Jottányit sem változott Szlovákia álláspontja a bős-nagymarosi vízlépcsőről folytatott - a magyar kormány által két éve halogatott - tárgyalások múlt heti újrafelvételén. A belpolitikai vitákat kerülendő, a magyar delegáció nem rukkolt elő konkrét javaslattal.

Nincs jó állapotban a Duna a Szigetközben. A folyó 1992-es - a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptemberi ítélete szerint jogellenes - elterelése óta több állat- és növényfaj eltűnt, a talajvíz szintje métereket süllyedt, megszűnt az egykori halbőség, romlottak a mező- és erdőgazdasági hozamok. A helyzet javítására szeptember közepéig kell kidolgoznia javaslatát az erre kijelölt nyolc miniszternek, s azt "a magyar-szlovák tárgyalásokon is képviselni szükséges", a magyar kormány tavaly decemberi határozata szerint. Csakhogy a tárgyalások a múlt héten Pozsonyban elkezdődtek, így Erdey György kormánymeghatalmazottnak nem állt módjában konkrét megoldási javaslatokkal bombázni partnerét. De korai is lett volna belemenni a részletekbe, amikor a két fél még a hágai ítéletet is eltérően értelmezi. Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos ismételten fölvetette: célszerűbb a nagymarosi vízlépcső felépítése, mint a Duna hagyományos módszerekkel való szabályozása.

Nem puhul a szlovák álláspont az uniós csatlakozás után sem. "Az Európai Unió prioritásként kezeli a hajózást, emiatt sem zárható ki egy újabb vízlépcső" - fejtegette például Kocinger az ülést követő sajtótájékoztatón. A magyar delegáció viszont az EU vízzel foglalkozó keretirányelvére hivatkozott, amely szerint az élővizeket minden tagországnak "jó állapotban" kell tartania. Nyitó beszédében Kocinger ismét felidézte a korábbi magyar kormánybiztos, a szocialista Nemcsók János által kidolgozott megállapodástervezetet, amelyben - mint ismeretes - a nagymarosi, vagy helyette egy pilismaróti vízlépcső építése is szerepelt, noha a hágai ítéletből világosan kitűnt: ezekre nincs szükség. A kiszáradóban levő Szigetköz vízellátását e terv szerint duzzasztással javították volna, a Dunán felfújható, árvízkor leereszthető gumitömlős gátakat helyeztek volna el. Az 1995-ben megkötött ideiglenes vízmegosztási megállapodásban szereplő, másodpercenként 250-600 köbméter víz helyett mindössze 150-300 köbméter érkezett volna a szlovák területen épült dunacsúni duzzasztóból a Duna medrébe.

Az Orbán-kabinetnek két évébe telt, mire sikerült levetetni a tárgyalások napirendjéről a Nemcsók-tervezetet az "alsó vízlépcsővel" együtt. A Székely László kormánybiztos által a Szigetközben javasolt fenékküszöbök visszaduzzasztó hatására alapozva összekötötték volna a mellékágakat, melyeken át így kishajókkal végig lehetne hajózni (lásd térképünket). Jelenleg az eltereléssel érintett 40 kilométeres szakasz nem járható végig, s a jachtok csak kockázatosan jutnak át a bősi nagyhajózsilipen, Magyarországon emiatt visszaesett a vízi turizmus. A javaslat érdemi megvitatása épp csak elkezdődött, amikor - beiktatása után néhány nappal, 2002. június 8-án - a jelenlegi kormánykoalíció május 31-ei visszamenőleges hatállyal kirúgta Székelyt, s a megszüntetett kormánybiztosság helyett csak 2003. decemberben hozott létre egy tárcaközi bizottságot (tkb). Ennek vezetője, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter idén január közepén bízta meg Erdeyt a tárgyalódelegáció vezetésével. Ilyen előzmények után már az is eredmény, hogy a magyar kormány ezúttal nem változtatott elődje álláspontján, s így legalább ott tartanak a tárgyalások, mint két éve.

A magyar álláspont hitelét aláásta a hosszú semmittevés. A hágai perben a magyar képviselő még valamiféle "ökológiai szükséghelyzettel" próbálta igazolni az 1977-ben kötött vízlépcsőszerződés 1992. évi felmondását, de egy újabb perben már nehéz lenne elhitetni, hogy valóban szorított az idő. A kormány tanácstalansága annyiban érthető, hogy még a Magyar Tudományos Akadémia e témával foglalkozó szigetközi munkacsoportjának 2000-ben készült döntés-előkészítő elemzése is elismeri, hogy "nem állnak rendelkezésünkre olyan, szakmailag megalapozott tanulmányok, amelyeket a kétoldalú tárgyalásokon a hatékony érvelés érdekében közvetlenül fel lehetne használni". A magyar álláspont véglegesítésére előirányzott szeptemberi időpontig sem lehet ugyan pótolni az ismerethiányt - ehhez mintegy másfél éves környezetihatás-vizsgálati eljárás szükséges -, arra viszont alkalmasnak látszik a "lebegtetés", hogy a Duna ügye ne váljék az európai parlamenti választási kampány részévé. Eddig mindenesetre a Fidesz-MPSZ perifériájára került Illés Zoltánon, a parlament környezetvédelmi bizottságának előző ciklusbeli elnökén kívül egyetlen politikus sem kommentálta a múlt heti tárgyalásokat.

