Megbénította a gabonapiacot az agrártermékek mennyiségi felméréséről és az uniós "norma" szerinti többletek utáni befizetési kötelezettségről szóló jogszabályok lebegtetése. Ennek következtében az is előfordulhat, hogy az állam fizet a közösségi büdzsébe a kereskedők, raktározók helyett.

Piaci zavart okozhat, illetve extraprofitot hozhat birtokosainak, ha az EU új tagállamaiban az átlagosnál nagyobb - azaz a referenciaként megjelölt korábbi időszakot 20 százalékkal meghaladó - készlet halmozódik fel egyes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekből. Így érveltek a brüsszeli döntéshozók, amikor előírták a csatlakozóknak, hogy az általuk meghatározott termékkörben mérjék fel készleteiket, és a többletárura állapítsanak meg befizetési kötelezettséget, amelynek alapja a május 1-jén fennálló behozatali vámtétel.

Nem kis pénzről van szó, a búzánál például 96, míg a cukornál 500 euróval számolnak tonnánként. Az EU ezzel kívánja elejét venni, hogy egyes olcsón beszerzett agrártermékek csatlakozás utáni esetleges drágulása vagy a bővülő unió piacaira való zúdítása, netán a brüsszeli kasszából fedezett exporttámogatásokkal történő kivitele általuk nem kívánt hatásokkal járjon. Mivel az EU az adókivetést a tagállamok hatáskörében hagyja, az új belépők feladata lett az erről szóló jogszabályok meghozatala.

A készletfelmérésről idén március 23-án jelentetett meg közös közleményt a földművelésügyi, a gazdasági, a pénzügyi és a külügyi tárca, amelynek mellékleteiben felsorolták a termékkört - például a gabonaféléket, a cukrot és cukortartalmú termékeket, egyes húsokat -, illetve közölték a két bizottsági rendelet hivatalos magyar fordítását is. Ezzel azonban alaposan elkéstek, ahogyan a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló törvénnyel az Országgyűlés is, amely április 5-én öt ellenzéki képviselő elrévedésének köszönhetően fogadta el a jogszabályt. Az ő szavazásuk kellett ugyanis ahhoz, hogy határozatképes legyen az Országgyűlés. A jogszabályt nyolc nappal később alkotmányos aggályai miatt Mádl Ferenc köztársasági elnök elküldte az Alkotmánybíróságnak (AB), amivel el is dőlt, hogy a május 1-jei EU-csatlakozásig erről nem születhet törvény.

Pedig a közleményt aláíró négy miniszter azt ígérte: "időben tájékoztatjuk a termelőket és kereskedőket", valamint "lehetővé kívánjuk tenni az érintett piaci szereplők számára, hogy elkerüljék a hátrányos következményekkel járó készletfelhalmozást". E nemes indíttatás azután köszönő viszonyba sem került a valósággal, hiszen az AB elé utalt jogszabályban ezzel szemben az szerepel, hogy a 2004. január 1-je után kötött szerződés alapján értékesített árumennyiséget a 2004. május 1-jei többletkészlet megállapításakor be kell számítani, és a díjat a már eladott áru után is be kell fizetni. Azaz - kifogásolja egyebek mellett a köztársasági elnök - a törvény vélelmezi a rosszhiszeműséget, vagyis hogy az árutulajdonos kizárólag a fizetés elkerülése végett adta el terményét. A törvény ezen kívül is több sebből vérzik: rendeleti szintre utalja például annak meghatározását, ki köteles fizetni - holott az adókra és az adójellegű kötelezettségekre vonatkozó alapvető szabályokat törvényben kell előírni -, továbbá hatálybalépését megelőző időpontra állapít meg adó jellegű előírást.

A normakontrollra utalt jogszabály alapját képező, az Európai Bizottság által hozott uniós rendeletek csak a május 1-jei csatlakozás után lesznek hatályosak Magyarországon, hivatalosan csak akkor hirdetik ki azokat magyar nyelven a közösség hivatalos lapjában, így a Magyar Közlöny-béli megjelentetés nem tekinthető jogforrásnak - legalábbis ezt állítják jogász körökben, rákontrázva az agrártárca berkeiből érkező érvekre, melyek szerint az érintettek a közlönyből tájékozódhattak. Mivel a díjat a május 1-jei készletek alapján vetnék ki, most már mindenképpen visszamenőleges lenne a díjfizetési kötelezettség megállapítása, vagyis ez a hajó már elment.

