Talán már a szentgáliak is bánják, hogy tavaly decemberben népszavazással döntöttek a falu határában tervezett Veszprém megyei szeméttelep befogadásáról, amely ellen a múlt héten a szomszédos települések lakói tüntettek.

Büszkeségeink: a porcelán és a szemét? - egyebek közt ez állt a közel ezerfős élőlánccal tiltakozók transzparensein; a hazai halfajtákat ábrázoló posztereket pedig gyászszalaggal kötötték át a múlt pénteki herendi demonstráció szervezői. A több mint 160 település 300 ezer lakosa évi 44 ezer tonnára becsült kommunális szemetének elhelyezése az 50 százalékos uniós és 40 százalékos kormányzati támogatásban részesítendő, több mint 25,9 millió eurót kóstáló regionális beruházásra társult önkormányzatok konzorciuma által kiszemelt helyszíneken - Veszprém, Királyszentistván, Litér, Mencshely, Ajka mellett - különböző okok miatt meghiúsult. A befogadásra a tavaly decemberi népszavazáson végül Szentgál vállalkozott. Tehette, hiszen a falutól távol, 4,6 kilométerre fekszik a tervezett, 1,2 millió köbméteres depónia, cserébe viszont új iskolát, évi 30 millió forintos iparűzésiadó-bevételt, kedvezményes szemétdíjat ígért a konzorcium.

A Herend és Városlőd horgászegyesületének hívására érkezett demonstrálók szerint "a csurgalékvíz elpusztítja halainkat, a szeméttelepen »kukázó«, jelenleg nem honos sirályok pedig kizabálják a maradékot". A tiltakozó Herendtől 3,5, Városlődtől 2,7, Csehbányától pedig csupán 1,2 kilométerre tervezett lerakó közelében két városlődi és három herendi horgásztó van. A konzorcium azonban sokáig csak Szentgált tekintette partnernek, a többi települést késve tájékoztatta a legújabban kiszemelt helyszínről. Ajka, Balatonfüred, Tapolca és az SZDSZ-MSZP által irányított gesztor Veszprém az említett, 630 millió forintos iskolaberuházáshoz még az előírt 10 százaléknyi önrészt is átutalta a jelenleg 2 milliós mínusszal küszködő szentgáli önkormányzatnak. A többit céltámogatásból tervezgette a konzorcium a népszavazási kampány idején, ez azonban ma is bizonytalan. Szentgálon az elsősök, a másodikosok, a harmadik-negyedikesek és a felsősök külön-külön épületekbe járnak. A csalódással is magyarázható, hogy több szentgáli lakos is tagja volt az élőláncnak.

Herendet tavaly szeptember végén - amikor már javában folyt az előzetes környezeti hatástanulmány (ekht) készítése -, Csehbányát és Városlődöt pedig csak novemberben értesítette a koalíciós pártokhoz közel álló, az amerikai Sawyer- Miller kisebbségi tulajdonában lévő SKBH Kft., a konzorcium kommunikációs tanácsadója. A 728 szentgáli támogató szavazattal szemben áll 656 nemleges voks, továbbá 1267 tiltakozó aláírás a környező településekről, köztük a tüdőszanatóriumának levegőjét - alaptalanul - féltő Farkasgyepűről is. "A török hódoltság után Veszprémig tartott Szentgál területe, a betelepített svábok apránként vettek földet, erdőt" - mutatott rá a mai napig fennmaradt külterületi aránytalanság okára (lásd térképünket) Pap László, Herend alpolgármestere. Ám a konfliktus nem települések és önkormányzatok között feszül: Rieth Nándor herendi polgármester felszólítására egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a múlt pénteken egybegyűltek Gombásné Légrádi Irénről, Szentgál két hete eltemetett, "lerakópárti" polgármesteréről.

"Innen ered a Gella, a Vinyéte, a Séd, a Torna patak" - vezeti 71 évét meghazudtoló fürgeséggel a HVG munkatársait a csehbányai Maurer András a tervezett lerakótól legfeljebb 200 méterre levő forrásokhoz. Mások is az ivóvizet féltik. Bár Kapolcsi Imre, az ekht-t készítő Ökohydro Kft. tulajdonos-ügyvezetője a tavaly novemberi herendi közmeghallgatáson azt állította: 15-20 méter mélységben sem találtak talajvizet a helyszínen, ennek azonban Tóth György, a Magyar Állami Földtani Intézet hidrogeológus osztályvezetőjének szakvéleménye szerint az lehet az oka, hogy "valószínűleg alkalmatlan fúróberendezésekkel dolgoztak, amelyek már 70 centiméter, illetve 1-1,1 méteres mélységben elakadtak". Így nem lehet kizárni, hogy a talajvízből szennyeződés juthat a tanulmány szerint is jó vízvezető képességű mélyebb rétegekbe. Az Ökohydro elismerte a környezetvédelmi hatóságnak címzett válaszában, hogy az eddigi "ismeretek bővítése szükséges lesz a monitoring rendszer kiépítése előtt". Azt azonban az "ismeretek bővítése" nélkül is tudhatta volna, hogy 1985-ben Berhidát 4,8 erősségű földrengés rázta meg, az ekht ennek ellenére azt állítja: "Az 1960-1989 közötti földrengésintenzitás-térképek nem jeleznek a területen kimutatható földrengést."

Várhatóan további vizsgálatokat ír elő az illetékes Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség e hét végére várt több mint hatvanoldalas határozata, amely a HVG értesülései szerint az úgynevezett egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megindítását teszi lehetővé. A civil szervezetek és az önkormányzatok így még több fordulóban élhetnek fellebbezési jogukkal, késleltetve, netán meghiúsítva a beruházást.

