Közel 10 milliárd forint, multinacionális vállalatoknak címzett állami támogatás folyósítását jelentette be az elmúlt másfél hét alatt a kormány, amely rohamléptekben próbálja lefaragni hátrányát a nagyberuházásokért folyó nemzetközi versengésben.

Alaposan meglepte a nagybefektetői piacot a közvetlen állami támogatással mind ez idáig fukarkodó kormány az EP-választások előtti két hétben. Gyors egymásutánban négy olyan multinacionális cég által megvalósítandó nagyberuházást jelentett be Csillag István gazdasági miniszter, amelyek költségeihez a magyar állam, esetenkénti mérlegelés alapján, forintmilliárdokkal járul hozzá. Sőt a miniszter szerint további húsz befektetővel tárgyalnak ilyen konstrukcióról: az általuk beígért, kettő-négy év alatt befejeződő új invesztíciók összértéke elérheti a 700 millió eurót, amiből vissza nem térítendő támogatás formájában 10, de maximum 50 százalékot hajlandó átvállalni a költségvetés. Uniós iránymutatás alapján az utóbbi az elmaradottabb régiókban, például Észak-Magyarországon adható; Nyugat-Dunántúlon 45, Pest megyében 40, míg Budapesten 35 százalékos támogatás a limit. De csak abban az esetben, ha - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) idén februári rendelete szerint - a beruházás értéke meghaladja az 50 millió eurót, vagy regionális szolgáltatóközpontok létesítésekor az alkalmazott munkavállalók 24 havi bére eléri a 25 millió eurót.

Az állami apanázs még így sem jár automatikusan. Csillag a HVG-nek kifejtette: a kormány elsősorban a nagyobb létszámú foglalkoztatást ígérő, a legfejlettebb vagy ahhoz közel álló technika meghonosítását vállalókat részesíti "kegyeiben". Így például június 3-án, az új módi nyitányaként a német Bosch-csoport észak-magyarországi beruházásait. A cég összesen 150 millió eurót ruház be miskolci, egri és hatvani gyáraiban, így az ottani munkahelyek száma több mint 2 ezerrel növekszik. Ehhez a Bosch 2,5 milliárd forint támogatást kap a kormánytól.

A német befektetőt a múlt szerdán az amerikai ExxonMobil olajipari vállalatóriás követte, amely 44 millió eurós beruházással regionális szolgáltatóközpontot hoz létre Budapesten, ahol az első ütemben négyszáz fiatal diplomást tervez foglalkoztatni. Az ExxonMobil beruházási költségeit három év alatt hozzávetőleg 3 milliárd forinttal csökkenti a magyar hányad. Csütörtökön a japán autóalkatrész-gyártó Denso következett, amely székesfehérvári gyárának 95 millió eurós bővítéséhez 2,5 milliárd forintnyi állami apanázst söpörhetett be. A sort múlt pénteken - egyelőre - az Electrolux zárta: a svéd cégcsoport 65 millió eurót fordít a nyíregyházi zöldmezős beruházással megépülő, új hűtőszekrénygyártó üzemére, s ehhez hozzávetőleg 2 milliárd forint állami támogatásra számíthat; az építkezés egyébként már a svéd miniszterelnök januári látogatása során ünnepélyesen elkezdődött (HVG, 2004. január 24.).

Kerül, amibe kerül, a jelek szerint a különalkutól magát eddig távol tartó kormány egyre eltökéltebben száll be a multik munkahelyet teremtő, a gazdaságot felpörgető beruházásainak megkaparintásáért folyó nemzetközi versenybe. Erre eddig nem sok hajlandóságot mutatott, minthogy a nagyokat korábban nem kellett noszogatni, jöttek maguktól is. A mindenkori kormányok ahhoz voltak szokva - jegyezte meg Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. munkatársa a HVG-nek -, hogy Magyarország a régió éllovasa e téren, ami a kilencvenes évek közepéig igaz is volt. Csakhogy a korábbi, 50 százalék körüli regionális részesedés 1998 és 1999 között 20 százalék alá csökkent, 2000-ben pedig mindössze 10 százalékot ért el.

