Ne adjon alkalmat a visszaélésekre, tegye lehetővé a bajba jutott, de működőképes cégek újraélesztését, harmonizáljon más jogszabályokkal - főleg ezeknek a kívánalmaknak kell megfelelnie az új csődtörvénynek, amelynek előkészítése a minap kezdődött meg.

Kétséges, hogy mekkora vagyonon osztozkodhatnak majd beragadt követeléseik után a január végén felszámolási eljárásra jutott Hajdú-Bét Rt. szállítói. A több milliárd forintos adósságot felhalmozó cég legnagyobb hitelezője, a Raiffeisen Bank Rt. ugyanis opciós jogával élve rátette a kezét a legértékesebb ingatlanokra, más telephelyeit pedig a társaság bérbe adta, illetve adja. A Hajdú-Bét felszámolásának kimenetelét minden bizonnyal nagyobb nyilvánosság kíséri, mint a több ezer hasonló sorsra jutott gazdasági társaságét, amelyek szállítói és hitelezői általában szinte csak morzsákhoz jutottak.

"A 2001-ben elkezdődött és jogerősen befejezett 75 ügyben összesen 2 milliárd forint körüli volt a hitelezői igény, a kifizetett összeg viszont alulról súrolta a 2 millió forintot" - idézett a HVG-nek saját statisztikájából Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság bírája. Vagyis nem egészen egyezrelékes a kielégítési arány, de az adóhatóság is mindössze 0,3 százalékát látja viszont követeléseinek a felszámolási eljárások befejezését követően, pedig a csődtörvény szerint a hitelezők között a hivatal egyenlőbb az egyenlők között. Németországban például a hitelezők a fizetésképtelenségi eljárások során a hazainál jóval többhöz, eredeti követelésük mintegy 10 százalékához jutnak hozzá.

Akadnak tulajdonosok, akik sportot űznek a csődtörvény hiányosságaiból; újabb és újabb cégekbe menekítik felszámolt társaságuk vagyonát, miközben beszállítóik követeléseikkel hoppon maradnak. Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke említett olyan tulajdonost, aki évek óta egyre újabb sorszámmal különbözteti meg - változatlan székhellyel és eszközökkel működő - vállalkozása nevét a felszámolt előzőktől, a hitelezők és a bíróságok pedig tehetetlenek. A csődtörvény ugyanis ezer sebből vérzik - hajtogatják évek óta a felszámolók, bírák és követeléskezelők. E kritikát megszívlelve a minap Keller László közpénzügyi államtitkár vezetésével kodifikációs bizottság alakult az új jogszabály megalkotásának előkészítésére, és 2006-tól hatályba léphetnének az új előírások. "Pontos statisztika nincs róla, de becslések szerint az elmúlt évtizedben mintegy ezermilliárd forint értékű vagyon szivárgott ki így a gazdaságból, s vált köddé, pontosabban magánvagyonná" - mondta a HVG-nek Horn Péter, a követeléskezelésekkel foglalkozó Fakthorn Pénzügyi Rt. vezérigazgatója.

A felszámolások ugyanis nem feltétlenül a veszteséges gazdálkodásból fakadnak, jócskán vannak, akik tudatosan, jó előre készülnek rá, nem csupán a vagyont tüntetve el, hanem a cégpapírokat is. "Száz felszámolási esetből 90-95 egyszerűsített eljárással fejeződik be, ilyenre akkor kerül sor, ha nincs értékesíthető vagyon" - példálózott saját gyakorlatából Filip. Továbbra is működik a "Kaya Ibrahim-módszer"; a kiürített cégeket hajléktalanoknak, ukránoknak, románoknak szokás "eladni". Valójában semmis szerződésekről van szó, egyebek között azért, mert nem az eladó, hanem a vevő kapja a pénzt, mint azt nemrégiben egy, az újvidéki piacon bontott csirkét áruló magyarországi cég új "tulajdonosa" is beismerte egy felszámolónak. A semmisséget azonban a legtöbbször a vevők utolérhetetlensége miatt lehetetlen bizonyítani, hacsak az ügyvédi segédlettel készített szerződésekben nem követnek el valamilyen szarvashibát. Másfajta banánhéjon csúszott el az a vállalkozó, aki hónapokkal a szerződéskötést követően a papíron új tulajdonos helyett maga írta alá "eladott" cége adóbevallását.

Nemcsak a hitelezőket, az adósokat sem védi a csődtörvény - vélekednek a HVG által megkérdezett szakértők. Nincs ugyanis igazi csődmoratórium; a bajba jutott cégeknek legfeljebb 180 napjuk van arra, hogy - hitelezőikkel egyezkedve - talpra álljanak, ami rendkívül rövid idő a reorganizációra. Ezzel is magyarázható, hogy évente legfeljebb két tucat társaság kér maga ellen csődeljárást, miközben a felszámolás alá vontaké több ezerrel növekszik (lásd táblázatunkat). Egyes cégek némi levegővétel - azaz a hitelezőktől kapott engedmény - után jó eséllyel újra visszavezethetők lennének a gazdaságba, ahogy például a Mizo Rt.-nek is sikerült. Ebből a megfontolásból az amerikai csődtörvény például inkább adós-, mint hitelezőpárti, jóllehet nemrégiben a tengerentúlon is az előbbiek hátrányára születtek módosítások. A hazai csődtörvény viszont sem a hitelezőknek, sem az adósoknak nem kedvez. Miután az előírások nem nyújtanak segítő kezet a szakadék szélén állóknak, a helyzetet idejében felismerő hitelezők előnyös helyzetbe kerülnek, s még a felszámolási eljárás kezdete előtt külön alkukkal, mutyizásokkal mentik ki maguknak - más, elvben velük egyenrangú hitelezők elől - a menthetőt.

