Április 1-jétől olcsóbb lesz mind a receptre, mind az a nélkül kapható orvosságok zöme, néhány tucat termék ára pedig mérsékelten emelkedik. A hatósági árcsökkentés azonban súlyos mellékhatással is járhat: sokan attól tartanak, hogy bevált készítmények tűnnek el a piacról.

Újabban a betegek hiába kérdezik orvosukat, gyógyszerészüket, várjanak-e április 1-jéig, amikor néhány kivételtől eltekintve valamennyi patikaszer olcsóbb lesz, vagy azonnal vegyék meg, amíg még kapható. Tanácstalanok a gyógyszerészek is: mindenki kivár. A két héttel ezelőtt bejelentett, a gyógyszerek termelői árát 15 százalékkal lefaragó kormánydöntés azonnali hatásaként a nagykereskedők és a patikák is igyekeznek megszabadulni készleteiktől, mivel azok a dobozok, amelyek március 31-én a raktáruk polcain maradnak, másnap reggel ennyivel kevesebbet érnek. A Magyar Gyógyszerészkamara (MGYK) számítása szerint 8 milliárd forintnál is többet vesz ki a patikusok zsebéből az árváltozás. Ebből egy - és nem is a legnagyobb tétel - a készletleértékelődés, amit 3 milliárd forintra becsülnek. Mivel az orvosságokra továbbra is az eddigi, átlagosan 16,7 százalékos kiskereskedelmi árrés kalkulálható, akár 5-6 milliárd forinttal is csökkenhet a bevétel, ha az árstop az egészségügyi miniszter által bejelentett 180 napig tart. További érzékeny veszteség, hogy a nagykereskedők mind a 2026 közforgalmú gyógyszertárral felbontották-módosították szerződéseiket, felére csökkentve az eddigi rabattot, vagyis a rendelt mennyiség függvényében adott árengedményt.

E számok ismeretében aligha számíthattak barátságos fogadtatásra a kamara múlt csütörtökre összehívott országos nagygyűlésének kormányzati vendégei. Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára örülhetett, hogy lehurrogással megúszta a tárca "végső", 2,5 milliárd forintos ajánlatát. A bevételkiesés részleges ellentételezésére ennyit szánt - vénykezelésidíj-kiegészítés formájában - a minisztérium, ezen felül pedig összesen 3 milliárd forint kamatmentes kölcsönt kaphatnak a kisebb forgalmú gyógyszertárak készleteik finanszírozására. Mivel az MGYK szerint a patikák fele, de legalább egyharmada már eddig is a csőd szélére sodródott, ekkora, a jogszabályok változása miatt bekövetkező jövedelemcsökkenést nem tudnak elviselni. "Bár a kormánydöntés a gyártókat vette célba, e háborúnak a gyógyszerészek lesznek az ártatlan civil áldozatai" - riogattak az országos gyűlés résztvevői.

Bár a lakosság gyógyszerellátását megrendítő tömeges patikabezárás és a "külföldi cégek felvásárolják, láncokba szervezik a veszteséges patikákat" rémképe évek óta többször is felmerült, eddig egyik folyamat sem öltött drámai méreteket. A gyógyszertáraktól tulajdonosaik mégsem igen válnak meg. Ez annak is köszönhető, hogy 2000 óta folyó áron évi 18 százalék feletti ütemben nő a patikaszerek forgalma, tavaly megközelítve a 390 milliárd forintot. Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke eddig sikerrel visszavert minden olyan próbálkozást, amely a patikusok kiskereskedelmi monopolhelyzetét akarta megnyirbálni. Nem kérnek semmiféle liberalizációból - erősítették meg a múlt heti gyűlésen is. Maradjon meg a lakosságszámhoz igazított patikanyitási korlát, ne árusíthasson szupermarket láz- és fájdalomcsillapítót, vitamint, de főleg ne legyen árverseny a gyógyszertárak között. Ez utóbbi - vagyis az árrés terhére engedmény adásának a lehetősége - hamarosan az Országgyűlés elé kerül a Pénzügyminisztérium által kidolgozott salátatörvényben. A Gazdasági Versenyhivatal is évek óta szorgalmazza a nagyobb piaci szabadság lehetővé tételét, azzal a kiegészítéssel, hogy a kis forgalmú - elsősorban vidéki - gyógyszertárak fennmaradását külön állami támogatási rendszer szavatolja.

"Mindaddig nyitva tartunk, amíg egyetlen doboz orvosság marad a polcon" - ígérte az MGYK-elnök, ám a következő napokban biztosra vehető, hogy a szokottnál több készítmény kerül az ideiglenes hiánycikkek listájára. Mindez abból következik, hogy a nagykereskedők immár két hete nem vásárolnak a gyártóktól. A kiskereskedők sem kapkodtak az elmúlt napokban az utánpótlásért - a "normális" napi 450-500 millió forintos forgalom 300 millió alá csökkent. Szabó Ferenc, a Hungaropharma Rt. vezérigazgatója, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke 4-4,5 milliárd forintra saccolja a "céh" április 1-jei veszteségét, amit további 1,5 milliárd forinttal növelhet a következő fél év árbevétel-kiesése.

Mindezek ellenére a nagykereskedők kompenzálására semmi hajlandóságot nem mutatott az egészségügyi tárca. Az átlagosan 6,4 százalékos hatósági árréssel dolgozó nagykereskedők úgy érzik, jövedelmezőségük minimális: a piac 64 százalékán közel fele-fele arányban osztozó Hungaropharma Rt. és a német családi tulajdonban lévő Phoenix Pharma Rt. 2002-es adózás előtti nyeresége 207, illetve 450 millió forint volt. Ezért évente 300 millió dobozt - 11 ezernyi gyógyszerfélét - szállítottak a patikákba, akár naponta kétszer is megfordulva. Április 1-jétől nemcsak a kiskereskedőknek adott árengedményük csökken, hanem költségtakarékos módon ritkábban megy majd a szállító teherautó is (ebből adódóan a drága gyógyszerek készletezésében eddig sem érdekelt patikák ezután még hosszabb határidővel tudják majd a betegeknek beszerezni a receptre felírt medicinát).

