

nemcsak hogy a nevére rímel a pályinka

neve s kerülhetne helyére végre a régi spájz malasztja

az örök lekvár az ómama édes ragadós barackja

mert új fény gyúlna itt e híresen jó agyakba

és lebontva egymémely ránk maradt szégyenkalodát

mi magunk óhajtanánk már e honi Obamát

mint ti bölcsülni kész hamburgerzabálók ottan odaát

„Ma azonban ettől Magyarország egyre távolabb kerül: miközben Obamát élteti a világ, nálunk – különösen vidéken – a »Ku-Klux-Klan« veszi át a hatalmat.”

(HVG, 2008. november 15.)

GÉHER ISTVÁN

polgár istók és a politika

istók köztéren nem politizál.

ahogy az elvet apjától tanulta:

a bíró ember mindig kívül áll

a perlekedők szűk körén. azóta

ezt követi – zajban nem kiabál.

ami fontos neki, csöndjével óvja.

de szűk a kör, ha árad, mint a tenger?

közügyben lehet-e bíró az ember?

tehát a kérdés: hogy mit szól ahhoz,

ami mostanság körülötte történt –

vele is. mert hiába visszakoz,

nincs mese, rá is érvényes a törvény.

van véleménye róla? idehoz

ítéletre egy életet az örvény.

az életével tartja fenn érvényét,

hogy elsűllyeszthesse a véleményét.

„Új irányt vett az Alkotmánybíróság a népszavazási kérdések ügyében, felismerte: az országra zúduló referendumlavina a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközhet.”

(HVG, 2008. március 22.)

FARKAS ZOLTÁN

Bukás

tőzsdekrachban hallgatnak a múzsák

nem sugdosnak tuti kis tippeket

vegyél aranyat dollárt vagy búzát

kimérik kilóra a kék eget

tartom a tétet a swapsötétben

forexes félelmek gúnyárnyai

marad-e bármim is kérdve kétlem

romok nagytotálban lomok s bóvli

söprik az aprópénz-csillagokat

a múzsák csak két forint a napom

holnapra egyet ér – dalolásznak

besszre betli filléres alapon

– mint kartácstűzben a vértezetlen

úgy vérzem el e versezetben

(is)

„A válsághangulat elől a fogyasztás templomaiba menekültek az emberek az első adventi hétvégén.”

(HVG, 2008. december 6.)

IMREH ANDRÁS

Árnyéktitkosszolga

Árnyéktitkosszolgáról álmodom.

Visszafogott, mint egy angol komornyik,

hűséges, mint egy török eunuch,

és észrevétlen, mint egy arab dzsinn,

ám mindemellett – törzsökös magyar,

a magyar érdek hű védelmezője,

elsősorban az én érdekemé.

Vállamról levehetne mennyi terhet!

Ha éheznék, hozhatna kaviárt,

de vörös ruszkit ám, nem azt a szar

görögöt, ami itthon kapható;

szemmel tartaná a nagyságos asszonyt,

mármint a nejemet, na nem azért,

csak, amint mondják, jobb az óvatosság;

figyelmeztetne tapintatosan,

ha adóbevalláskor elragadna

a képzelőerőm, s a visszaigényelt

összeg kissé túlzottra jönne ki.

Bizalmasom, hovatovább barátom

e láthatatlan, örökös jelenlét:

üres liftbe szállnék be, a tükörben

igazgatnám nyakkendőm, frizurám,

és egyszer csak: „Hogy a rosseb! A sliccem!”

Ám azon mód elöntene a hála,

s csak nézném: indul felfelé a cipzár.

„Bár egyelőre kérdés, kinek a provokációja a legújabb kémbotrány, máris számos befolyásos közszereplő belekeveredett az ügybe.”

(HVG, 2008. szeptember 20.)

