szerző:
Schweitzer András

A pártok területi beágyazottsága miatt nemigen jöhetne létre Nagy-Britanniában egyszínű parlament, de ha mégis, az...

 

©

A pártok területi beágyazottsága miatt nemigen jöhetne létre Nagy-Britanniában egyszínű parlament, de ha mégis, az a győztes párt szakadásához vezetne – mondja a HVG-nek az európai pártrendszereket kutató Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem politikatudományi tanszékének vezetője.

HVG: A brit választási rendszerben a győztes mindent visz, a magyar vegyes szisztéma sokkal kiegyenlítettebb eredményre hangolt. Mégis, most épp Nagy-Britanniában lesz szükség koalíciókötésre, miközben Magyarországon kétharmad feletti többséggel alakul kormány. Mi ennek a magyarázata?

E. Zs.: Jelenleg Nagy-Britanniában sokkal kiegyenlítettebbek az erőviszonyok. A magyar választási eredmények ott az ellenzék teljes megsemmisülésével jártak volna. Ugyanakkor meg szeretném jegyezni, hogy a magyar rendszer is meglehetősen torzít, a listás elem csak kevéssé tudja kompenzálni az egyéni kerületek többségi logikáját.

HVG: Miért nem szokott a briteknél ilyen földcsuszamlásszerű győzelem előfordulni?

E. Zs.: A brit pártoknak erős a területi beágyazottságuk. A konzervatívoknak például szinte semmi esélyük a döntően presbiteriánusok és egyéb protestánsok által lakott Skóciában vagy Észak-Anglia egykori bányászvidékein. A hagyományosan gazdagabb kereskedelmi központnak számító Dél-Angliában viszont a Munkáspárt esélytelen. Az amúgy meglehetősen egyenletes támogatottságú liberálisok csak az ország délnyugati csücskét dominálják, az ország nagyobb részén – mint most látható – még egy rendkívül népszerű pártelnökkel az élen sem tekintik őket komoly alternatívának. A britek szavazatait tehát többnyire a törzsi logika irányítja, bár a törzsek megfeleltethetők gazdasági érdekeknek és kulturális értékeknek is. A magyar választó sokkal érzékenyebb a kormányzati teljesítményre, vagy legalábbis arra, amit annak vél.

HVG: Mégis mi történne, ha a választások eredményeként Nagy-Britanniában például színkonzervatív parlament jönne létre? Ott is felmerülne egyesekben, hogy vége a demokráciának? Vagy a felsőház enyhítené a sokkot?

E. Zs.: Ott ez még nagyobb sokk lenne, mint nálunk. A brit felfogásban az ellenzék és a kormány parlamenti vitája adja a politika lényegét. Nyilván felértékelődne a felsőház, és nagyobb figyelem irányulna a parlamenten kívüli arénákra. De a fontosabb következmény a győztes párt hasadása lenne. Minden kérdésnek legalább két oldala van, és a britek szerint ebből automatikusan következik, hogy a kérdés megvitatása legalább két szervezett politikai csoportosulást feltételez. Az egyszínű parlamentet nem is annyira antidemokratikusnak, mint inkább értelmetlennek találnák.

HVG: Nagy-Britanniában a választások eredményeként a liberálisok a mérleg nyelvét adják, nálunk az az ideológia lényegében eltűnt a parlamentből. Hogy lehet ez?

E. Zs.: A brit liberális demokraták helyzete meglehetősen ellentmondásos. Az elmúlt hetek várakozásához képest kifejezetten leszerepeltek. Alig egy százalékkal kaptak többet, mint a múlt alkalommal, és több mandátumot elveszítettek. Ugyanakkor ha a kormánykoalíció részeként el tudják érni a választási rendszer reformját, akkor az a kétpárti rendszer végét és a liberálisok kulcsszerepbe jutását fogja elhozni. Ez az új pozíció megfelelne a liberális értékek sok évtizeden át tartó erősödésének. Magyarországon a liberális értékrendszer – gazdasági és kulturális kérdésekben egyaránt – gyenge. Bár a liberális pártok története nem feltétlenül tükrözi a liberális beállítottság népszerűségét, ebben az esetben a pártok veresége összhangban volt az értékrendbeli változásokkal. A fiatalok viszonylagos antiliberalizmusa azt vetíti előre, hogy Magyarország még jó ideig más pályán fog haladni, mint a britek – valamint általában a nyugati világ nagyobbik része.

HVG: És a mindkét országban győztes konzervatív pártok eszmerendszere összevethető, vagy csak formális a hasonlóság?

E. Zs.: A nemzeti szuverenitás védelmének kérdésében, illetve a szabadosság kritikájában hasonló az erkölcsi felfogásuk, a funkcionális szerepük. Ugyanakkor a két párt az elmúlt években ellentétes irányba mozgott: míg a brit konzervatívok a liberalizmus felé nyitottak, a Fidesz inkább távolodott tőle. Ezzel együtt a Konzervatív Párt európai integrációval kapcsolatos álláspontja a Fideszénél nacionalistább. A homoszexuálisok társadalmi egyenjogúsításának ügyében viszont a brit párt hivatalos felfogása közelebb áll az SZDSZ-éhez, mint a Fideszéhez.

SCHWEITZER ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kopogtat a kanyaró, és ez a nagyobb járványok előhírnöke lehet

Kopogtat a kanyaró, és ez a nagyobb járványok előhírnöke lehet

Öngyilkosságot kísérelt meg a volt perui elnök, amikor jöttek a rendőrök letartóztatni őt

Öngyilkosságot kísérelt meg a volt perui elnök, amikor jöttek a rendőrök letartóztatni őt

A notre-dame-i tűz miatt ingyen adja a Párizsban játszódó Assassin's Creed játékot a Ubisoft

A notre-dame-i tűz miatt ingyen adja a Párizsban játszódó Assassin's Creed játékot a Ubisoft

Trianon-emlékmű: vita nélkül

Trianon-emlékmű: vita nélkül

Vádemelést javasol a rendőrség a cseh miniszterelnök ellen

Vádemelést javasol a rendőrség a cseh miniszterelnök ellen

Friss mandátumbecslés az Európai Parlamenttől: A Momentum bejutna, az LMP nem

Friss mandátumbecslés az Európai Parlamenttől: A Momentum bejutna, az LMP nem