A nagykereskedők mindenesetre tettek egy tétova kísérletet arra, hogy bevételkiesésüket a gyártókkal kompenzáltassák, ám a hatósági árnyirbálást egyként elszenvedő termelők népiesen szólva beintettek. Még maguk sem tudják, mekkorát kell húzniuk a nadrágszíjon; a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének (Magyosz) elnöksége szerint akár 150 hazai gyártású készítmény is a "veszélyzónába" kerülhet, mert erősen veszteségessé válik a 15 százalékos termelőiár-csökkentés miatt. Úgy tudni, a multinacionális cégeknél is gőzerővel készülnek az új üzleti tervek és értékesítési stratégiák. Amely termékeken marad haszon, azoknak az értékesítését vélhetően megpróbálják "felpörgetni", amelyek viszont veszteségessé válnak, vagy másutt jobban eladhatók, mint Magyarországon, azokból esetleg kevesebb jut majd az itteni piacra. A gyógyszerszakmában elterjedt hírek szerint ilyen lehet néhány korszerű inzulinkészítmény, amely keresett cikk Európában is, olyannyira, hogy a gyártó cég nem győz belőle eleget szállítani. Így feltehetően a kivétel erősíti a szabályt alapon még a rendelet hatálybalépése előtt külön megállapodást kötött az OEP a várható "szállítási nehézségeit" előrejelző gyártóval. Meg nem erősített információk szerint hat hónapra előre kifizetve és nem a 15 százalékkal csökkentett áron jött létre az egyezség.

Az korántsem biztos, hogy a gyártók kiadásaik csökkentése érdekében, az egészségügyi kormányzat által olyannyira remélten, a promóciós költségeiket faragják le - lehetséges, hogy inkább a kórházaknak és betegszervezeteknek adott karitatív támogatást csökkentik. A 13 500 dolgozót foglalkoztató hazai gyógyszeriparban veszélybe kerülhetnek munkahelyek is - legalábbis a VDSZ Gyógyszeripari Szakszervezeti Szövetség elbocsátásoktól tart.

Egyelőre felbecsülni sem lehet, mekkora gyógyszerhiánnyal kell számolni, de a patikusok borítékolják, hogy megugrik a nyugati "zsebimport". Még akkor is, ha egy doboz orvosság hazai átlagára 5 euró körüli, Ausztriában pedig 10,5, Németországban 13,2 euró. A hiánycikkpótlás eme útja nyilván csak a tehetősebbek magánmegoldása lesz. "A kormány megfelelő lépéseket tett a gyógyszerellátás biztonsága érdekében" - áll az egészségügyi tárca közleményében, amely azonban nem részletezte, vajon mire alapozza e magabiztosságot. Meglehet, mind több olcsó, úgynevezett generikus - a lejárt szabadalmú gyógyszerek másolata - termék importját és forgalomba hozatalát ösztönöznék. Hozmann László, a Generikus Gyártók Egyesületének társelnöke a HVG kérdésére elmondta: az európai piacokon is jelen lévő - például az indiai Rambaxy - cégek termékei keresettek idehaza is, ám újabb ázsiai generikus orvosságok importja (az ehhez szükséges EU-konform minőségtanúsítványok hiányában) nem jöhet szóba. Ha viszont más EU-tagországból kell beszerezni a hiányzó medicinákat, a költségek jóval magasabbak: a minisztérium által az árcsökkentés hatásaként 20-25 milliárdosra várt megtakarítás a tb-kasszában így megcsappanhat.

A mostani hatósági árcsökkentés tovább növeli a hazai és uniós átlag közötti különbséget, ami meglehetősen vonzóvá teszi a gyógyszerek úgynevezett paralel importját (vagyis a már behozott külföldi termékeket itt felvásárolni és jobban fizető piacra kivinni). Hozmann László szerint, aki "civilben" a Medico Uno Gyógyszerkereskedelmi Rt. vezérigazgatója, többen, így ők maguk is ugrásra készen állnak erre az EU-ban legális tranzakcióra. A párhuzamos importot a gyártók rendszerint úgy próbálják megakadályozni, hogy az adott országban szokásosan fogyó mennyiségnél többet akkor sem szállítanak, ha az előre meghatározott "kvóta" idő előtt fogy el.

GÁTI JÚLIA

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Gazdaság

Kormányzati korda

A gyógyszerészkamara, a hazai gyógyszergyártók, a nagykereskedők és az innovatív gyártók külön-külön az...

Megtarthatja az ötmilliót a Szögi Lajost meglincselő férfi?

Megtarthatja az ötmilliót a Szögi Lajost meglincselő férfi?

Egy jó hír a Brexitről: felkészült az EU a no deal esetére

Egy jó hír a Brexitről: felkészült az EU a no deal esetére

Trónok harca 8.: Kiszivároghatott, mi történik az első epizódban

Trónok harca 8.: Kiszivároghatott, mi történik az első epizódban

Szomorú tény, de ezek nagyon könnyen ellopható autók

Szomorú tény, de ezek nagyon könnyen ellopható autók

Magyarország–Horvátország - 2-1 - vége

Magyarország–Horvátország - 2-1 - vége

Befejeződött a vizsgálat: Trumpék nem játszottak össze az oroszokkal

Befejeződött a vizsgálat: Trumpék nem játszottak össze az oroszokkal