Csupán apró földrészleteket, néhány tízezer hektárt érinthet a kormányfő legújabb terve, amely szerint állami földhöz juttatná a gazdákat. Ezzel Medgyessy Péter vélhetően a földtörvénynek az EU-csatlakozás miatt szükséges módosítása körül biztosan kirobbanó politikai vitákhoz keres magának adut.

Elődje módszeréhez nyúlt, bár más időzítéssel Medgyessy Péter miniszterelnök, aki az MSZP szegedi kongresszusán (HVG, 2004. március 20.) arról beszélt, hogy a következő hónapokban állami földhöz kellene juttatni azokat a gazdákat, akiknek "az uniós csatlakozás nagy kihívást jelent". Míg Medgyessy az európai parlamenti (EP) választások kampányának nyitányaként ígért "földosztást", az Orbán-kormány már a választási vereség után határozott több százezer hektár állami föld eladásáról (HVG, 2002. május 11.).

A jogilag és technikailag kivitelezhetetlen Orbán-tervet épp a jelenlegi kabinet annullálta, a konkrétumok nélkül előadott Medgyessy-bejelentésről viszont az derült ki, hogy kevésbé grandiózus, mint elődjéé volt. A HVG információi szerint ugyanis az összesen mintegy 1,4 millió hektár állami tulajdonú földet, közte hozzávetőlegesen 450-500 ezer hektár szántót birtokló nemzeti földalap (nf) területéből csupán néhány tízezer hektárnyit lehetne a jelenleg hatályos jogszabályok szerint viszonylag egyszerűen magántulajdonba adni. A területek döntő többségének hasznosításáról ugyanis érvényes bérleti szerződések rendelkeznek, azok felrúgása pedig földjogi szakértők szerint "nem lenne egyszerű menet", nem is szólva az esetleges ilyen ügyleteket kísérő politikai viharokról.

A tárca ezért azt tervezi, hogy a 10 hektár alatti bérelt területeket ajánlja fel azok jelenlegi használóinak megvételre, amihez kedvezményes hitelkonstrukciót is társítana. "Körülbelül nyolcszáz-ezer szerződést tartunk nyilván ebben a méretkategóriában" - válaszolta a HVG érdeklődésére Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára. Ez összesen kevesebb mint 20 ezer hektárt jelent. Ebből következik, hogy az ezeket a területeket esetleg megvásárló gazdák számára ezzel együtt sem jelent majd kisebb "kihívást" az EU-csatlakozás, mivel agrárberkekben közmegegyezésnek tekinthető, hogy 100 - de inkább 200 - hektár alatt nem életképes egy hagyományos árutermelésre alapozott gazdaság. Az nf számára előnyös lenne, ha megszabadulna egy kényelmetlen adminisztrációs tehertől, a most hektáronként nagy szórással 400 ezer forintos átlagárral számoló piacon viszont ezeknek a területeknek a forgalma nem hozna pezsgést.

A versenyképes gazdálkodás igényeihez képest apró területek eladásánál azonban nem állna meg a tárca. "Felmérjük azokat az állattartó telepeket, amelyek a tevékenységükhöz szükségesnél kisebb területtel rendelkeznek, s ha ezek közelében van alkalmas föld, megpróbáljuk számukra hosszú távú bérlettel biztosítani a takarmánytermelés lehetőségét" - mondta múlt heti sajtótájékoztatóján Németh Imre agrárminiszter. Az élő bérleti szerződések miatt már ez is hamvába holt vállalkozásnak tűnik, de itt elvileg szóba jöhetnek a "földért életjáradékot program" keretében az nf-hez kerülő földek, az államnak eladásra felkínált területek, valamint az a több mint 50 ezer hektár, amelyet a földalap az ingatlan-nyilvántartási adatokat ellenőrizve "talált". Ezek a földek nem szerepeltek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től (ÁPV), illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól átvett ingatlanok listáján, a földhivataloknál viszont állami tulajdonúként vannak nyilvántartva, így az nf most ezek - szerződés nélküli - használói után kutat.

Ezekkel a szabad földekkel sem lehet azonban megváltani a világot: az éppen lezárulófélben lévő első életjáradék-programból mindössze 7-8 ezer hektár, átlagosan 2,6 hektáros földrészlet kerülhet az nf-hez, a program már meghirdetett folytatása pedig hasonló átlagos földnagysággal hozhat mintegy 20 ezer hektárt, míg a tulajdonosaik által megvételre felajánlott területek zöme nem hasznosítható és ugyancsak elaprózott. A HVG úgy tudja, az FVM 50 hektárig tulajdonhoz is juttatná az állattenyésztőket, egy, egyelőre a kormány elé is csak kiforratlan formában tálalt elképzelés alapján. E szerint a gazdálkodó telephelyétől közelebbről meg nem határozott mértékben "távol" eső területeket a földrészlet fekvése szerinti önkormányzatnál bejelentett gazdák vehetnék bérbe, illetve vásárolhatnák meg. Csakhogy ehhez a jelenlegi bérlőknek le kellene mondaniuk róluk, ami egyelőre csak az állami tulajdonú agrártársaságok esetén látszik egyáltalán elképzelhetőnek.

