A gazdasági tárca, engedve a vegyipari cégek nyomásának, eltörölné az egészségkárosító anyagokkal dolgozók kedvezményes, heti 36 órás munkahetéről rendelkező 1990-es jogszabályt. A szakszervezetekjogbizonytalanságra hivatkozva tiltakoznak ez ellen.

Jól megágyazott a gazdasági tárcával és a munkaadókkal a héten újrainduló tárgyalásoknak a vegyipari, a vasas- és a bányászszakszervezet: bejelentették, hogy jottányit sem engednek a három ágazatban több veszélyes munkakörben 1990 óta érvényes 36 órás munkahétből. A munkaidő-rövidítést lehetővé tevő, az egykori Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) által kiadott rendelet megszüntetését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szorgalmazza. Az érdekképviseletek bekeményítéséről a tárca az újságokból értesült - mondta a HVG-nek Hatvani György, az energetikáért és az iparért felelős helyettes államtitkár.

A munkaadók és a munkavállalók képviselői idén január közepén, az eredménytelen első fordulót követően abban állapodtak meg, hogy május végéig egyeztetik álláspontjukat, és voltaképpen már csak ennek - a GKM reményei szerint pozitív - végeredményét közlik a tárcával. Ezzel szemben a három szakszervezet - amely a munkaadók képviselői szerint elzárkózott az érdemi megbeszélésektől - sajtóközleményekben tudatta, megalapozatlannak tartja a minisztériumi kezdeményezést, és tiltakozik ellene. A GKM, amely a januári tárgyalásokról készített, a HVG birtokába került emlékeztető szerint a vegyipari cégek kérését méltányolva állt elő javaslatával, úgy érvelt, hogy az ősrégi rendelet életben tartásának sem jogi, sem gazdasági indoka nincs már, miközben az a cégeknek jelentős versenyhátrányt okoz.

Ma már elfogadhatatlan, hogy a vállalkozások heti négy óra munkaidő-kedvezménnyel váltsák ki dolgozóik egészségkárosító anyagokkal való tevékenységét - mondta a HVG-nek Bondár László, a Magyar Vegyipari Szövetség főtitkára. Ez a rendelet megalkotásakor még "elment", hiszen a zömében állami tulajdonú társaságok pénzügyi nehézségekkel, létszámfelesleggel küzdöttek. Így még kapóra is jött a 36 órás munkahét lehetősége, mert elkerülhették a nagyobb létszámleépítést, és megspórolhatták a munkavédelmi beruházásokat. A kilencvenes évek második felétől már magán- (jellemzően külföldi) tulajdonosok kezébe került vegyipari cégeknél azonban beindult a fejlesztés. A BorsodChem Rt. (BC) például 1995-től összesen mintegy 5-6 milliárd forintot fordított az egészségkárosító technológiák lecserélésére, ám ebből nem sok munkerő-piaci haszna származott, hiszen a 2800 munkavállalóból hozzávetőleg kilencszáznak továbbra is jár a heti négy óra munkaidő-kedvezmény. Ami versenyhátrányt okoz, hiszen a BC bérköltségei emiatt 3 százalékkal magasabbak az "indokoltnál".

Hasonlóképp vélekednek a Budapesti Vegyiművek Rt.-nél (BV) is, ahol a mintegy kétszáz alkalmazottnak nagyjából a fele dolgozik kurtított munkaidőben. Ezért "a szükségesnél 10 százalékkal nagyobb a foglalkoztatottak száma, a rendelet pedig a túlórát is tiltja" - érvelt a HVG-nek Zékány József, a BV munkaerő-gazdálkodási vezetője -, holott a cég az elmúlt években 1,5-2 milliárd forintot fordított a biztonsági előírások teljesítésére.

Elsősorban presztízsokokból ragaszkodnak a korábbi vívmányhoz a szakszervezetek, véli Bondár, ám eközben olykor saját tagságukkal is szembekerülnek: akad ugyanis olyan vegyipari cég, amely különmegállapodást kötött dolgozóival, és közös megegyezéssel visszatértek a 40 órás, magasabb jövedelmet jelentő munkahétre - bár kétséges, hogy a kollektív szerződésben rögzített passzus kiállná-e a törvényességi próbát. A vegyipari cégek szerint a rendelet egyébként is olyan rugalmatlan - hiszen csupán heti négy és fél műszakot enged meg -, hogy betartása gyakorlatilag lehetetlen, vagyis egy alapos munkaügyi ellenőrzés nyomán az ország legtöbb ilyen gyárát be kellene zárni.

