Innovációs járulék formájában 2004-től újabb teher nehezedik a cégekre. A pénz a központi büdzsé milliárdjaival megfejelve egy új alapban landol, ahonnan pályázattal juthatnak támogatáshoz kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységükhöz vállalkozások, egyetemi kutatóhelyek.

Összesen szűk 300 millió forint állami támogatás három év alatt, bő 300 millió forint költségmegtakarítás évente: nagyjából ezt a szaldót ígéri a nemzeti kutatási és fejlesztési program (NKFP) keretében díjazott egyik pályázat. Az import üvegszál-erősítésű kompozit helyettesítésére tisztán hazai alapanyagból bazaltszál-erősítésű anyag kifejlesztésében öt gazdasági társaság és két egyetemi tanszék vesz részt, az importnál kétharmaddal olcsóbb terméket hamarosan gépjárműipari alkatrészeknél és villamosipari tokozatoknál hasznosítják - tájékoztatta a HVG-t Czigány Tibor projektvezető, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense. A projekt egyike azoknak a korábbi évekről áthúzódó kutatás-fejlesztési (k+f) munkáknak, amelyek forrásául januártól egy vadonatúj elkülönített állami kassza, a Kutatási és Technológiai Alap (KTA) szolgál. Az alapból a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) élvez például támogatást egy, haszongépjárművekbe épített intelligens irányítási és kommunikációs mobil fedélzeti berendezés prototípusának kidolgozásához, melynek lehetséges megrendelőiként Bokor József akadémikus benzinkutakat kiszolgáló, továbbá mérgező anyagokat és élő állatokat fuvarozó flottákat említett.

A költségvetési törvényben tavaly összesen 26,7 milliárd forintos előirányzattal elfogadott alapot sem kímélte azonban a Draskovics-csomag. Az itt zárolandó summa csaknem 2,7 milliárd forint, ami a 2004-re eredetileg előirányzott 14,8 milliárd forintos költségvetési hozzájárulásból jön le. A kassza másik jelentős bevételi forrása a 2004-től bevezetett innovációs járulék, amelyből az idén várhatóan 11-12 milliárd forint képződik - mondta a HVG-nek Vass Ilona, az alapot működtető Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese. (A hivatal elnöke, Boda Miklós - korábban az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgató-helyettese - hétfőn vette át megbízólevelét a miniszterelnöktől.) A járulékot a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknak kell fizetniük, kivéve a mikrovállalkozásokat. Ilyennek azok a cégek minősülnek, amelyek tíz főnél kevesebbet foglalkoztatnak, és éves nettó árbevételük legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszegük maximum 500 millió forint. E minősítéshez további feltétel, hogy a vállalkozásban az állami, illetve az önkormányzati részesedés külön-külön és együtt sem haladhatja meg a 25 százalékot.

A járulék alapja megegyezik az iparűzési adóéval, mértéke 2004-ben 0,2 százalék, de a kisvállalkozásoknak csak 0,05 százalékot kell fizetniük. A kisvállalkozások besorolásának peremfeltételei azonosak a mikrovállalkozásokéival, azzal az eltéréssel, hogy az előbbieknél legfeljebb 49 fő lehet a foglalkoztatottak száma (az árbevételi értékhatár májustól várhatóan 7 millió euróra, januártól pedig 10 millió euróra nő). A járulékelőleget negyedévente, a következő hónap 20-áig, első ízben tehát áprilisban kell befizetni az adóhatóság innovációsjárulék-számlájára. A bevallás és a végső elszámolás az adóbevallással egyidejűleg, azaz a cégek többségénél az adóévet követő május 31-éig esedékes. A kötelezettséget csökkenti a cég saját kutatás-fejlesztésének közvetlen költsége, továbbá az ilyen célra fordított összeg, ha az "eladó" költségvetési szerv vagy közhasznú társaság - mondta a HVG-nek Balogh Tamás, az NKTH főosztályvezetője. Nem írható le viszont a piaci szférától vásárolt k+f termék vagy szolgáltatás értéke, így ugyanis ugyanazt a ráfordítást két helyen számolnák el.

Magyarországon a k+f-re fordított kiadások 2002-ben a GDP 1,01 százalékát tették ki, ami rendkívül alacsony az 1,9-2 százalékos uniós átlaghoz viszonyítva, ráadásul ott a költségek átlagosan fele-fele arányban oszlanak meg az állam és a vállalkozások között, míg nálunk az utóbbiak részesedése csak 30 százalék - indokolták az NKTH-nál a járulék bevezetését. Ám az EU-ban sem mindenütt rózsás a helyzet; még a magyarországinál is rosszabbak a portugál és a görög mutatók.

