Tulajdonosi viták közepette egyre romosabb állapotba kerül a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély, miközben a fővárosi II. kerületi önkormányzat az egykori kultuszminiszter nevével zsonglőrködve több mint 300 millió forint állami támogatást szerzett -a szomszédos kúria átalakítására.

Grandiózus beruházási tervbe kezdett a II. kerületi önkormányzat Pesthidegkúton. A megkopott, 800 négyzetméteres Petőfi Művelődési Ház helyett mintegy 500 millió forintra taksált ráfordítással 3 ezer négyzetméteres új kulturális és művészeti központ építését célozta meg, amihez méltó helyszínt, egy romos állapotú pesthidegkúti kastélyt szemelt ki. A beruházáshoz az önkormányzat 2000 decemberében címzett támogatásként 330 millió forintot kapott az Orbán-kormánytól. Ezt Porkoláb Mátyás, az önkormányzat Fidesz-MDF-es alpolgármestere a következőképpen nyugtázta a Budai Polgár című önkormányzati lapban: "A kormánydöntéssel két probléma oldódik meg. Színvonalas körülmények közé kerül a művelődési központ, és ezzel együtt a Klebelsberg-kastély épületegyüttes állagmegóvása és műemléki megújítása is megvalósul." Csakhogy a dolognak akad némi szépséghibája. Az állami hozzájárulással 2003-ra felújított kastély nem a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Klebelsberg Kunó egykori pesthidegkúti kúriája, hanem egy másik, az épület közvetlen szomszédságában lévő Forgách-Walla-kastély, amit az önkormányzati lap más számaiban önhatalmúlag a Klebelsberg család nyári kúriájának neveztek ki.

Az alpolgármester - tendenciózus - nyelvbotlását némiképp érthetőbbé teszi a két kastély helyzete. A Forgách-Walla-kúria önkormányzati tulajdonban van ugyan, de nincs műemléki státusa és nem szerepel egyetlen államilag támogatott műemlékvédelmi programban sem. Nem úgy, mint a Klebelsberg-kastély, amely 2000-től műemléki védettséget élvez. Noha az önkormányzat trükközésére, miszerint a patinás műemlék Klebelsberg-kastély felújítására vállalkoztak, már a pályáztatás idején fény derülhetett (a Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány elnöke, Klebelsberg Éva, a néhai miniszter unokahúga tiltakozó beadványokkal bombázta a tárcákat és az érintett hatóságokat), de egyedül az akkor Grespik László vezette Fővárosi Közigazgatási Hivatal figyelmeztetett arra, hogy az önkormányzat változtassa meg a pályázat tartalmát. Csakhogy a döntéshozók a kastélyügyben alighanem végképp elvesztették a fonalat. Legalábbis erre utal az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnak a HVG birtokába került belső jelentése is: "Az örömteli dolog, hogy a (...) kulturális minisztérium támogatásával Klebelsberg Művelődési Központ alakul Pesthidegkúton. Az sem baj, hogy a Forgách-Walla-kúriát újítják fel erre a célra (...), az azonban már baj, hogy mindenki azt hiszi, Klebelsberg Kunó kastélyáról van szó. Szerintem a minisztérium is azt hitte, amikor a pénzekről döntöttek (...) ha a döntés előtt megkérdeznek bennünket, másképpen alakulhat az értékes épületegyüttes sorsa."

Voltak tárgyi tévedések mind a pályázatban, mind a nyilatkozatokban, ami valóban félreértésekre adhatott okot - ismerte el Porkoláb Mátyás a HVG-nek, de az alpolgármester szerint a lényeg, hogy elkészült a kulturális centrum, amellyel ápolni kívánják Klebelsberg Kunó emlékét, olyannyira, hogy az intézmény az ő nevét fogja viselni. Feltéve persze, ha ehhez a legközelebbi rokon hozzájárul. Aminek nem sok esélye látszik, miután Klebelsberg Éva a HVG-nek megjegyezte, hogy az alapítvány jogi útra kívánja terelni a névhasználattal kapcsolatos vitát.

Az önkormányzatnak a helyi adottságokhoz képest monumentálisra sikeredett kulturális centrummal sincs szerencséje: az 500 millió forint kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a központot befejezhessék, és átadhassák a pesthidegkúti polgároknak, ehhez még hozzávetőleg 200 millió forintra volna szükség. Az is váratlanul derült ki, hogy az évi mintegy 150 millió forintra taksált működési költségnek csupán a felét tudja az önkormányzat előteremteni. Ezért a képviselő-testület hosszas vívódás után - miszerint el- vagy bérbe adja-e az épületet - úgy határozott, hogy pályázattal mégis inkább olyan bérlőt keres, amelyik nemcsak befejezi az építkezést, hanem működteti is a centrumot. De ebből is botrány lett. A három pályázó egyike a Polgárok Pesthidegkútért Egyesület volt, márpedig annak alapító elnökségi tagja nem más, mint Porkoláb Mátyás alpolgármester. Bár Porkoláb a képviselő-testület nyomására februárban kilépett az egyesületből, a tendert múlt héten végül eredménytelennek minősítették, és az önkormányzat egyelőre elállt a további bérlőkereséstől. Arról viszont továbbra sem tett le - mint azt a HVG-nek Porkoláb kifejtette -, hogy a mostani centrumot a második ütemben nemzetközi kulturális központtá bővítsék, amelyhez már bekapcsolnák az "igazi" Klebelsberg-kastélyt is.

