A helyszínen szerez benyomást a Torockói-hegységben tervezett aranybányászatról Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. A román hatóságok és a beruházó az uniós normák betartását ígérik, ami mérsékli a ciános technológia kockázatát.

Európa legnagyobb - legalább 330 tonna aranyat és 1300 tonna ezüstöt rejtő - külszíni aranybányáját szeretné megnyitni 2007-ben a romániai Verespatak mellett a 80 százalékban a kanadai Gabriel Resources Ltd. (GR), 19,3 százalékban a dévai Minvest állami bányatársaság, 0,7 százalékban pedig három román magáncég és hat magánszemély, köztük a kormányzó Szociáldemokrata Párthoz tartozó Selegea Constantin honatya tulajdonában lévő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). A cég számításai szerint a tonnánként mindössze 1,5-1,6 gramm aranyat és 6-7 gramm ezüstöt tartalmazó lelőhely kiaknázásához óriási mennyiségű, 220-230 millió tonna ércet kell megmozgatni. Megéri: a jelenlegi tőzsdei nemesfémárakon a kitermelés 17 évre tervezett időszaka alatt több mint 4 milliárd dollár árbevételt és több százmillió dolláros nyereséget vár a cég, a román állam az adókból és az osztalékból 1,8 milliárd dollárhoz jutna. Az RMGC 430 millió dollárról 540 millió dollárra emelte a beruházás tőkeigényét. Korábban ugyanis a befektetők megnyugtatását tartotta szem előtt, most viszont a környezetvédelmi aggályokat igyekszik eloszlatni, ami emeli a tervezett kiadásokat.

Az Alsó-Tiszát is veszélyezteti, ha az Abrud patakon keresztül a Maroson át a folyóba kerülne a cianidtartalmú iszapos meddő, a zagy. Amelynek a tárolására a bánya miatt eltűnő 2 ezer fős Verespatakon kívül a vele szomszédos, háromszáz fős Szarvaspatakot is fel kell számolni, ugyanis ennek a völgyét töltenék fel a meddővel. Ha a bányatársaság tervei megvalósulnak, a világ második leggazdagabb, külfejtéssel bányászható aranytelepének bezárása után a két települést körülölelő négy hegy szó szerint a föld színével lenne egyenlő. Az arany kivonásának ciánlúgozási technikája és a cianidos meddő tárolásának biztonsága már nem román belügy. Az ausztrál-román Aurul nagybányai ciános zagytározójának 2000. januári gátszakadása és Románia uniós tagfelvételi erőfeszítései után ugyanis több új, környezeti témájú egyezmény született a két ország között (lásd Tárgyalási kényszer című írásunkat).

Több zöld szervezet már másfél éve követelte a beruházás és az erőszakos kitelepítési módszerek leállítását. Állításuk szerint a bányatársaság elzárta a vezetékesvíz-szolgáltatást a település egy részén, és engedély nélkül elkezdte a munkálatokat. Az akkori tervek szerint 50 milligramm lett volna a zagytározó cianidtartalma, miközben a legtöbb halra már 0,03 milligrammos koncentráció halálos. Többen attól tartottak, hogy átszakadna a tározó 180 méter magas gátja (Nagybányán egyszerűen a kiszárított meddőből építették a tározó töltését). A Greenpeace azt is elérte, hogy a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) elutasítsa az RMGC hitelkérelmét (a cégnél viszont állítják: maguktól léptek vissza a hiteligényléstől, a fő finanszírozó a HVG információi szerint a GR egyik tulajdonosa, a Rotschild Golden Arrow Fund). Tavaly a román parlament eseti bizottsága a terv támogatása mellett döntött - iparügyi minisztersége idején éppen a bizottság elnöke adta meg 1998 végén a 4282 hektáros területre a bányászati koncessziót.