Alapvetően nem javultak a szakmai becslések szerint összesen mintegy 20 ezer foglalkoztatottat érintő egészségügyi kockázatok a veszélyesnek titulált munkakörökben, így nincs ok a rendelet eltörlésére - állítják ezzel szemben a szakszervezetek, bár képviselőik elismerik, hogy a nagyobb cégekre nem feltétlenül igaz az az állítás. A kisebb, tőkeszegény vegyipari társaságoknál, valamint a kohászati üzemekben manapság is jelentősek a kémiai, gyakran rákkeltő anyagok okozta ártalmak. Olyannyira, hogy a kohászati vállalkozások tulajdonosai nem is ragaszkodnak a rendelet hatályon kívül helyezéséhez: a szinte folyamatos válságban vergődő vas- és acéliparnak ugyanis nem volt forrása a munkavédelmi beruházásokra. Még mindig olcsóbb a 36 órás munkahét fenntartása, mint a milliárdos költségű fejlesztés.

Nem jelent megoldást a gazdasági tárcának az a javaslata sem - állította Paszternák György, a Magyar Vegyipari, Energetikai és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke -, miszerint a rendelet hatályon kívül helyezése után a kollektív szerződésekben rugalmasabban, a cégeknél végrehajtott beruházások függvényében állapíthatnák meg a munkaidőt, vagy akár az idén létrejött új érdekvédelmi szervezetek, az úgynevezett ágazati párbeszédbizottságok (ápb) hatáskörébe utalnák a megoldást. Paszternák szerint ugyanis az utóbbiaknak nincs erre jogi felhatalmazásuk: a jogalkotók egyelőre még nem emelték be az ápb-ket a munka törvénykönyvébe (Mt.). Azoknál a társaságoknál pedig, ahol nem működik szakszervezet, nincs esély kollektív szerződés megkötésére, vagyis a jelenleg mindenkire kötelező IKM-rendelet megszüntetése után semmi nem védené a dolgozókat.

A társaságok ráfordítások nélkül szeretnének jövedelmezőségükön javítani, gyanítja Paszternák, hiszen a visszaállás a 40 órás munkahétre nem feltétlenül járna együtt béremeléssel. A három szakszervezet közül egyébként a bányászokkal tűnik könnyebbnek a megállapodás: ők nem a 36 órás munkahét eltörlése miatt ellenzik a rendelet "hatálytalanítását", hanem a természetbeni járandóságukat, közismertebb nevén a szénpénzüket féltik (ez az idén 24 ezer forint körüli összeget jelent a jogosultaknak). Ez a juttatás ugyanis - ma már kideríthetetlen módon - szintén a vitatott IKM-rendeletbe került be. A Magyar Bányászati Hivatal a bányászatról szóló törvény módosítását javasolja, amelynek egyik passzusába kerülhetne át az IKM-rendelet e szakmára vonatkozó szakasza.

Fő a feje ezzel együtt is a GKM-nek, mivel a rendelet hatályon kívül helyezése jogilag sem egyszerű. Noha a tárca álláspontja szerint az elavult jogszabályt - a rendeletben nevesített Mecseki Ércbányászati Vállalatot például már felszámolták - időközben három másik lényegében kiváltotta. 1996-ban az akkori Népjóléti Minisztérium az egészségkárosító hatásoknak kitett munkavállalók munkaidejét szabályozta az IKM-jogszabálynál precízebben, 2000 szeptemberében pedig az egészségügyi, valamint a munkaügyi tárca hozott az IKM-rendeletnél szigorúbbat a kémiai biztonságról, illetve a rákkeltő anyagok elleni védekezés munkahelyi követelményeiről. A szakszervezetek azonban arra hivatkozva blokkolják a GKM-et, hogy az Mt. egyik passzusa alapján az IKM-rendelet máig hatályos, így a törvényben foglaltakat a minisztérium egy másik rendelettel nem szüntetheti meg.

MINK MÁRIA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nyomoz a rendőrség a Gruevszki-ügyben

Nyomoz a rendőrség a Gruevszki-ügyben

Másfél év alatt 200 ezer dollárt hozott össze a 12 éves vállalkozó

Másfél év alatt 200 ezer dollárt hozott össze a 12 éves vállalkozó

Mit gondol, kit, és mihez hasonlítva írták át a Kossuth tér nevét a metrón?

Mit gondol, kit, és mihez hasonlítva írták át a Kossuth tér nevét a metrón?

A fogadóirodák szerint angol csapattól érkezik Mourinho utódja

A fogadóirodák szerint angol csapattól érkezik Mourinho utódja

Az adományozás nem lomtalanítás – hogyan adakozzunk jól?

Az adományozás nem lomtalanítás – hogyan adakozzunk jól?

"Értékünk a sokszínűség" - A HVG adventi kalendáriumában ma: Daczi Dóra

"Értékünk a sokszínűség" - A HVG adventi kalendáriumában ma: Daczi Dóra