Negyedével nő az idén az egyéni egészségbiztosítási járulék, és 35 százalékot meghaladóan a nyugdíjjárulék-fizetési plafon. Az előző évihez képest összességében mind a cégek, mind a büdzsé társadalombiztosítási kiadásai emelkednek, mégsem várható számottevő javulás az ellátásokban.

A karácsony előtti jogalkotási hajrában a parlament - a 2004. évi költségvetésbe "bevarrva" - elfogadta a társadalombiztosítási (tb) nyugdíj módosításáról szóló törvényt, és a kormány is "finomított" több, a tb-vel kapcsolatos rendeleten. Az utóbbiak többsége a parlament által még az adócsomagban 2003 novemberében megszavazott tb-törvény-módosításokhoz kötődik. Az idei évre vonatkozó adó- és tb-szabályok kulcskérdése, vajon az előbbiekben adott engedmények (például a személyi jövedelemadó csökkentése) árát meg kell-e fizetni növekvő tb-terhek formájában. De szoros szálak fűzik a tb-t az aktuális költségvetési törvényhez is. Nemcsak azért, mert a korábban teljesen önálló tb-alapok 2001-ben beágyazódtak a központi büdzsébe, hanem azért is, mert a tb-t pénzügyi köldökzsinór köti a költségvetéshez: az utóbbi 2003-ban az előirányzott 270 milliárd forint helyett 306 milliárddal járult hozzá a - 277 milliárd helyett várhatóan 347 milliárd forintos deficittel záró - tb-alapokhoz. 2004-re 334 milliárd forint lenne a mankó - a többit majd meglátjuk, mert évtizedes tapasztalat, hogy a tb-alapok a leginkább hajlamosak a túlköltekezésre.

Költségvetési kisegítésre szorul az idén mind a Nyugdíj-biztosítási, mind az Egészségbiztosítási Alap. Az előbbi amiatt, mert a nyugdíjakat a jogszabályok szerint minden körülmények között ki kell fizetni - márpedig az 1998-ban bevezetett nyugdíjreform következtében a magánnyugdíjpénztárba belépettek kevesebb járulékot fizetnek a "központi" nyugdíjkasszába, amelyből emiatt 2004-ben 168 milliárd forint bevétel esik ki. A summa nagyságához az is hozzájárul, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok "központi" nyugdíjjáruléka 1,5 százalékról 0,5 százalékra csökken, miközben a pénztári tagdíj 7 százalékról 8 százalékra nő. Ez az átrendeződés az alap felől nézve nem éppen igazságos, még ha az országgyűlési választási ígéretek miatt a koalíció szükségesnek ítélte is a változtatást. Most ugyanis - a 18 százalékos munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulékkal együtt - a magán-nyugdíjpénztári tagok révén csak a befizetések szűk 70 százaléka landol az alapban, miközben onnan a magánpénztártagok is garantáltan megkapják majdani nyugdíjuk 75 százalékát.

A már nyugdíjban lévő, alacsony járandóságú emberek viszont a korábbinál szigorúbb elbánásra számíthatnak. A kormány ugyanis úgy határozott, hogy nem három-, hanem csak ötévente adható méltányossági nyugdíjemelés. Az új előírás nem vonatkozik arra a 100 ezernél több idős emberre, akik január 1-je előtt benyújtott kérelmük alapján a nyugdíj-biztosítási szerv elbírálására várnak. 2002 nyara óta egyébként összesen 800 ezren igényeltek kivételes elbánást, e "roham" azzal magyarázható, hogy három év "kimaradt a rendszerből". Bár karácsony előtt felröppentek olyan hírek is, hogy a kormány magasabban húzná meg azt a havi jövedelemhatárt, ami fölött senki sem kaphatna méltányossági emelést, végül mégsem változott az a szabály, hogy erre annak lehet esélye, akinek nyugdíja és más ellátása nem haladja meg az öregséginyugdíj-minimum kétszeresét, azaz 2004-ben a havi 46 400 forintot.

A nyugdíjak egyébként a szokásos módon, az úgynevezett svájci indexálás alapján (azaz fele-fele részben a prognosztizált országos nettó átlagkereset-növekedés és az infláció által meghatározottan) januártól 6,3 százalékkal emelkednek. Emellett idén novemberben már nem egy-, hanem kétheti plusznyugdíjat kapnak az ellátottak. Miután a szabályok nem változtak, az emelésben és a novemberi többletellátásban sem részesülnek azok, akik az idén mennek nyugdíjba. Közülük a havi 100 ezer forintnál többet keresőket az vigasztalhatja, hogy nyugdíjalapjukba most már 128 ezer forintig teljes mértékben beszámít a kereset (2003-ban 100 ezer forint volt a plafon), s csak ezt követően csökken fokozatosan a figyelembe vehető keresetrész.

Novemberben ismét növekszik az özvegyek ellátása is, akkortól az elhunyt házastársukat (élettársukat) megillető nyugdíjnak nem a 25, hanem a 30 százalékát kapják. Bár a nyugdíjjárulék - illetve pénztári tagok esetében a járulék és a tagdíj együttes - mértéke változatlanul 8,5 százalék, az aktívaknak mégis többe kerül a felosztó-kirovó elvű rendszer finanszírozása. Nem érvényesíthető ugyanis a kötelezően fizetendő egyéni nyugdíjterhek utáni korábbi 25 százalékos adókedvezmény. A magas jövedelműeknek újabb - összességében 10 milliárd forintra rúgó - érvágás, hogy 2004-re 35,5 százalékkal évi 5 307 000 (napi 14 500) forintra nőtt a járulék-, illetve tagdíjköteles jövedelmi határ.