Kidobott pénznek bizonyulhat a hatósági elutasítás esetén a 20 hektáros helyszín megszerzésére fordított 48 millió forintnyi ráfordítás is. Tavaly júliusban a Bántai Kavicsbányák Kft. és a Megahaus Befektetési és Építőipari Kft. ügyvezetője, Vimola Mihály több hónapos előkészítés után 80 forintos négyzetméteráron 10 hektár földet vásárolt, miután egy jogszabály július 1-jei változása miatt a Veszprém melletti lerakás ellehetetlenült. A területet azonnal felajánlotta a konzorciumnak, majd azon a címen, hogy lófarmot kíván létesíteni, újabb 10 hektárt próbált vásárolni. A közvetítő Fröhlich Ügyvédi Iroda azonban később elmondta, ügyfele hulladéklerakónak szánja az egész területet. Ezek után az eladó helyi gazdák visszaléptek, Vimola pedig megpróbált elállni a 10 hektár megvételétől. Elfogadták viszont a 400 ezer forintba kerülő népszavazást szintén "saját zsebből" finanszírozó Veszprém négyzetméterenként immár 240 forintos ajánlatát a közeli terület tulajdonosai: az akkor ideiglenes alpolgármesteri megbízatását töltő Sófalviné Tamás Márta és rokonai, így került a völgyből a hegytetőre a lerakó helyszíne.

Hogy miért lett a korábban 80 forintos árból 240 forint - miközben az ingatlan értéke egy igazságügyi szakértői vélemény szerint 24 forint -, azt a három önkormányzat ügyészségi feljelentése nyomán kezdett vizsgálat hivatott tisztázni. A 10 hektár földjét eladó gazda pedig polgári pert indított, mivel nem fogadta el Vimola szerződésbontási kezdeményezését. Az ügyet bonyolítja, hogy Sófalvinéék a terület egytizedét formálisan ajándékba adták, így a szomszédok nem élhettek elővásárlási jogukkal, amikor két napra rá, idén január 31-én nyélbe ütötték az adásvételt Veszprém városával. Az ajándékozást fiktívnek tartva a három önkormányzat ugyancsak polgári pert indított.

A tavaly júliusban Brüsszelben jóváhagyott ISPA-támogatási kérelemben még a veszprémi helyszín szerepelt. A csatlakozás után az ISPA-keretek továbbra is lehívhatók, de a pályázatokat csak egyetlenegyszer lehet módosítani. A környezetvédelmi tárca tervei szerint heteken belül bejelentik a változást: a szentgáli helyszínt. Ha ez is "bedől", elvész a pénz. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a tavaly beadott pályázatot várhatóan más okból is módosítani kell. A 22 ezer fős Várpalota kilépne a konzorciumból - helyét a 33 ezer fős Pápa töltené be -, s a Polgárdi gesztorságával alakult, 168 települést tömörítő szomszédos Közép-Duna-vidéki Hulladékgazdálkodási Konzorciummal (KDK) kíván együttműködni, amely új depóniát nem igényel, hanem hat korszerű lerakója mellé a szelektív hulladékgyűjtésre és évi 100 ezer tonna kapacitású hulladékégetőre kér uniós támogatást.

Várpalota átlépésétől függetlenül a KDK-ban kulcsfontosságú égetőnek otthont adó inotai városrész szintén a maga útját próbálja járni. Sajtos János, a részönkormányzat elnöke ellenzi, hogy a térségben újabb légszennyező forrás létesüljön a Bakonyi Erőmű Rt. területén. A várpalotai jegyző azonban korábban megtagadta a hulladékégető elleni helyi népszavazást kezdeményező aláíróívek hitelesítését, mondván, a város - egyelőre - nem is tagja a KDK-nak. Sajtos szerint csak azzal lehet megakadályozni a beruházást, ha Inota elszakad Várpalotától. Abban bízik, hogy már az idén kiírhatják az elválásról szóló referendumot. Tránszki László, Várpalota környezetvédelmi referense szerint azonban a hulladékégető felépítését csak akkor lehetne meggátolni, ha ipari övezetből átsorolnák a területet, ez esetben viszont kárpótolni kell az évek óta ott tevékenykedő cégeket, ami finanszírozhatatlan, így a népszavazásnak nem sok értelme volna.

Ha mégis megvalósulna az országos hulladékgazdálkodási tervben is szereplő inotai hulladékégető, a szentgáli lerakó helyett a hulladék akár oda is kerülhetne. Feltéve, hogy az EU jóváhagyja a KDK 16 milliárd forint költségű pályázatát, amelyet néhány hete nyújtott be a konzorcium a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak - immár nem az ISPA, hanem a kohéziós alap támogatására.

LUKÁCS BENCE / VESZPRÉM

SZABÓ GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Hamarosan újra a jár a villamos a Fiumei úton

Hamarosan újra a jár a villamos a Fiumei úton

20 centi hó is eshet délen a hétvégén

20 centi hó is eshet délen a hétvégén

A balhé sem maradt el a Vidi–Chelsea-meccsen

A balhé sem maradt el a Vidi–Chelsea-meccsen

Üres kézzel távozik az EU-csúcsról a brit kormányfő

Üres kézzel távozik az EU-csúcsról a brit kormányfő

Budapestre jön Tom Jones

Budapestre jön Tom Jones

Amikor a betlehemet is rohamrendőrök védik

Amikor a betlehemet is rohamrendőrök védik