De egyszerűnek ott sem. Az FVM-nél ilyen remélt "földmegvonási" példaként a privatizációra váró Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. (MM) által használt egyes földterületeket említik, azzal, hogy a telephelytől közel 50 kilométerre fekvő Telekgerendás határában lévő táblákat magántulajdonba lehetne adni. A mintegy ezer hektárról azonban az állami szervek között is folyik a vita: az FVM igényére az MM igazgatósága előbb lemondott az ominózus földterület bérletéről, majd a céget birtokló ÁPV nyomására ezzel ellentétes értelmű új határozatot hozott. A privatizáció előtt az ÁPV nyilván nem szívesen hagyná veszni a cég értékét is befolyásoló bérleti szerződéseket, kivéve, ha ezt utasításba kapja, mondjuk a miniszterelnök bejelentésének igazolásaként.

Ráadásul az állattartó telepek földhöz juttatását az is gátolja, hogy ha lenne is föld, a telepeket általában jogi személyek üzemeltetik, amelyek viszont nem vásárolhatnak termőföldet. Igaz, a hatályos földtörvény szerint elővásárlási jog illeti meg a jogi személy haszonbérlő helyben lakó természetes személy tagját, illetve részvényesét. Ennek tömeges érvényesítése azonban éles tiltakozást válthat ki, mivel az előző kormány által preferált családi gazdálkodók az elővételi joggal rendelkezők sorában csak őket követik. Szintén csak ötletszinten vázolt elképzelésként s ugyancsak 50 hektárnál kisebb területeken juthatnának tulajdonhoz azok a termelők, akik az nf-től bérelt táblákon jelentős beruházást - például szőlő-, gyümölcs- vagy erdőtelepítést - hajtanak végre. Az ilyen területeken egyébként a jelenlegi szabályozás szerint a föld az állam, az ültetvény pedig a bérlő tulajdona.

Ha csak ennyi van a Medgyessy-bejelentés mögött - és ezek szerint ez sem kiérlelt formában -, a gazdák földhöz juttatása vélhetően csupán az EP-választási kampány része, illetve az uniós csatlakozás miatt módosítandó földtörvény körüli politikai viták elcsitítására szolgálhat. A jelenleg hatályos jogszabály tiltja a külföldiek földvásárlását, az uniós polgároknak azonban ezt lehetővé kell tenni. Ez a koalíció félelmei szerint akkor is indulatokat gerjeszt majd, ha azt az Orbán-kormány által megkötött megállapodás következményeként kell a földtörvényben megjeleníteni - még a csatlakozás előtt. E szerint az az uniós gazda, aki a csatlakozás napján legalább hároméves életvitelszerű magyarországi tartózkodást és az ott bérelt földön folytatott gazdálkodást tud igazolni, a magyar polgárokkal azonos módon vásárolhat majd földet (HVG, 2001. június 16.).

Az FVM felmérései szerint az új földtörvénybe beépíteni szándékozott korlátokkal mindössze 12 külföldi állampolgár felel meg a tulajdonszerzési jogosultsághoz szükséges előírásoknak. A külföldiek földszerzése ellen ágálók legfőbb érve azonban az, hogy a törvénymódosítással lehetővé válik a becslések szerint több tízezer hektárt érintő zsebszerződések legalizálása. A színlelt haszonbérleti megállapodással fedett egyezségek törvényesítése azonban valójában csak akkor lenne lehetséges, ha a vevő teljesítené a már említett feltételeket. Bár a tervezet beadása a szoros határidő miatt már időszerű lenne, azt kormányzati körökben sem tudták megmondani, hogy előáll-e a kabinet az EU miatt kötelező változtatásokon kívül egyéb módosítási tervekkel is - mint például az elő-haszonbérleti sorrend megváltoztatása, amely most gátolja az nf-et a nyilvános pályázatok meghirdetésében -, vagy a kódolható belpolitikai viták miatt megmarad a minimálverziónál.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Milliók életét könnyíthetik meg az IKEA új találmányai

Milliók életét könnyíthetik meg az IKEA új találmányai

Először lépte túl a 300 ezer forintos határt az átlagbér Magyarországon

Először lépte túl a 300 ezer forintos határt az átlagbér Magyarországon

Levelet írt a Porsche: "Sajnálatos módon a szupersportkocsiját szállítás közben elnyelte az Atlanti-óceán"

Levelet írt a Porsche: "Sajnálatos módon a szupersportkocsiját szállítás közben elnyelte az Atlanti-óceán"

Újabb óriásbírságot szabott ki Brüsszel a Google-ra

Újabb óriásbírságot szabott ki Brüsszel a Google-ra

"Szakítani kell a dobd el kultúrával!" – Kire utalt Áder János?

"Szakítani kell a dobd el kultúrával!" – Kire utalt Áder János?

Valahol érthető: nagyon nem bíznak az amerikaiak a Facebookban

Valahol érthető: nagyon nem bíznak az amerikaiak a Facebookban