Lázasan számolgatnak a világ nagy energiafogyasztói: saját szén-dioxid-kibocsátásukat csökkentsék-e, vagy más cégektől vásároljanak kvótát, hogy fenntarthassák a jelenlegi légszennyezési szintet. A nemzetközi kvótakereskedelembe már több magyar cég bekapcsolódott.

Az Európai Unió jövő évtől hatályos szabályozása mintegy 100 milliárd forintos piacot teremt Magyarország számára a "felesleges" légszennyezési jogok eladhatósága révén. Ehhez azonban el kell készíteni az úgynevezett nemzeti kiosztási tervet (nkt), amely a nagy kibocsátó cégek szén-dioxid-kvótáit rögzíti. Brüsszel az 1997-es kiotói konferencia jegyzőkönyvében az égéskor felszabaduló üvegházhatású gázok 8 százalékos csökkentését vállalta, a kibocsátási jogokat pedig jövő évtől piacosítja (lásd A levegőbe beszélnek című írásunkat a 111. oldalon). A kvótákat meghatározó nkt-k 2005-től 2007-ig érvényesek, 2008 és 2012 között aztán még ezeknél is szigorúbb elosztás következik. Az új tagállamoknak május 1-jéig, tagságuk időpontjára kellett volna elkészíteniük az nkt-ket. A magyar kormány - bár nem egyedül - késésben van, csak őszre készül el vele.

A kvótakereskedelem Magyarország számára előnyös: számos régi tagországnak ugyanis már a 2007-ig tartó periódusban óriási erőfeszítéseket kell tennie, hogy beleférjen a számára kiosztott "kiotói" keretbe. Az EU környezetvédelmi ügynökségének (EEA) a jelentése szerint 2001 végéig a tizenötök együttesen csak 2,3 százalékos csökkentést tudtak elérni, s 2012-ig csupán 0,5 százalékos visszafogásra lennének képesek, ha az eddigi irányzat folytatódnék. Magyarország viszont - ismertette az új nemzetközi számbavételi módszerek szerinti adatokat Feiler József, a környezetvédelmi tárca osztályvezetője - 2000-ben 73,3 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, a bázisidőszaki 105 millió tonnánál 30 százalékkal kevesebbet.

"Hiú ábránd, hogy a kormány a kiotói szerződés keretében magára vállalt 6 százalékos csökkentési kötelezettségen felüli »maradékot« szétoszthatná a kvótakereskedelemre feljogosított cégek között" - szögezte le Feiler. Az EU-direktíva szerint ugyanis akkora kvóta jár, amekkora a múltbeli adatokkal, valamint a prognózisokkal és az alkalmazott technológiával igazolható. A kiosztási tervet a tagországok is megkapják, véleményezik, s a brüsszeli Európai Bizottságnak vétójoga van. Ez azt vetíti előre, hogy a kihasználatlan magyar csökkentési potenciál az unió 2012 utáni, újabb "kiotói vállalásába" épül majd be. A környezetvédelmi és a gazdasági tárca által egyeztetett ideiglenes listán szereplő 145 kiemelt vállalat így is kedvező helyzetbe kerül. Együttes kibocsátásuk ugyanis mintegy 30 millió tonna, amelynek piaci értéke tonnánként legalább 4-5 euró. A kvótát pedig várhatóan ingyen kapják meg - jelezte Bart István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője egy múlt heti konferencián. Ez annál is valószínűbb, mert a többi tagállam sem szed pénzt érte.

Hatalmas vagyont, pontosabban vagyoni értékű jogot kapnak tehát a klímakereskedelemre feljogosított cégek, amely jog előbb-utóbb bizonyára tőzsdecikké vagy ahhoz hasonló módon viselkedő áruvá válik - állítja Dezső Attila, a témával behatóbban foglalkozó Dezső, Réti és Antall Landwell Ügyvédi Iroda partnere. Az eddig ismertetett elvek alapján várható, hogy minden magyar cég hozzájut - akár fejlesztési terveit is figyelembe véve - a szükséges kvótához. Mivel a meglévő üzemek egy részének energiahatékonysága elmarad a szorult helyzetben lévő uniós cégekétől, utóbbiaknak megéri, hogy kibocsátás-visszafogás helyett inkább magyar vállalatoktól vegyenek felesleges kvótát.

