Fellendülés idején akár funkcionálhattak volna a Gyurcsány Ferenc kormányfő által a parlamentben hétfőn elővezetett adóátrendezési javaslatok. Recesszióban viszont kétséges, hogy az erőteljes külpiaci kitettségű magyar gazdaságot kellőképpen élénkíthetik-e a versenyhátrányt csak mérsékelni képes munkateher-csökkentések.

HVG
Elolvadt a mersz, ha volt valaha egyáltalán. Úgy tűnik, a kormány most is jószerével csak a költségvetés bevételi oldalát kozmetikázná, a kiadásit nem. Néhány szociális transzfer kivételével ezúttal is szinte érintetlenek maradnának a közkiadások. Legalábbis nem látni, hogy lenne szándék például a közszféra költségeinek érdemi lefaragására, az állami tulajdonú cégek támogatásának csökkentésére, egyes társadalmi csoportok ingyenes vagy kedvezményes (például utazási) kiváltságainak eltörlésére.

A nagy horderejű közteher-átrendezésként beharangozott, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján ismertetett változtatások forintban mérve aligha nevezhetők monumentálisnak. Hiszen a büdzsé és az adófizetők szempontjából az idei évre semleges hatásúnak mondott, 2009-ben és 2010-ben együttesen 800-900 milliárd forintos köztehermérséklést, illetve összesen ugyanennyi adóemelést és közkiadás-lefaragást tartalmazó csomagnál volt már testesebb elképzelés is. Igaz, nem kormányzati elővezetésben, hanem például a jegybankelnök, illetve tavaly augusztusban a négy nagy adótanácsadó (a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers), azaz a Big Four részéről. Simor András több ezermilliárdos átalakítást, a kvartett 1100 milliárdos költségvetési karcsúsítást javasolt. Az idei, a GDP 1 százalékát érintő, 200-220 milliárd forintos (egyebek között minisztériumi kiadás- és energiaártámogatás-mérséklésből fakadó) közkiadás-csökkentésnek jövőre egyébként a dupláját ígéri a kormányfő, ebből azonban 2008-hoz képest így is csak néhány tízmilliárddal nagyobb összeg maradhatna az adófizetők zsebében.

Kétségkívül új vonása a mostani átrendezésnek, hogy hosszú idő után hozzá mertek kezdeni a munkára, illetve a fogyasztásra rakódó közterhek közti arányok megváltoztatásához, kisebbítve az előbbieket, növelve az utóbbiakat. Az átalakítást helyeslik, a közkiadások karcsúsítását azonban kevésnek tartják a Big Four adószakemberei. László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere szerint a kormány elképzeléseiben sok minden visszaköszön tavalyi javaslatukból, s Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója is azt hangsúlyozta a HVG-nek, hogy nem teljesen fölösleges szakértői anyagokat letenni a kabinet asztalára. Ugyanakkor Oszkó vegyes érzésekkel fogadta a hétfői csomagot, elsősorban azt nehezményezve, hogy a költségvetés kiadásainak erőteljesebb lefaragását a távoli jövőbe száműzné a kormány. Az adószakember úgy véli: nem helytálló az a kormányfői kijelentés, miszerint Magyarország a mostani változtatásokkal a régió legversenyképesebb országává válna. Szerinte Magyarország csak önmagához képest lesz versenyképesebb, a térség többi államához viszonyítva nem. Az adóék (a bérhez kapcsolódó összes munkáltatói és munkavállalói költségvetési befizetés és az összes bérköltség hányadosa) tekintetében a magyarországi 54,4 százalékot az OECD-államokban csak Belgiumé előzi meg, Szlovákiában 38,5 százalék, Lengyelországban 42,8 százalék, Csehországban pedig 42,9 százalék ez a mutató. Vagyis a most javasolt 5 százalékpontos munkaadói járulékmérséklés pusztán a versenyhátrány egy részének ledolgozására elegendő.

