Németországban egyszerűbb megtudni, mennyi egy tőzsdén jegyzett nagy magáncég menedzsereinek éves jövedelme, mint hogy...

Németországban egyszerűbb megtudni, mennyi egy tőzsdén jegyzett nagy magáncég menedzsereinek éves jövedelme, mint hogy mennyit keres egy állami közszolgáltató cég vagy egy önkormányzati pénzintézet, például városi takarékpénztár vezetője. A Siemens főnöke, Peter Löscher például 9,8 millió eurót vitt haza tavaly.

Az állami-önkormányzati cégek esetében még csak a politikai szándék létezik, hogy ezek vezetői is legyenek kötelesek nyilvánosságra hozni éves jövedelmüket, de a gyakorlat egyelőre nem ez. Persze ha másként nem, egy-egy skandalum kapcsán minden napvilágot lát. Amikor például Hartmut Mehdorn, a német vasút igazgatósági elnöke a munkatársai ellen folytatott illegális adatgyűjtés okán távozni kényszerült, rögtön kiderült, mennyi volt az éves jövedelme: prémiummal együtt 1,2 millió euró (mert követelte, hogy 2012-ig szóló szerződésének teljes idejére fizessék ki). Klaus Zumwinkelnek, az állami posta elnökének jövedelméről is alkothatott valamelyes képet a közvélemény, amikor a liechtensteini bankokban a német adóhivatal előtt eldugott pénze miatt lemondani kényszerült, s kifizették neki az üzemi nyugdíjpénztárban addig összegyűlt pénzecskéjét: 20 millió eurót.

A német kormány mindenesetre a közelmúltban két intézkedéssel is csillapítani próbálta a topmenedzserek csillapíthatatlan étvágya miatti felháborodást: előírták, hogy – tulajdonformától függetlenül – a menedzserjövedelmek szerves részét alkotó különböző opciók csak négy év elteltével legyenek beválthatóak. Másrészt azoknak a bankoknak a vezetői, amelyek a pénzügyi válság keretében bármilyen állami segítséget – tőkejuttatást, garanciavállalást – vettek igénybe, nem kereshetnek többet évi 500 ezer eurónál.

Az osztrák számvevőszék kétévenként vizsgálja az állami vagy részben állami cégek vezetőinek a fizetését. Rendszerint hatalmas felzúdulást váltanak ki az adatok, noha a számvevőszék csak átlagot közöl – tekintettel a személyiségi jogokra. A közel két évvel azelőtti adatok szerint nem kevés az olyan állami menedzser, aki a miniszterelnöki fizetés (273 ezer euró) háromszorosát keresi. A 2006-os bérlista élén álló osztrák légitársaság (AUA) után a vagyonügynökség (ÖIAG) igazgatói következtek 673,8 ezer eurós, majd a villamos művek 673,2 ezer eurós átlaggal. Az utóbbi alá három olyan cég is tartozik, ahol a menedzserfizetések lepipálják a kancellár gázsiját. Az igazi pénzgyűjtőhely azonban az osztrák vasút, ott 15 olyan gazdasági egység található, ahol a legszerényebb igazgatóság tagjainak is 322,5 ezer euró az éves átlagjövedelmük. Szép summákat adnak az állami postánál is, 2006-ban 481 ezer volt az átlag, az osztrák nemzeti bank négyfős élcsapata pedig átlagban 278 800 eurót tett zsebre.

Ez év végén a 2008-as számvevőszéki adatok kerülnek majd nyilvánosságra, a sajtó azonban már kinyomozta a legnagyobb gázsikat. Az állami tulajdoni többségű szektorban az osztrák olajóriás, az OMV főnöke, Wolfgang Ruttenstorfer kereste a legtöbbet, 2,494 millió eurót, jócskán elmaradva az összes osztrák menedzser kereseti listáját vezető Siegfried Wolftól, akinek az Opelt megvásárló Magna cégnél ütötte 4,4 millió a markát. Ruttenstorfer ellen közben bennfentes kereskedelem gyanúja miatt folyik eljárás, mivel tisztes jövedelmét még részvényspekulációval is meg akarta fejelni.

