Március közepén újra az utakra vonulhatnak a gazdák, most a sertéstartók vezetésével, akik szerint helyzetükben semmi javulást nem hozott a másfél hetes demonstráció után kicsikart megállapodás. A tejfeldolgozók kivárnak, és egyelőre nem fizetik meg a nélkülük kötött paktumban szereplő árat.

,,Ha nem korlátozzák adminisztratív eszközökkel a Lengyelországból és Csehországból érkező sertésimportot, március közepétől ismét demonstrálunk" - fakadt ki a HVG-nek Sákán Antal, a február második felében tartott agrárdemonstrációk (HVG, 2004. február 21.) egyik szervezője. A másfél hetes tiltakozó akciókban, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) folytatott tárgyalásokon a sertéstartókat képviselő családi gazda felháborodását az okozza, hogy állítása szerint a tárca nem tartja be ígéreteit. Az állatonként 1600-ról 2 ezer forintra emelt támogatást például "csupán" 3,6 millió disznóra fizetné, holott - állítja Sákán - menet közben megígérték nekik az FVM-ben, hogy ez az összeg a háztáji vágásokon kívül vágóhidakra kerülő mintegy 4,5 millió sertésre is jár majd.

Az ígéret számonkérését utólag kissé nehezíti, hogy Sákán - a tárgyalásokon a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalmát képviselő Hanó Miklós kisgazda exhonatyához hasonlóan - nem ment el az utolsónak bizonyult február 25-ei fordulóra, s helyettük a baromfitartók érdekeiben eljáró Paulina László szignálta a paktumot.

A disznótartóknak az fáj a leginkább, hogy az agrártárca szerintük nem lép fel kellő eréllyel az importtal szemben. "Heti 80-85 ezerre emelkedett a vágóhidakra kerülő sertések száma, amiből 10-15 ezer disznó külföldről származik, elvéve az esélyét annak, hogy emelkedjenek a felvásárlási árak" - dohogott Sákán. A disznótartók múlt pénteki FVM-beli tárgyalásukon azt az ígéretet kapták, hogy az ügy a kormány elé kerül, mivel a gazdasági és a külügyi tárca ellenzi az importkorlátozást. Ehhez képest Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján már kevésbé lelkesen nyilatkozott az esetleges kereskedelemkorlátozásról, és arról beszélt, hogy "mivel az ilyen lépésekre ellenintézkedések várhatóak, a döntéshozók meglehetően visszafogottak a behozatal akadályozásában". Varsó például azonnal reagált arra a hírre, hogy a magyar állat-egészségügyi hatóságok szigorították a Lengyelországból érkező sertések ellenőrzését - mivel azok között állítólag sertéspestis ellen vakcinázott egyedek is voltak -, és ők is alaposabban vizsgálják a magyar szállítmányokat. Ez azonban a sertéstartókat nem hatja meg, és ha nem születik számukra elfogadható döntés, akkor március közepén a Parlament elé, a Kossuth térre, illetve a fővárosba bevezető utakra szerveznek tiltakozó akciókat, de most már hangsúlyozottan nem az FVM, hanem a kormány ellen.

Nem működik a megállapodás a húsfeldolgozók szerint sem. "Az FVM korábban maga is piacidegennek tartotta az árbizottság által megállapított minimumárat, most pedig a demonstrációk utáni megállapodás részeként legnagyobb meglepetésünkre ismét árbizottságosdit játszik" - háborgott a HVG-nek Jankó Ferenc, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke. Az árbizottság elvileg öt nyugat-európai ország sertésfelvásárlási árait figyeli, s azok átlaga alapján szabja meg a magyarországi feldolgozók számára érvényes minimumárat. Utóbbi ugyan semmire sem kötelezi a felvásárlót, de az FVM annak megfizetéséhez köti bizonyos támogatások folyósítását, így például idén a disznónként 120 forintos állatorvosiköltség-támogatást kapcsolta hozzá. Csakhogy ez az élő állatra vetítve kilogrammonként alig több mint 1 forint egyáltalán nem elégséges ösztönzőerő ahhoz, hogy megfizessék a magyar belpiaci áraknál esetleg magasabban megállapított minimumárat - állítják húsipari berkekben.

Ezt a problémát egyelőre egy huszárvágással oldotta meg a tárca: az FVM a feldolgozók és a termelők részvételével újraalakult árbizottságban a húsiparosok mellé állt, így a testület kilogrammonként 242 forintban állapította meg a két legjobb minőségre előírt minimumárat, ami gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi magyarországi piaci árral. "Az európai átlagár 272, a vizsgált öt országban pedig 262 forint" - állítja Sákán, a szerinte kilónként legalább 300 forintos önköltséggel disznót hizlaló termelők hátbatámadásának minősítve az FVM árbizottságbeli szerepét.

A húspiaci elégedetlenséget az teszi teljessé, hogy a feldolgozók erre az évre csupán az összesen 500 millió forintot jelentő állatorvosiköltség-támogatást igényelhetik, miközben tavaly összesen 6 milliárd forint állami pénz érkezett különböző címeken az iparágba. Nem hirdette meg erre az évre az FVM például az állati eredetű hulladékok megsemmisítése után igényelhető támogatást, amire pedig tavaly 2 milliárd forintot fizetett ki. Eközben az agrártárca tulajdonában álló - tavaly 1 milliárd forintot meghaladó nyereséget elérő - Atev Fehérjefeldolgozó Rt. emelte árait, így a Hússzövetség számításai szerint az elmúlt évi, támogatáson felüli 1-1,2 milliárd forintos "Atev-költségeik" az idén 5 milliárd forintra emelkednek. A HVG információi szerint az FVM vizsgálatot fontolgat az Atev áremelése ügyében, és könnyen elképzelhető, hogy a tárca "önmérsékletre" inti cégét. Az esetleges árcsökkenés azonban nem jelent megoldást arra a problémára, hogy ha most nincs támogatás állati hulladékok megsemmisítésére, akkor arról hosszabb távon is lemondhatnak, mert az EU-val jó eséllyel csak olyan dotáció fenntartását lehet elfogadtatni, amely a csatlakozáskor működött.