Ilyen értelemben politikamentessé vált az egykor a rendszerváltás szimbólumának számító vízlépcsőügy. A zöld mozgalmak nagy része sem háborog, mi több, a Székely-féle kompromisszumos javaslat egyik kidolgozója az egykor Vargha János nevével fémjelzett Duna Kör volt. Ugyanakkor a zöldek március végi debreceni országos találkozóján a Duna-szekció nem éppen tárgyilagos állásfoglalása szerint elölről kellene kezdeni a tárgyalásokat, mivel a magyar javaslatok "6-10 méter magas gátakkal emelnék meg a vízszintet, és lényegesen kisebb vízhozamot irányoznak elő, mint amennyi jelenleg érkezik" a Szigetközbe. A zöld testület a szekció vezetőjét, Jánossy Andrást "delegálta" a Persányi vezette tkb-ba, pedig az nem is kínált fel ilyen pozíciót a civileknek.

A zöld fórum szerint a kormány tárgyalási pozícióit előzetesen véleményeztetni kellene az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, ezzel viszont a testület elnöke, Láng István akadémikus nem ért egyet. Jánossy a legfőbb ügyész intézkedését szándékozik kérni, mivel szerinte Persányi "közjogilag érvényes felhatalmazás nélkül kezdte meg tárgyalásait". Hasonló húrokat penget az 1992-es elterelés előkészületeit lekicsinylő Hajóssy Adrienne nevével fémjelzett Duna Charta, amely (a Védegylettel közös) múlt heti nyilatkozatában azt állította: a Duna Kör-javaslattal szemben "nem kell új medret szabni a folyónak. A szabad lefolyás útjában álló akadályok elhárításával helyreállítható a természetes összeköttetés a főmeder és a mellékágak között."

A Duna szintje azonban már évtizedek óta csak árvízkor érte el a mellékágakat, amelyek vízellátása létkérdés a Szigetköz számára. Ezen a helyzeten még a jogellenesen épült dunacsúni duzzasztó elbontása sem segítene. A Duna - egyébként több mint száz éve mesterségesen kialakított - főmedrében elhelyezendő fenékküszöbökkel a folyó szintje a mellékágakéra emelhető. Ezt javasolta - a Székely-féle javaslattal összhangban - a Szlovák Tudományos Akadémia zoológiai intézetének kutatója, Mikulás Lisicky is egy mintegy harmincfős tudóscsoport véleményét ismertetve egy múlt heti, a Duna Kör, a német Friedrich Ebert Stiftung és más szervezetek által rendezett konferencián. "Ezt a kanyargós változatot 2000 óta ismerjük, én azóta támogatom. Nemcsak a vízmennyiség a lényeg, hanem a Duna szintjének s ezáltal a talajvíznek a megemelése is. Ez lehetne a megegyezés alapja" - fejtegette a találkozón Miklós László szlovák környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

A konszenzus szakmai körökben már olyannyira kialakult, hogy a magyar-szlovák határvízi bizottság dunai albizottságában február végén sikerült megegyezni: április 20-a után a szlovák fél két héten át 200-400 köbméterrel több vizet enged át Dunacsúnnál a jelenlegi másodpercenként legfeljebb 600 köbméternél. Ennek az a feltétele, hogy a víz 10 foknál melegebb legyen, a hozam pedig - ami jelenleg 2300 köbméter körüli - haladja meg a 2500 köbmétert. Ezzel akkor is el lehet árasztani a szigetközi hullámteret - évente akár többször is -, amikor valójában nincs is árvíz. Az elöntéssel a természeteshez közeli állapotokat lehet előidézni, a vízszintingadozást tűrő, a tájra jellemző fajok ismét életre kelthetők, a tájidegenek pedig visszaszoríthatók. A határvízi egyezség szerint 3500 köbméteres dunai hozam fölött ezer köbméternél is nagyobb mennyiséggel a Duna "elhagyott" medrét is átöblítenék.

A "nagypolitika" árnyékában kötött alkuból azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a majdani államközi megállapodásról. Azt ugyanis már egyik országban sem csak a helyi érdekeltek alakítják. Ráadásul a szereposztás Pozsonyban más, mint Budapesten. Magyar részről Persányi megbízottja vezeti a tárgyalódelegációt, szlovák oldalon viszont nem a megegyezésre hajló Miklós László jelöli ki a kompromisszum határait: a tárgyalási kompetencia kizárólag a Duna 1992-es elterelésekor is kormánybiztos Kocingeré.

SZABÓ GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gomperz: Rabok leszünk vagy szabadok?

Gomperz: Rabok leszünk vagy szabadok?

Megszűnhet egy legendás márka: felszámolják a Traubi gyártóját

Megszűnhet egy legendás márka: felszámolják a Traubi gyártóját

Így nem gondozzák a magyarjaikat

Így nem gondozzák a magyarjaikat

Megkérték a sárga mellényeseket, hogy inkább ne tüntessenek

Megkérték a sárga mellényeseket, hogy inkább ne tüntessenek

A legismertebb műsorvezetőjétől vált meg az MTVA kulturális csatornája

A legismertebb műsorvezetőjétől vált meg az MTVA kulturális csatornája

Hadházy meg akarta mutatni Polt Péternek, mennyi aláírást szedett össze

Hadházy meg akarta mutatni Polt Péternek, mennyi aláírást szedett össze