Méltán hiányolja az ingatlanadóval és az iparűzési adóval kapcsolatos konkrét elképzeléseket László Csaba. Hiszen az utóbbiról sokak várakozása ellenére szó sem esett, az előbbiről pedig csak annyi tudható meg az intézkedések kormányzati háttéranyagából, hogy bevezetését a Gyurcsány-kormány 2011-re, tehát a mandátuma lejártát követő időszakra időzítené. Egy ilyen adó állítólag a – kormányzásra 2010-től nagyon is esélyes – Fidesztől sem áll távol. A legnagyobb ellenzéki párt egyébként érdemben most sem elemezte Gyurcsányék javaslatait, helyette a KDNP-hez hasonlóan nemes egyszerűséggel ezúttal is pusztán megszorító intézkedéseknek titulálta azokat. Van igazság Orbán Viktor Fidesz-elnök megjegyzésében, miszerint a kormányfő mást mond az adócsökkentésről a páros és megint mást a páratlan napokon. Ugyanakkor mára unalmassá vált a fideszes és a KDNP-s országgyűlési képviselők kormányfői beszédek alatti örökös kivonulása is. Mint ahogy a választók joggal szegezhetnék a legnagyobb ellenzéki pártnak és kistestvérének, hogy miközben szinte mindent zsigerből elutasítanak, nem rukkolnak elő saját ötleteikkel. Semjén Zsolt KDNP-s frakcióvezető ezúttal változtatott ezen, például a magáncsőd intézményének bevezetését sürgetve, illetve az alapvető élelmiszereknél a júliustól 20-ról 23 százalékra emelendő áfakulcs helyett 5 százalékost javasolva. Noha a zsír és parizer definícióján elakadt a frakcióvezető és a kormányfő közötti vita, Gyurcsány nem zárkózott el az elképzeléstől, de az így kieső költségvetési bevételekért cserébe más bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő ötletet kért.

A kormányfő egyébként ezúttal nem a „bátor” és a „szenvedélyes” figurát hozta. Az előbbit, ha nem is szó szerint, Dávid Ibolya MDF-elnök hiányolta, arra hivatkozva, hogy a késlekedés ellenére is „előkészítetlen program” nem tartalmaz gyógyírt arra az esetre, ha tovább mélyül a válság. A javasoltnál több kiadáscsökkentést vártak a válságkezelő csomagtól a szabaddemokraták is, akik ahogy korábban, most a parlamentben is hangsúlyozták, hogy az áfaemelést nem hajlandók megszavazni.

Mások kiskapura játszanak az áfaemelés miatt. A minap kolumnás hirdetéseket jelentetett meg a vendéglátós és az idegenforgalmi szakma, az általánosnál alacsonyabb kulcsot kérve, lényegében arra hivatkozva, hogy a magasabb teher még jobban hazavágná forgalmukat, amúgy is elveszőben lévő jövedelmezőségüket. Ebből még tényleg lehet baj – véli a magát amúgy a normatív adóterhek híveként aposztrofáló Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte az áfaemelés többélű fegyver, a büdzsé profitálhat a rugalmatlan keresletű termékekre rakodó adó többletbevételeiből, de ugyanez visszaüthet a más ágazatok bevételeit is befolyásolni képes, igencsak árérzékeny idegenforgalomnál.

Külső szemlélő számára egyelőre ködösek a társasági adóval kapcsolatos elképzelések hatásai. A vállalkozások számára az adókulcs 16-ról 19 százalékra javasolt emelése részben kioltja a 4 százalékos különadó eltörléséből származó hasznot, és kétséges, hogy a maradék teljesen semlegesítené-e a különböző adókedvezmények megszüntetését. Ezek közül Oszkó szerint rossz irányba visz az a javaslat, amely például a kutatás-fejlesztéshez, jogdíjakhoz kötődő bónuszokat is kivezetné a kedvezmények köréből. A személyi jövedelemadóban (szja) hasonlókat javasoló kormányelképzeléseket viszont a szakszervezetek támadják – Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint például az étkezési jegyhez és az üdülési csekkhez kapcsolódó adómentességek megszüntetését nem begyepesedett szakszervezeti nézőpontból, vagyis a kiharcolt vívmányok védelmében, hanem a kedvezmények eltörlésének bumeránghatása miatt. Mondván, ágazatok, kisebb vendéglők és panziók épültek ezekre a kedvezményekre, s az adóelőnyök megszüntetése forgalom-visszaeséshez, elbocsátásokhoz, végső soron a foglalkoztatottság csökkenéséhez, az állami adóbevételek apadásához vezethet.