Csehországban idén tavasszal tört meg a jég, s került első ízben nyilvánosságra az állami cégvezetők legnagyobb részének a fizetése. Petr Zaluda, a vasúttársaság vezérigazgatója ugyanis megelégelte, hogy a sajtó kétmillió koronás havi fizetéséről cikkezik, és közzétette: csak 540 ezer koronát (mintegy 5,4 millió forint) keres havonta. Ezzel lavinát indított el, s az akkor ellenzéki szociáldemokraták komoly nyomást fejtettek ki annak érdekében, hogy más állami cégek is hozzák nyilvánosságra a vezetői fizetéseket. A Cseh Energetikai Művek (CEZ), illetve a cseh posta vezérigazgatójának a havi bére 250 ezer korona, az állami erdőgazdálkodási vállalat főnöke 500 ezret visz haza, míg a Cseh Nemzeti Bank kormányzója havonta 377 ezret keres, a cseh átlagbér 16-szorosát.

A cseh állami cégek vezetői általában komoly prémiumokra jogosultak, de ezekre sincs egységes és kötelező érvényű szabályozás. Úgy tudni, általában 1-2 havi fizetés a plusz. De a CEZ vezérigazgatója, Martin Roman például öt év alatt több mint 200 millió koronához jutott a belépésekor kapott résztvények eladásából. Az ilyen részvényjuttatást sokan bírálják, mondván: a csúcsvezetés mindig rendelkezik olyan információkkal, amelyek lehetővé teszik számára a papírok spekulatív eladását, s akadnak is gyanús esetek.

A szlovák sajtó korábban nem foglalkozott az állami cégek vezetőinek végkielégítésével. Az első ilyen eset a napokban került nyilvánosságra, mégpedig a vízügyi beruházásokkal foglalkozó Vodohospodarska vystavba nevű cég igazgatójának kirúgása kapcsán. Őt azért bocsátották el azonnali hatállyal, mert miután Robert Fico kormányfő a sorozatos botrányok miatt elvette a cég felett is felügyeletet gyakorló környezetvédelmi minisztériumot a Szlovák Nemzeti Párttól, és az új miniszter kinevezéséig a kormányhivatal alá sorolta, az onnét érkező utasítás ellenére sem volt hajlandó érvényteleníteni azt a szerződést, amellyel Pozsony mellett 300 hektár Duna-parti telket fillérekért, versenytárgyalás nélkül adtak bérbe. A bulvársajtó szerint Roman Strakát a menedzserszerződése értelmében 6 hónapos bérének megfelelő végkielégítés illette meg, ami közel 40 ezer euróra rúgott. Ebből kikövetkeztették, hogy Straka tavaly 64 ezer eurót keresett, ami nemcsak a minisztere 36 ezer eurós éves fizetésénél volt jóval magasabb, de még a kormányfő 47 ezer eurójánál is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Menedzserfizetések a közszférában

Nyilvánosságra kerültek az eddig nagyrészt titokként kezelt állami cégvezetői fizetések. Bár nem okozhatott számukra meglepetést, a milliós fizetések láttán szabályozásért kiált mind a bal-, mind a jobboldal, jóllehet regulákból eddig sem volt hiány.

A HIV-vírus segítségével gyógyítottak meg amerikai kutatók egy csúnya betegséget

A HIV-vírus segítségével gyógyítottak meg amerikai kutatók egy csúnya betegséget

A Notre-Dame székesegyházról tett közzé 360 fokban mozgatható videót a BBC

A Notre-Dame székesegyházról tett közzé 360 fokban mozgatható videót a BBC

Siralmas tesztek: egy-két nap alatt megadta magát a Samsung összehajtható telefonjának képernyője

Siralmas tesztek: egy-két nap alatt megadta magát a Samsung összehajtható telefonjának képernyője

Újra műteni kell Khedirát

Újra műteni kell Khedirát

Kivégzések térképe: már az államok fele mondott le a halálbüntetésről

Kivégzések térképe: már az államok fele mondott le a halálbüntetésről

Ebből a Porschéból a világon sincs sok, és itt van egy magyar rendszámmal

Ebből a Porschéból a világon sincs sok, és itt van egy magyar rendszámmal