KUKORELLY ENDRE

sport

amit így neveznek közmegegyezés

valamely embercsoport megegyezik valamely koherens szisztémában-szabályokban

rendszerben mondjuk törpedobás ki bírja messzebb hajítani a falu törpéjét

eleve puszta szórakozásnak indult játéknak indult cselekménysor intézményesülése

nem játék nem szórakozás nem a részvétel a fontos

harci cselekmény lejátszása szublimálása

biztos sport ami biztos kinn van az olimpián az öttusa például sport de nem biztos

van sportági szakszövetség tehát sport mert szakszövetsége van mindegy hogy halál

három vagy öt éves kortól faltól falig úszni halál aki három vagy öt éves kortól faltól

falig úszik az halál az utána mikor már nem muszáj faltól falig úsznia még zuhanyozni

sem akar többé

nem akar többé

sport a tévében ül egy arc és nyomatja hogy sport sport sport sport sport sport sport

és hány pontot hozott az olimpián és sok pontot hozott tehát sport

és kell kell támogassák

hogyhogy nem támogatják ez a felvetés az arc veti persze el is kapcsolhatnál

mert akkor nem vagy hazafi ha nem

támogatod hogy öt és fél éves kislányok hajnali fagyban tízezer métert úsznak naponta

csak mondtam egy számot vagy kisfiúk azért hogy ezerből egy ott legyen

hol hogyhogy hol hát az olimpián és a magyarok dicsőségére izé

győzzön

vagy ezüst vagy pont

vagy kudarc mindegy mert nem került döntőbe nem is kap nagy mallért

hanyatlás mivel kevés az arany

és sikersportág vannak sikersportágak szállítja az aranyat a magyar sikersportág

minél kevesebben nézik annál nagyobb siker

és nem ezüst kell hanem arany kell na jó ha van ezüst az is jó de miért nem arany te lúzer

lett egy plusz ezüst mert doppingoltak a nem tudom kik valami keleteurópa de

miért nem akkor már arany nem? pancserkám

„A legkönnyebb dolog irreális célt kitűzni – s egy cinkos mosollyal azt üzenni, mindenki tudta, hogy ez úgyis elérhetetlen, így már a reális cél alatti teljesítésért sem kell szégyenkeznünk.”

(HVG, 2008. szeptember 6.)

KÁNTOR PÉTER

A pirézekről

Én látom őket, ahogy szakadatlan

vonulnak gomolygó ködökbe zárva,

ki tudja, milyen szép jövőre várva,

s megbújnak, mint a ködben, a szavakban.

És szavaik mint patakvíz folyása,

ahogy a köveken bukdácsol által,

és zúg és sustorog és habzani se átall,

s aki hallgatja, kiszárad a szája.

És kezük oly serény, ha épp nem téve ölbe!

És lábuk fürgesége is ámulni késztet:

futnak, mint a nyúl, mit vacsorának kinéztek.

S némelyik ugrik is: távol, s magasba törve!

Néha le is kell hunynom a szemem egészen,

pihentetni: ne lássam, a bajt hogy kavarják,

s a fülem befogom: ne halljam, hogy hadarják

a magukét. És a legfurcsább az egészben:

Úgy néznek ki, mint mi, kár is tagadni.

Amúgy tisztára majmok, ahogy vakaróznak,

és piréz istenükkel takaróznak,

s nem képesek soha nyugton maradni.

Hidd el, hogy nem ok nélkül szálkák a szememben!

Egyik nap sírnak, másik nap nevetnek,

s azt hiszik, nincs olyan, amit meg nem tehetnek.

– Hogy nincsenek is pirézek? Az lehetetlen!

„Sem a kormányzat, sem a pártok nem voltak szolidárisak a múlt hét végi, ezúttal a melegek és szimpatizánsaik ellen irányuló utcai ostrom áldozataival.”

(HVG, 2008. július 12.)

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Meghalt Baló György

Meghalt Baló György

EBESZ: A magyar választás retorikája megfélemlítő

EBESZ: A magyar választás retorikája megfélemlítő

Meghalt Dick Dale gitáros, a Ponyvaregényből ismert dal szerzője

Meghalt Dick Dale gitáros, a Ponyvaregényből ismert dal szerzője

A TEK is vizsgálja az új-zélandi lövöldöző magyarországi útját

A TEK is vizsgálja az új-zélandi lövöldöző magyarországi útját

Közpénzből lehet katolikus nőiségtréninget tanulniuk orvosoknak

Közpénzből lehet katolikus nőiségtréninget tanulniuk orvosoknak

Óriási meteorrobbanás nyomaira bukkant a NASA

Óriási meteorrobbanás nyomaira bukkant a NASA