Azóta fordulatot vett az ügy. Az RMGC visszavonta a környezetvédelmi engedély iránti kérelmét, amelyet még 2002 októberében nyújtott be. Adrian Dascalu, az előkészületekre eddig 95 millió dollárt költő RMGC tájékoztatási főnöke azzal indokolta a késlekedést, hogy a képlékeny jogszabályi környezetben - az engedélyezési rend időközben szigorodott - nem kívánták állandóan módosítgatni beadványaikat. Azt azonban nem zárta ki, hogy az engedélyezés első szakaszához szükséges műszaki tanulmányt már a következő hónapokban benyújtják. Ez esetben - a román környezetvédelmi tárca nemrég közreadott közleménye szerint - a környezetvédelmi hatóság az eljárás megkezdésekor az erre vonatkozó 1991-es espooi egyezmény alapján értesíti az érintett országokat, így Magyarországot is. "Visszafelé sülne el, ha túlhajtanánk követeléseinket, például olyasmivel állnánk elő, hogy ne engedélyezzék az aranybányászatot. A nagybányai gátszakadás miatt bekövetkezett ciánkatasztrófa után viszont jogos az aggodalmunk, amit meg is értenek. Ezt jelzi, hogy többhavi egyeztetést követően a helyszínen fogad román kollégám" - mondta a HVG-nek a pénteken Verespatakra látogató Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. "Azt szeretném elérni, hogy a magyar fél költségére szakértőink is részt vehessenek a majdani környezetihatás-tanulmány kiértékelésében, beleértve a technológia korszerűségének megítélését és a vészhelyzetek kizárását."

Mindenesetre az RMGC a beruházás elfogadtatása érdekében anyagi áldozatra is hajlandó. Dascalu ígérete szerint a zagytározó töltését nem a meddőből tömörítik, fenekét agyagréteggel szigetelik, csökkentik a magas kéntartalmú érc kénes szivárgásainak a veszélyét, a zagy ciánkoncentrációját pedig a módosított tervek szerint kén-dioxidos eljárással literenként 10 milligrammra csökkentik. "Ez az uniós határérték egyötöde, amelynek előírását 2015-re tervezik, mi erre készülünk fel." Kérdés, honnan lesz rá pénz. A cégnek - legutóbbi, áprilisi jelentése szerint - "korlátozott pénzforrásai vannak, és nincs rá garancia, hogy a további fejlesztésekre rendelkezésre állnak majd a többletforrások", s ez "a beruházás késleltetéséhez vagy határozatlan idejű elhalasztásához vezethet". A Svájcból Verespatakra települt, a beruházást az elsők közt ellenző Stephanie Roth a HVG-nek adott nyilatkozatában éppen ebben bízik, Dascalu viszont azzal indokolta a várakozó álláspontot, hogy felismerték: választási évben a politikusok nem döntenek könnyen az engedélyezésről.

"Nem vagyok hajlandó még tárgyalni sem az RMGC-vel. Ne jöjjenek felmérni a házamat, úgysem adom el" - mondta a HVG-nek a verespataki Ravai Ferenc, de nem mindenki ilyen elszánt. Az RMGC az 1014 ingatlanból 399-et már megvásárolt, 95 százalékukat pedig felmérte. Többekkel azért nem tudtak megegyezni, mert rendezetlen az ingatlanok tulajdonjoga, vagy birtokosaik kevesellték a vételárat. Az RMGC a néhány éve a Világbank által megállapított ingatlanár-táblázat szerint vásárol, azóta azonban legalább megháromszorozódtak az ingatlanárak. Így aki három-négy éve kötött üzletet az RMGC-vel, a vételárból hasonló házat vehetett valamelyik közeli városban, sőt még maradt is pénze, ma azonban már csak két-három szobás panellakásra futja az összegből. A bányavállalat képviselője állítja: "találnak megoldást", hogy mindenkivel megegyezzenek, bár hozzátette: a lakosság 5 százaléka nem is áll szóba velük. Elismerte: korántsem biztos, hogy az előirányzott határidőre és a várt költségeken belül megoldható a lakosság kitelepítése.

Eddig jobbára az üresen álló ingatlanokat vásárolta fel az RMGC - véli David Francisc, a helyi Alburnus Maior civil szervezet tagja. Szerinte a település lakóinak egyharmada költözött el, további egyharmaduk hajlandó lenne megegyezni, de az utolsó harmad nem adja fel az otthonát. Ez utóbbi csoportot csak 10 százalékra taksálja a beruházást egykor vehemensen ellenző Aurel Manta, a Minvest közeli aranybányájának nyugdíjas geológusa, az Alburnus Maior korábbi alelnöke, aki ma már nem bízik a település jövőjében. Mint a HVG-nek elmondta: miután szinte valamennyi szomszédja eladta a házát, nem lát más kiutat, mint hogy ő is megegyezzen az RMGC-vel. Szülőföldjén, a havasalföldi Campulung Muscel környékén el is kezdett ingatlant keresni.