A magyar jogbiztonságot érintő kérdések taglalása mellett Mádl beadványa egy messzebb mutató problémát is feszeget. Jelesül: hogyan illeszthető a közösségi jog a magyar jogrendszerbe? Az külön aggasztó, hogy a közösségi joganyag fordítása nem készül el a csatlakozásig, s utána is csak korlátozott példányszámban lesz elérhető. Így a tagság első heteiben-hónapjaiban újabb komoly bonyodalmak adódhatnak abból, hogy magyarul elérhetetlen, ám közvetlen kötelezettséget megállapító uniós jogszabályokat kellene alkalmazni.

Azért, hogy mégis megfeleljen az EU elvárásainak, a kormány elfogadott - és még május 1-je előtt megjelentet - egy rendeletet, amelyben előírja a készletfelmérést. Ebben azonban egy szóval sem említi a befizetési kötelezettséget. Az eredeti tervek szerint a többletkészletek birtokosai a magyar költségvetésbe fizettek volna be, amit továbbutalva a közösségi költségvetésbe Magyarország teljesítette volna Brüsszellel szembeni vállalásait. Így viszont - ha valóban nem sikerül beszedni az árutulajdonosoktól a díjat - a hazai büdzsének kell állnia a cechet, amelynek nagyságáról még csak becslések sem léteznek. A jogászok aggályai ellenére Németh Imre földművelésügyi miniszter nem tett le az első verzióról. Hétfőn a parlamentben úgy fogalmazott: reméli, hogy az érintettektől be tudják majd hajtani a többletkészlet utáni díjat.

"Megbénította a piacot a bizonytalanság. Azok sem mertek gabonát vásárolni, akiknek szükségük lett volna az árura, mások pedig szabadulni igyekeztek készleteiktől" - jellemezte a helyzetet a HVG-nek Makay György, a kereskedőket és feldolgozókat képviselő Gabonaszövetség főtitkára. A tonnánként 96 eurós befizetési kötelezettség megriasztotta a piaci szereplőket, "normál" évben ugyanis ennyi az áru teljes ellenértéke. Makay szerint az aszály miatt nyilván kevésbé teltek meg a raktárak, a készletekkel kapcsolatos szabályozás lebegtetése, illetve a kormány több, a szövetség tagjait sújtó intézkedése - mint például a tonnánkénti 11 ezer forintos kiegyenlítő befizetés kivetése (HVG, 2004. január 24.), majd annak a külföldi eredetű árukra való kiterjesztése - azonban óvatosságra inti őket.

A cukorra, illetve a cukortartalmú termékekre az EU ősszel maga állapítja meg a készleteket, s határozza meg, mekkora tétel minősül többletmennyiségnek. "Az aszály elvitte azt, amivel gond lehetne, így a cukorgyáraknál csupán a szokásos május 1-jei árumennyiség mintegy 60 százaléka található" - mondta a HVG-nek Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Máshol viszont lehetnek többletek. Erre utal, hogy tavaly a vámszint megemeléséig szinte "ömlött" a cukor az országba, s végül a szokásos import duplája, mintegy 50 ezer tonna érkezett be, amivel a dráguló cukor mellett (HVG, 2004. április 24.) valóban extraprofitot lehet húzni.

KELEMEN ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A vikingek is jól tartották a macskáikat, de nem azért, amire gondol

A vikingek is jól tartották a macskáikat, de nem azért, amire gondol

Ciprussal állapodott meg Szijjártó, gáz érkezne a messzi földről, ha lesz vezeték

Ciprussal állapodott meg Szijjártó, gáz érkezne a messzi földről, ha lesz vezeték

Ma van a magyar kórusok napja

Ma van a magyar kórusok napja

Nem jött be a nagyszabású terv: nem jól működik az óceán szemétcsapdája

Nem jött be a nagyszabású terv: nem jól működik az óceán szemétcsapdája

Gigantikus gyémántot találtak Kanadában – fotó

Gigantikus gyémántot találtak Kanadában – fotó

Magyar kutatók fejlesztettek ki valamit, ami segíthet a stroke-on átesett betegek gyógyulásában

Magyar kutatók fejlesztettek ki valamit, ami segíthet a stroke-on átesett betegek gyógyulásában