Az első ilyen jellegű határidős ügylet a brit tulajdonban lévő Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. közvetítésével a Nitrokémia 2000 Rt. és - mint Baráth Barna, a Vertis ügyvezetője mondta - "egy multinacionális cég" között máris létrejött. A Nitrokémia 2006-ra és 2007-re 10-10 ezer tonna kibocsátási jogot adott el 12,30, illetve 12,50 eurós tonnánkénti áron. A vevő a vételár "jelentős részét" - Baráth szerint jelenértéken - már ki is fizette. Ennek felhasználásával a Nitrokémia nekiláthat földgázerőműve fatüzelésessé alakításához, s mivel a táplálásához termesztett élő fa "nyeli" a levegő szén-dioxidját - pontosabban annak széntartalmát -, ezért eltüzelése nem számít bele a kvótába.

Ugyanígy cserélt fűtőanyagot az AES Borsodi Energetikai Kft. is. A 90 megawattos széntüzelésű erőművi egységet jövőre a környezetvédelmi előírások miatt mindenképpen le kellett volna állítania, s az új, 27 megawattos blokk a 2008-2012-es időszakban 710 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást "takarít meg", amit tonnánként 4,40 euróért vett meg a holland Senter kormányügynökség. Ez az üzlet azonban még nem az uniós irányelv, hanem a kiotói jegyzőkönyvben szereplő, úgynevezett együttes végrehajtás (evh) keretében köttetett. Ezeknek a "karbonkrediteknek" a felhasználása eddig bizonytalanabb volt, minthogy a kiotói szabályok még nem alakultak ki teljesen, s az Egyesült Államok, illetve Oroszország ratifikációjának hiányában az egyezmény sem hatályos.

Mégis megéri a csere, mivel az eladó a nyomottabb ár ellenében máris hozzájut a vevő által esetleg csak 2012-ben felhasználható kibocsátási jog ellenértékének egy részéhez. A vevő kockázatát csökkenti, hogy a napokban az Európai Parlament által szentesítendő újabb irányelv szerint az evh-val szerzett kibocsátási jog beszámítható lesz az uniós kvótába. Más kérdés, hogy az úgynevezett összekapcsolási direktíva következtében az unión kívüli országokkal kötött karbonüzletek lenyomják a kvóták piaci árát.

Az a bökkenő az evh-val - kifogásolta Reiniger Róbert, a Deloitte Rt. környezetvédelmi üzletágának a vezetője -, hogy azt többéves próbálkozások ellenére sem szabályozza Magyarországon nyilvános rendelet. Márpedig - a kiotói jegyzőkönyvben vállalt állami kibocsátáscsökkentési kötelezettség miatt - kormányzati jóváhagyást kell szerezni hozzá. Ez néhány cégnek már sikerült is. "Ez nem piac, hanem a kijárások rendszere" - vélekedik Reiniger. Ráadásul az evh feltételei puhábbak, tényleges kvóták helyett egy elképzelt alapesethez - például a környezetvédelmi szigorítások miatt 2005-től amúgy is bezárásra vagy átalakításra kényszerülő szénerőművek fennmaradásához - képest számítják a "karbonkreditet". Az Energiaklub zöld szervezet munkatársa, Takács Gábor szerint a bőkezűen osztogatott hazai kvóták és az új "játékszabályok" csak látszateredményeket hoznak ahhoz képest, hogy az ENSZ klímaszakértői a kibocsátások 50-60 százalékos csökkentését tartják szükségesnek. "Minden tagállam inkább a saját iparára gondol, semmint az éghajlat jövőjére" - jegyezte meg Bart, s ez alól a jelek szerint Magyarország sem kivétel.

SZABÓ GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gazdaság

A levegőbe beszélnek

Több mint 12 ezer acélkohót, erőművet, olajfinomítót, papír-, üveg- és cementgyárat érint az EU jelenlegi...

Országgyűlés Hivatala: A házszabálynak megfelelően zajlott a túlóratörvényről szóló szavazás

Országgyűlés Hivatala: A házszabálynak megfelelően zajlott a túlóratörvényről szóló szavazás

Megruházta a tartalékos Realt a CSZKA

Megruházta a tartalékos Realt a CSZKA

Olyan grafikus erőt pakol az Intel a 2019-es processzorokba, hogy nem lesz szükség plusz videokártyára

Olyan grafikus erőt pakol az Intel a 2019-es processzorokba, hogy nem lesz szükség plusz videokártyára

Elegáns vacsorát szerveztek hajléktalanoknak

Elegáns vacsorát szerveztek hajléktalanoknak

Strasbourgi terror: utcán a TEK járművei

Strasbourgi terror: utcán a TEK járművei

Betörték a szegedi Fidesz-iroda ajtaját

Betörték a szegedi Fidesz-iroda ajtaját