A szürkeállomány jobb hasznosításának szándékával indokolt törvényjavaslatot felemás módon értékelték a parlament őszi ülésszakán a honatyák. Azt senki sem vitatta, hogy többet kellene költeni k+f-re, ugyanakkor sokaknak nem volt ínyére a forrás-előteremtés módja. Kormánypárti elutasításokra is szükség volt például ahhoz, hogy tavaly az Országgyűlés költségvetési, illetve gazdasági bizottsága sem találta általános vitára alkalmasnak a parlament által végül novemberben elfogadott előterjesztést. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a vállalkozásokat nem volna szabad újabb teherrel sújtani. Azt meg többen egyenesen a "legcsibészebb megoldásnak" minősítették, hogy a járulékot az iparűzési adóéval azonos alapra - a korrigált nettó árbevételre - kell vetíteni. Így ugyanis fűnyíróelvszerűen mindenkinek fizetnie kell, akár esik, akár fúj - tehát akkor is, ha a cég veszteséges. Nem véletlen, hogy emiatt évek óta a vállalkozói bírálatok céltáblája az iparűzési adó is, sőt az utóbbi hetekben kormányzati berkekben is felvetődött esetleges megszüntetése.

A járulékot ellenzők szóvá tették azt is, hogy már így is túl sok alap van a magyar gazdaságban, s a szétszórt, dekoncentrált pénzek nem képesek eléggé segíteni a gazdaság szereplőit. Megfogalmazódtak olyan félelmek is, hogy a pályázatok során eleve azok a nagyobb cégek részesülhetnek majd az alapban képződő forrásokból, amelyek ezek nélkül is képesek k+f-re, míg a kisebbeknek - és a gazdaság több szektorában - kizárólag az elvonással kell szembesülniük. "Nemcsak a hagyományosan innovatív területeken, például a gyógyszer- vagy a vegyiparban, hanem a kereskedelmi láncoknál, illetve a biztosítótársaságoknál is elképzelhető leírható, illetve támogatható kutatás-fejlesztési tevékenység, legyen az munkaszervezés vagy biztosításmatematika" - vélekedett ezzel szemben Balogh. Ugyanakkor elismerte, hogy a járulékkal terhelt mintegy 430 ezer magyarországi vállalkozásból a jelenlegi statisztikai adatok szerint mindössze 2 ezer tekinthető innovatívnak. Az adóhatósági beszámolók - a k+f tevékenység alapján igénybe vett kedvezmények alapján - még ennél is kevesebbről, 630 cégről tudnak. Bár az is kétségtelen, hogy a különböző kimutatásokban zömmel csak a technológiai k+f tevékenység jelenik meg, a szolgáltatás fejlesztése alig. Mindenesetre nem lenne meglepő, ha rövid idő alatt a jelenleginek a többszörösére nőne a kutatás-fejlesztésre költő vállalkozások száma. 2004-től ugyanis nem egyszerűen az ilyen tevékenység közvetlen költségével, hanem annak háromszorosával - de legfeljebb évi 50 millió forinttal - csökkenthetik társaságiadó-alapjukat a felsőoktatási intézmény, illetve az MTA által alapított kutatóintézet kezelésében lévő területen k+f tevékenységet végző vállalkozások.

Nem aratott osztatlan sikert a törvényjavaslat parlamenti tárgyalásakor az sem, hogy az alapból a gazdaságban közvetlenül hasznosítható projektek mellett konferenciák szervezésére és könyvkiadásra is lehet költeni. A gazdasági bizottságban sokan a "klientúrahízlalást" gyanítják abban, hogy az alap kezelésére januárban új hivatal jött létre. Az NKTH vezetői szerint viszont a hivatal csupán nevében új; részben ugyanis a korábbi Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) feladatait látja el, irodái is az egykori OMFB-székházban találhatók. Állításuk szerint a k+f témákban járatosak számára ismerősen cseng a hivatalban jelenleg foglalkoztatott mintegy kilencven köztisztviselő többségének a neve is: a műszakiakból, közgazdászokból és jogászokból álló szakembergárda tagjai ugyanis korábban ugyancsak OMFB-sek voltak, illetve az oktatási tárca k+f ügyeket irányító helyettes államtitkárságán dolgoztak.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Tömeggyilkosság Új-Zélandon: 1,5 millió videót törölt a Facebook, 1,2 milliót a feltöltés pillanatában

Tömeggyilkosság Új-Zélandon: 1,5 millió videót törölt a Facebook, 1,2 milliót a feltöltés pillanatában

Torlódás baleset miatt az M7-esen Székesfehérvár felé

Torlódás baleset miatt az M7-esen Székesfehérvár felé

Elfogták az utrechti lövöldözés harmadik gyanúsítottját

Elfogták az utrechti lövöldözés harmadik gyanúsítottját

Több ezer választópolgár tűnt el Csepelről

Több ezer választópolgár tűnt el Csepelről

Kibertámadás érte a világ egyik legnagyobb alumíniumgyártóját, már a norvég kormány is besegít nekik

Kibertámadás érte a világ egyik legnagyobb alumíniumgyártóját, már a norvég kormány is besegít nekik

Csatát nyert a Qualcomm: zsebbe kell nyúlnia az Apple-nek

Csatát nyert a Qualcomm: zsebbe kell nyúlnia az Apple-nek