A felszámolási eljárások gyakori oka, hogy a cégek többsége vagyon- és forgóeszköz-hiányosan alakul, például a kft-k egy része csak a cégbejegyzés idején rendelkezik az előírt 3 millió forintos törzstőkével. Általában működésük során sem javul a helyzet, bevételeik éppen csak kiadásaikra elegendőek, szállítóiknak folyamatosan fizetniük kell, mert legközelebb nem kapnak árut, ezért aztán az adó- és járulék-kötelezettségeken spórolnak - és csúsznak el. A kényszervállalkozók meg egész egyszerűen "a bt én vagyok" alapon azonosítják magukat cégükkel, és bevételeikből személyes szükségleteiket finanszírozzák. Ha viszont vészhelyzet áll elő, tartalék híján nincs mihez nyúlni. A mezőgazdasági cégeket hol az aszály, hol az árvíz sodorja a tönk szélére, az építőiparban pedig - például a lakáshitel-támogatás módosítása miatt - egy-egy cég bedőlése ránthat magával sokakat, a hosszú technológiai sor miatt. A közeljövőben olyan élelmiszer-ipari társaságok megingására lehet számítani, amelyek nem tudnak eleget tenni az EU-szabványoknak.

A "füstbe ment" cégvagyonok árát közvetve valamennyien megfizetjük. Végtére is az így kiesett adó- és járulékbevételeket a normálisan fizetők állják, azaz emiatt sem csökkenthetők kellőképpen a közterhek. Továbbá ezért kérnek magas kamatot és horribilis biztosítékokat a bizonytalannak ítélt hitelek után a bankok, s ezért építik be áraikba vevőik megkérdőjelezhető fizetési hajlandóságát a termelők és a szolgáltatók is.

A csődtörvény rosszul viszonyul más törvényekhez is. Hiányos például a kapcsolata a büntető törvénykönyvvel, mivel az utóbbi nem szabályozza megfelelően a csődbűntett fogalmát, nem fogható meg az, aki a felszámolás előtt, illetve alatt kimenekíti a vagyont a hitelezők elől. Előfordul, hogy ebben maga a felszámoló is közreműködik, akit a hitelezőnek és a bíróságnak sincs módjában megfelelően ellenőrizni. Patthelyzetek sokasága adódik a környezetvédelmi törvényből, amely arra kötelezi a felszámolót, hogy a felszámolás alatt lévő cég okozta környezeti károkat az adós vagyona terhére szüntesse meg. Ha azonban üres a kassza, erre nincs mód - például - sem az olajszőkítéshez használt egykori téesztelephely, sem a nehézfémekkel szennyezett bőrgyár esetében. Emellett a törvény fölösleges aktamunkát is generál. Az adójogszabályok előírásai miatt ugyanis a felszámolás alatt lévő cégeknek is bevallásokat kell készíteniük, illetve az adóhatóság köteles megvizsgálni valamennyi megszűnő céget. Így egy-egy társaságról akár éveken át is mehetnek a nullás bevallások, és a hivatal szakembereinek több ezer órányi munkaidejébe kerül a "tripla nullás" - üres - vállalkozások ellenőrzése.

Bár az új törvényre még várni kell, az uniós csatlakozással több változás is bekövetkezik. Az EU-ban ugyanis 2002. május 31-én lépett hatályba a fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendelet, amely a több tagállamot érintő eseteket szabályozza. E szerint az adós cég ellen - leegyszerűsítve - főeljárás, illetve másodlagos eljárás indítható. Az előbbi abban a tagállamban folytatható le, ahol az adós fő érdekeltségi központja van, a másodlagosat pedig a főeljárást követően ott, ahol telephellyel rendelkezik. A főeljárás a teljes vagyonra kiterjed, míg a másodlagos kizárólag az adott tagállamban lévőre. Ez a magyarországi kényszerhitelezők egy részénél májustól azt eredményezheti, hogy mondjuk német bíróságra járhatnak - megfizethetetlen költségekkel - a jussukért, hiszen az adós jó előre áttelepítheti máshová a vagyont, mint tette azt például a szentgotthárdi GFP Mezőgépgyár Kft. tulajdonosa, a Küpa GmbH (HVG, 2002. január 10.). A rendelettel kapcsolatban legkorábban a britek ébredtek, akikre ezért most a franciák és a németek is fújnak, mert az egyesült királyságbeli bíróságok máris több ügyet elhappoltak előlük.

MOLNÁR PATRÍCIA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gazdaság

Alapfogalmak

Csődeljárást a fizetési nehézségekkel küzdő cég vezetője kérhet a bíróságtól.

HPV elleni oltás: a kormány a fiúkat is beoltatná

HPV elleni oltás: a kormány a fiúkat is beoltatná

A Margitszigeten misézik Erdő Péter Szent Margit tiszteletére

A Margitszigeten misézik Erdő Péter Szent Margit tiszteletére

Eltűnt egy férfi a VII. kerületből

Eltűnt egy férfi a VII. kerületből

Sikerült lelassítani a szklerózis multiplex súlyosbodását

Sikerült lelassítani a szklerózis multiplex súlyosbodását

Könygázzal oszlatták a több tízezres tömeget Athénban

Könygázzal oszlatták a több tízezres tömeget Athénban

Két nappal autóbalesete után már biztonsági öv nélkül vezetett az angol királynő férje

Két nappal autóbalesete után már biztonsági öv nélkül vezetett az angol királynő férje