Kétségkívül világraszóló újdonság az szja-kulcsok és az adójóváírás évközi – júliusi – módosítása. Az újkori Magyarország 21 éves adótörténete alatt sem fordult elő még ilyesmi. Mindenesetre az adófizetőknek alighanem fel kell kötniük fehérneműjüket, hogy az idei évről szabályos adóbevallást készítsenek. Ráadásul szeptembertől sokaknak újabb változtatást kell majd figyelembe venni: akkortól adóterhet nem viselő járandóságként a családi pótlékot és a lakásszerzéshez igénybe vehető szocpoltámogatást is szerepeltetni kellene majd a bevallásban. A gyeddel kapcsolatos szigorításokra mindenképpen időt kellett hagyni, miután, mint annyi másban, ebben is köti a kormány kezét a Bokros-csomag kapcsán hozott alkotmánybírósági határozat, amely az anyasági támogatások megkurtításánál a bevezetést megelőzően az új szabályok kilenc hónappal korábbi kihirdetését írta elő.

A szerzett jog okán alighanem megtorpedózná a taláros testület a 13. havi nyugdíj teljes eltörlését is. A nyugdíjemelés átrendezése viszont feltehetően nem ütközik ilyen akadályba, s talán még a Fidesz ellenállásába sem. Legalábbis ha tartják magukat az elnökük által tavaly nyáron zárt körben elmondottakhoz. Eszerint pusztán az inflációhoz igazodva – azaz a keresetnövekedést figyelmen kívül hagyva – lehetne növelni az időskori ellátásokat (HVG, 2008. június 14.). Orbán Viktor elképzelésére rímel a Gyurcsány-kormány javaslata, amely 2010-től a GDP-növekedéshez kötné a nyugdíjemelést. Eszerint 2 százalék alatti gyarapodásnál csak inflációkövető (reálérték-megőrző) emelés lenne, a fölött pedig fokozatosan növekvően vennék figyelembe az országos nettókereset-emelkedést, s a jelenlegi 50-50 százalékos hatás 4 százalék feletti GDP-növekedésnél érvényesülne. E változtatás nyomán jövőre mintegy 80 milliárd forinttal kevesebb jutna nyugdíjemelésre, mint a mai szabályok szerint.

MOLNÁR PATRÍCIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fókuszban

Ellenállás nélkül

HVGMegadta magát a recessziónak a magyar gazdaság: a tavalyi negyedik negyedévben a hazai össztermék (GDP) 2...

Fókuszban

Rekordkurzus

„Amit lehet, azt meg fogja tenni és megteszi jelen pillanatban is a kormány az árfolyam stabilizálása érdekében” –...

Most már tényleg chipet ültetnének az agyunkba – ki jöhet ki jól belőle?

Most már tényleg chipet ültetnének az agyunkba – ki jöhet ki jól belőle?

Tarlós fát ültetett, és megint kimentette magát a vita alól

Tarlós fát ültetett, és megint kimentette magát a vita alól

Jövő vasárnap ingyen vonatozhat, ha van forgalmija

Jövő vasárnap ingyen vonatozhat, ha van forgalmija

A Strache-botrány és az ibizai videó kísértete járja be Ausztriát a választási kampányban

A Strache-botrány és az ibizai videó kísértete járja be Ausztriát a választási kampányban

Feljelentést tettek Puzsérék Berki leadott ajánlásai miatt

Feljelentést tettek Puzsérék Berki leadott ajánlásai miatt

Meghátráltak a balatoni moszatok az őszi hűvöstől

Meghátráltak a balatoni moszatok az őszi hűvöstől