Az igazi Klebelsberg-kastély állaga mindeközben folyamatosan romlik, holott az elmúlt években a helyi önkormányzaton kívül több gazdajelöltje is volt - legalábbis papíron. Az 1945 után államosított kastély a mára megszűnt Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) tulajdonába került, majd 1958-tól az akkori egészségügyi minisztérium kapott kezelői jogot, és a Rókus-kórház pszichiátriai klinikáját működtette benne. A mai jogutódok, az 1990-ben kimúlt SZOT után a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a hat szakszervezeti konföderáció, valamint a pszichiátriai klinikát megöröklő Pest Megyei Önkormányzat a kilencvenes évek közepe óta pereskedett - jó üzletet szimatolva - a kastélyért. 2001-ben Pest megyének állt a zászló, miután az elsőfokú, nem jogerős bírósági ítélet neki kedvezett: ennek örömére a megye azonnal árverésre bocsátotta a kastélyt. A kudarcba fulladt felhívás szerint a kikiáltási ár 456 millió forint volt. A szakszervezetek még ennyi önmérsékletet sem tanúsítottak a jogi eljárás végkimenetelét illetően: a parkkal együtt több mint 9 ezer négyzetméteres - akkor még lakott és perrel terhelt - ingatlant 1999 márciusában 31,7 millió forintért eladták a 33 millió forint jegyzett tőkéjű, akkor Kuller József pécsi vállalkozó, ingatlanberuházó érdekeltségébe tartozott Immobilia Gold Kft.-nek (Kuller főként sportkörökben volt ismert: 1997-ben - az Országgyűlés szocialista frakciójának javaslatára is - az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökjelöltje volt, valamint külső szakértője az MSZP parlamenti sportmunkacsoportjának). A kft helyét 2002-ben a földhivatali bejegyzések szerint a magánszemélyek birtokába tartozó, 175 millió forint jegyzett tőkéjű, Kuller által vezetett Ingatlanbank Nemzetközi Ingatlanhasznosító és Forgalmazó Rt. vette át (a kft beolvadt az Ingatlanbank Rt.-be), amely idén februárban a Fővárosi Ítélőtábla jogerős, a szakszervezetek számára pozitív ítélete alapján immár az egyetlen tulajdonossá avanzsált a kastélyban.

Csakhogy az új tulajdonos öröme sem felhőtlen. A Klebelsberg Alapítvány - amelynek tiszteletbeli elnöke Kosáry Domokos akadémikus - 1998 őszén a kastély műemléki védettségét kezdeményezte, s ezt 2000-re el is érték. Aztán 2001-ben - a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása során - a Klebelsberg-kastély felkerült a kizárólagosan állami tulajdonban tartandó műemlékek listájára. Kuller szerint ezzel befellegzett a cég eredeti ingatlanhasznosítási koncepciójának: amikor 1999-ben az Ingatlanbank Rt. jogelődje megszerezte a Klebelsberg-kastélyt, elegáns, 150-200 négyzetméteres házakból álló luxuslakóparkot tervezett az ingatlan területén, ám ennek megvalósítása a műemléki kötöttségek és a valószínűsíthető állami tulajdonlás miatt már nem lehetséges. A cég ezért annak sem látja értelmét, hogy százmilliókat költsön a felújításra.

Az állam ki is nyilvánította kivásárlási szándékát: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) tavaly arról tájékoztatta az alapítványt, hogy a jogszabálynak megfelelően szorgalmazza a kastély megvásárlását, amire a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2003-ban közel 600 millió forintot különített el költségvetésében. Az összeget azonban benyelte a tavalyi kormányzati takarékossági program. A Klebelsberg-kastély megvásárlására azóta sincs pénze a KVI-nek, ám a szervezet lépéskényszerbe került: az Ingatlanbank Rt. 500 millió forintért vételre ajánlotta fel neki az együttest, mégpedig az állam elővásárlási jogára hivatkozva. Kuller ráadásul azt állította a HVG-nek, hogy az NKÖM elmulasztotta az állami elővásárlási jog földhivatali bejegyeztetését megtenni a műemléki védettséggel párhuzamosan, így ha nem tud megállapodni a KVI-vel, a cég döntheti el, kinek adja el a kastélyt. A KVI vitatja ezt az érvelést, de a mielőbbi megoldás érdekében tárgyalásokat kezdeményezett a vásárlásról a céggel. A HVG értesülése szerint a felek jelenleg is alkudoznak a vételárról - a KVI 100-110 millió forintnál többet nem tud e célra előteremteni -, a szóba jöhető megoldások sorában az ingatlancsere lehetősége is felvetődött.

MINK MÁRIA

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Gazdaság

Kincstári manőverek

Nem annyira kastélyok vásárlására, mint inkább eladásokra készül az idén a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI): az...

Elővette 45 éves patika Zsiguláját Schobert Norbert és meg is hajtotta

Elővette 45 éves patika Zsiguláját Schobert Norbert és meg is hajtotta

Német külügyminiszter: Aki azt hiszi, a kínaiakkal ravasz üzleteket köthet, meg fog lepődni

Német külügyminiszter: Aki azt hiszi, a kínaiakkal ravasz üzleteket köthet, meg fog lepődni

100 köbméternyi szemét gyűlik egy falu határában

100 köbméternyi szemét gyűlik egy falu határában

A gimisek és a nyugdíjasok is örülhetnek a Telekom újításának

A gimisek és a nyugdíjasok is örülhetnek a Telekom újításának

Falra hányt borsó az OECD kormánynak tett ajánlata

Falra hányt borsó az OECD kormánynak tett ajánlata

Orbán idehaza máris sunyi brüsszeli bürokratákról beszél

Orbán idehaza máris sunyi brüsszeli bürokratákról beszél