A tejpiac sem a demonstrációkat lezáró megállapodás szerint működik. A feldolgozók nélkül aláírt paktumban az FVM az évi mintegy 400 millió literre becsült tejfölösleg eltüntetésére 60 millió liter erejéig literenként 40 forint exportveszteség-térítést és ugyanilyen mértékű kvótafelvásárlási ár megfizetését vállalta. Az előbbihez feltételül szabva, a felvásárló fizesse meg a literenkénti 68 forintot - miközben a 60 forint körüli piaci ár a megállapodás óta sem emelkedett.

Várunk a rendeletre, és számolunk - válaszolták a HVG-nek szinte egybehangzóan a megkérdezett tejipari cégeknél. Azok a tejüzemek nyilván könnyebben megadhatják a 68 forintot, amelyek termékeik nagyobb hányadát exportálják, de számolniuk nekik is kell, mivel tavaly átlagosan 52 forint literenkénti veszteségtérítést hívhattak le a terméktanácsi kasszából a kivitel után, most pedig csak 40 forint jut erre. Minden bizonnyal működésképtelenné tenné a rendszert azonban, ha az FVM ragaszkodna kiszivárgott elképzeléséhez, amely szerint csak azok tarthatnának igényt a 40 forintra, akik május-júniusra is garantálják a 68 forintos árat. Arra az időszakra azonban már a 40 forintos veszteségtérítés nélkül kellene ezt tenniük, mivel EU-tagként az agrárbüdzséből ezt már nem lehetne fizetni, ráadásul a garanciát egy ma még kiszámíthatatlan piaci környezetben kellene vállani.

"A feldolgozók a belföldre kerülő tej után akár literenként 72 forintot is fizethetnének" - állította a HVG-nek Mádl István, a demonstrációban részt vevő tejtermelők vezetője, a pápai Agroprodukt Rt. vezérigazgatója. A belföldi kiskereskedelmi árak valóban elbírnák a 70 forint körüli felvásárlási árat, ha nem lenne felesleg - mondják erre a feldolgozók. A többlettejet 30-40 millió literrel csökkentheti a kvótafelvásárlás - feltéve, hogy a termelési jogukat eladók valóban felszámolják tehenészetüket, mint ahogyan tavaly ennek ellenkezőjére is akadt példa a terméktanácshoz érkező bejelentések szerint -, további 30 millió litert pedig elvisz az iskolatej-akció. De még nem az idén: az iskolatejprogram az idén csak májustól indul, a 30 millió liter pedig a teljes évre igaz.

Bár a tejtermelők egyelőre nem kapják meg a feldolgozóktól a 68 forintot, ezzel együtt jól jöttek ki a tüntetéssorozatból: a felvásárlási árak tavaly év végi csökkenését 1,6 milliárd forinttal kompenzálja az agrárbüdzsé, további összesen 3 milliárd forintot pedig árkiegészítésként kapnak.

Akár lesznek újabb tüntetések, akár nem, az FVM - saját számításai szerint - csak akkor tudja tartani az aláírt paktumot, ha a jelenlegi költségvetési keretén felül további 5-6 milliárd forintot kerít. Ezt tetézte hétfőn további 800 millió forinttal, amit az eredetileg tervezett erdőtelepítési és -ápolási támogatáson felül odaígért az erdészeknek, akik cserébe elálltak keddre tervezett félpályás útlezárásaiktól. A hiányzó pénz egyik forrása lehetne az úgynevezett tejimitátumok (Lásd Tejben az igazság című írásunkat) áfájának emelése, amitől 2 milliárd forint többletbevételt remél a tárca. Kérdés, hogy a tejipari melléktermékekből készült italoktól milyen mértékben tántorítja el a fogyasztókat az adóemeléssel, minőségük megkérdőjelezésével, illetve azzal, hogy az FVM "rábeszélt" egyes áruházláncokat a tejital-árusítás felfüggesztésére, azaz befolyik-e ennyi áfa. A fennmaradó részt vélhetően a költségvetésből próbálja majd kipréselni a tárca, ami azért is kétséges vállalkozásnak tűnik, mert az agrárberuházásokat érintő áfaszabály-változások (HVG, 2004. március 6.) 11-12 milliárd forint kiesést jelentenek a büdzsének.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Gazdaság

Tejben az igazság

Felerészben tejből, felerészben savóból és permeátumból, azaz a túró- és sajtgyártás melléktermékeiből állnak a...

Heteken belül törli a Google a Google+ szolgáltatását, mégsem tűnik el (teljesen) az internetről

Heteken belül törli a Google a Google+ szolgáltatását, mégsem tűnik el (teljesen) az internetről

Megszűnhet a Magyar Krónika

Megszűnhet a Magyar Krónika

Nyári táborok: új trend, hogy a külföldön élő magyarok hazaküldik a gyereket nyárra

Nyári táborok: új trend, hogy a külföldön élő magyarok hazaküldik a gyereket nyárra

Oroszországban mostantól büntetik az álhírterjesztést

Oroszországban mostantól büntetik az álhírterjesztést

50-re emelkedett az új-zélandi mészárlás áldozatainak száma

50-re emelkedett az új-zélandi mészárlás áldozatainak száma

Így emlékezett meg Baló Györgyről az RTL Klub

Így emlékezett meg Baló Györgyről az RTL Klub