Míg az ellenzők száma Verespatakon egyre apad, a tervezett zagytározó helyén fekvő Szarvaspatakon a lakosok 85 százaléka még kitart: az itteni mintegy 120 ingatlanból csak húsz jutott az RMGC tulajdonába. Pedig ha Verespatakon elvileg megmaradhat is a külszíni bányák között néhány épület, Szarvaspatakon erre nincs esély. A környéken egyébként ma is a bányászat jelenti a legfőbb megélhetési forrást. A Minvest fiókcégénél, az évi 330 kilogramm aranyat és 1600 kilogramm ezüstöt - nem ciános eljárással - termelő RosiaMinnél mintegy 330 személy dolgozik (ez a bánya szerepel a nagybányai baleset után az unió megbízásából felállított Nagybányai Munkacsoport által a Tiszát fokozottan veszélyeztető létesítményekről készített listán). Munkanélküliség ma alig van: többeket az RMGC alkalmazott kutatófúrásokra és ingatlanok felmérésére, a régészeti feltárások is felszívták a régi, leépülő bányákból felszabaduló munkaerőt. Az RMGC a beruházás beindítása után, 2007 második felétől 560 állandó munkahelyet ígér, sőt az első két előkészületi évben a foglalkoztatottak száma ennél jóval nagyobb lesz. A fiatalabbak többségét a Minvest vagy az RMGC foglalkoztatja, így körükben kisebb az ellenérzés a projekttel szemben.

A terv ellenzői között még sokan emlékeznek rá, hogy az első világháború után, egészen 1948-ig kaptak kitermelési engedélyt a bányák, és szabadon termelhettek ki aranyat. Az ércet a bányaműszaki leletek tanúsága szerint zúzópöröllyel aprították fel. Verespatakon és Szarvaspatakon akkoriban több mint kilencszáz kis őrlőmalom működött (a kitermelés a régmúltra nyúlik vissza: a római korban az egyik tervezett külszíni bánya övezetében a szakirodalom szerint tonnánként mintegy 50-60 gramm aranyat tartalmazó ércet bányásztak). "A kommunisták által elvett aranykitermelési jognak vissza kellene szállnia a helybeliekre, akik megszenvedtek ezért" - véli David Francisc, jelezve, hogy akadnak, akik nem annyira az aranybányászatot, mint inkább annak külföldi kézre kerülését bírálják. Sokan viszont ragaszkodnak a két kezükkel épített otthonukhoz, templomaikhoz, halottaik nyugalmát sem hagyják bolygatni - derült ki Kocsis Tibor Új Eldorádó című dokumentum filmjéből, amelyet a környezetvédelmi világnap alkalmából vetítettek a múlt héten a budapesti Uránia moziban.

KRÁLIK LÓRÁND / VERESPATAK,

SZABÓ GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gazdaság

Egy román Kanadában

Erősen ingadozott a torontói tőzsdén a Gabriel Resources Ltd. (GR) részvényárfolyama az elmúlt hónapokban.

Gazdaság

Tárgyalási kényszer

Két egyezmény is lehetővé teszi, hogy Magyarország tájékozódjon a vizei minőségét érintő romániai beruházásokról.

Gördülő tüntetésre hívnak fel az ellenzéki képviselők

Gördülő tüntetésre hívnak fel az ellenzéki képviselők

Farkas Zoltán: A züllesztés éve

Farkas Zoltán: A züllesztés éve

MTVA: megsérült az egyik biztonsági őr

MTVA: megsérült az egyik biztonsági őr

Porosenko: nem hosszabbítják meg a hadiállapotot, ha nem lesz orosz támadás Ukrajna ellen

Porosenko: nem hosszabbítják meg a hadiállapotot, ha nem lesz orosz támadás Ukrajna ellen

Toplista: ezek az autók produkálják a legkevesebb motorhibát

Toplista: ezek az autók produkálják a legkevesebb motorhibát

Elvesztette a kisbabáját, mégis a szüléshez kapcsolódó hirdetésekkel bombázza a Facebook

Elvesztette a kisbabáját, mégis a szüléshez kapcsolódó hirdetésekkel bombázza a Facebook