A tb másik ágán, az állami egészségbiztosításban 2004-ben csaknem 287 milliárd forint a hiány, pontosabban annak előirányzata. Az ugyanis szinte kizárt, hogy elég legyen például a gyógyszerkasszára szánt 240 milliárd forint, amikor az előzetes adatok alapján 2003-ban 250 milliárd forintot meghaladó summát költött az egészségbiztosító - ráadásul még az idén bevezetett 5 százalékos forgalmi adó nélkül - a gyógyszerek támogatására, szemben az eredeti, 217 milliárd forintos előirányzattal.

Ha valakit munkahelye elvesztését követően még betegség is sújt, 2004. április 1-je után rosszabbul jár, mint annak előtte. "Passzív jogon" ugyanis ezt követően legfeljebb kilencven naptári napig részesülhet táppénzben a korábbi 180 nap helyett. A táppénz mértéke végül nem változott, bár kiszivárogtak olyan hírek, hogy a pénzügyi tárca mérsékelné azt, a kormánypárti körökben is nagy vihart aratott elképzelés szertefoszlott. Így továbbra is a járulékköteles kereset 70 százaléka jár a keresőképtelenség idejére, illetve 60 százalék, ha valaki ilyenkor kórházban tartózkodik, s ha a folyamatos biztosítási ideje két évnél rövidebb. Az egészségbiztosítási ellátásokért egyébként 2004-ben a korábbi 3 százalék helyett 4 százalékot kell fizetniük a biztosítottaknak, továbbra is valamennyi járulékköteles jövedelmük után, plafon nélkül. Ennek megfelelően 14-ről 15 százalékra növekszik azok járulékfizetési kötelezettsége is, akik nem biztosítottak, de megállapodást kötnek a tb-szervekkel valamennyi - tehát természetbeni és pénzbeli (például táppénz, gyed) - ellátásra.

Előnyösebbnek ígérkezik a 2004-es esztendő a munkáltatók számára, mint a munkavállalóknak. Igaz, az általuk fizetendő járulékok összesen 29 százalékos mértéke nem csökkent, és foglalkoztatottanként változatlanul havi 3450 forintos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetniük, de már az is jó hír, ha nem emelkednek a terhek. A cégek egy része még némi könnyítéssel is kalkulálhat, nem kell ugyanis megfizetniük az ehót olyan foglalkoztatottak után, akik elmúltak 50 évesek, és korábban tartósan (egy évnél hosszabb ideig) munkanélküliek voltak. Mentesülhetnek az eho alól az olyan, gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási támogatásban részesülő foglalkoztatottjaik után is, akik éves átlagban napi négy órát dolgoznak náluk. Igazi feketeleves viszont a vállalkozásoknak a céges gépkocsik terheinek növekedése. Mivel a cégautó ehója a cégautó adójával van "összeláncolva" - az eho az adó 25 százaléka -, a kettő együtt mozog, mégpedig meredeken felfelé. Így például egy 3 millió forintért vásárolt autó után 2004-ben havi 26 ezer forint adót és 6500 forint ehót, az 5 millió forintnál drágább kocsiért pedig 42 000 + 10 500 forintot kell leróni.

A bérek, illetve a járulékköteles jövedelmek növekedése miatt összességében egyébként a munkáltatók is többet tesznek be a tavalyinál a tb-kasszába. Kormányígéret alapján legfeljebb azt remélhetik, hogy 2005-ben mérséklődhet az eho, 2006-ban pedig teljes egészében törölhető lesz a "közteherszótárból". A kérdés csak az, mi jön helyette, és kinek kell majd megfizetnie. Ehóból ugyanis mintegy 177 milliárd forint a 2004-re előirányzott bevétel, s ekkora summa hiányát csak ellátáscsonkítás mellett viselné el az egészségbiztosítási kassza.

MOLNÁR PATRÍCIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
"Meghalok a fájdalomtól, segítenének?" - kilenc nappal utolsó hívása után sem találják a francia férfit

"Meghalok a fájdalomtól, segítenének?" - kilenc nappal utolsó hívása után sem találják a francia férfit

Havi 850 ezret kap tanácsadásért a minisztériumtól Újiráz plébánosa

Havi 850 ezret kap tanácsadásért a minisztériumtól Újiráz plébánosa

Magyar siker a locarnói filmfesztiválon

Magyar siker a locarnói filmfesztiválon

Négy órára leálltak a számítógépes rendszerek az amerikai repülőtereken

Négy órára leálltak a számítógépes rendszerek az amerikai repülőtereken

Csak így történhetett a vasfüggöny átvágása - drMáriás megmutatja

Csak így történhetett a vasfüggöny átvágása - drMáriás megmutatja

Ez a mesterséges intelligencia 5 évvel korábban jelezheti a mellrák kialakulását

Ez a mesterséges intelligencia 5 évvel korábban jelezheti a mellrák kialakulását