A működőtőke-import lassulása 2002-ben és 2003-ban éppen a folyó fizetési mérleg hiányának növekedésével esett egybe: az előbbi évben a külföldiek magyarországi befektetései és a magyar cégek tőkeexportjának szaldója - az újrabefektetett jövedelmeket is figyelembe véve - 2,6 milliárd euró volt, valamivel több, mint a fizetésimérleg-hiány fele; tavaly viszont, főleg a tőkekivitel megugrása következtében, a 6,5 milliárd eurós deficitnek nagyjából a harmadát fedezte csupán. A Pénzügyminisztérium (PM) a múlt hónapban Brüsszelnek megküldött, az euró magyarországi bevezetését megalapozó gazdaságpolitikai programjában a bruttó hazai termék (GDP) 9 százaléka körüli folyófizetésimérleg-hiány óvatos, a évi 0,5 százalékpontos GDP-arányos mérséklését vállalta, ám ehhez évi 5 milliárd euró körüli tőkeimportra volna szükség - az újrabefektetett jövedelmet is beszámítva. Mivel az utóbbi stabilan 2 milliárd euróra tehető, az elmúlt két év ezen felüli 1,1-1,4 milliárd eurós "friss" működőtőke-importjának több mint kétszeresét kellene Magyarországnak produkálnia. Az idén a tavalyinál kétségkívül nagyobb befektetői érdeklődés tapasztalható, ám az első négy hónapban harmadával nagyobb tőkeimport alig vitt közelebb a megcélzott arányokhoz (lásd cikkünket a 121. oldalon). A GKM az idei lendülettel is csupán 3,5 milliárd euró körüli működőtőke-beáramlást prognosztizál (beleértve az újrabefektetett jövedelmet is), ami jócskán elmarad a PM által megálmodott értéktől, és nem tekinthető érdemi javulásnak a 2003-as bruttó 3,4 milliárd euróhoz viszonyítva.

Egyelőre várat magára az újabb hazai befektetési sikersztori. A multik évek óta számítottak rá, hogy a kormány előbb-utóbb előrukkol egy új, EU-konform támogatási rendszerrel, miután 2002 decemberében, az uniós csatlakozás finisében véget kellett vetnie a nagyberuházók - az EU versenyszabályaival ellentétes - állami támogatási rendszerének. Ez - 1997 óta - a legalább 10 milliárd forint (az elmaradott régiókban 3 milliárd forint) értékű beruházás mellé tíz éven át teljes társaságiadó-mentességet garantált (HVG, 2003. március 29.). A tavaly év elején elindított Smart Hungary-program keretében összesen négy tematikus pályázatot hirdettek meg, három évre, 8,8 milliárd forint értékben; a GKM saját elszámolása szerint a pályázatokon nyertes vállalatok közel 80 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. De nem mindenki volt sikeres: esztergomi autógyárában a Suzuki például a következő években mintegy 100 milliárd forintos további beruházást tervez, amihez a Smart keretében 100 millió forintnyi támogatásra pályázott, eredménytelenül. Az idén a pályázattal kihelyezhető forrás összesen 3,3 milliárd forinttal nőtt - az uniós társfinanszírozást is ideszámolva. Az utolsó lökést az egyedi döntés alapján nyújtható támogatások gyakorlatához alighanem a tavalyi kudarcok adták: előbb a Peugeot-Citroen (PSA) konszern választotta a számára kiszemelt tatabányai színhely helyett Szlovákiát, majd a dél-koreai Hyundai tette ugyanezt (HVG, 2003. december 6.).

Noha az egyedi támogatási rendszernek megágyazó jogszabályi hátteret a kormány az idei költségvetési törvényben, valamint a GKM idei rendeletében már előkészítette, az EP-választások előtt ezt nem verte nagydobra. Az eddig csaknem 10 milliárd forintot felemésztő határozatok részletei egyelőre titkosak, de az "üvegzsebtörvény" alapján a szerződések aláírását követő hatvan napon belül a megállapodások legfőbb adatait nyilvánosságra kell hozni. Veres János, a PM politikai államtitkára a HVG-nek megerősítette, hogy a nemzetgazdaság szempontjából fontos beruházásokra lesz pénz, a beruházási célelőirányzatot kezelő GKM a keretet ugyanis a kormány jóváhagyásával - gyakorlatilag korlátlanul - túllépheti. Hogy erre honnan teremti elő a forrást a költségvetés, arról az államtitkár egyelőre nem volt hajlandó nyilatkozni. Mindenesetre ha valóban összejön a külön támogatásban részesítendő, 700 millió eurónyi beruházás, ahhoz a PM-nek nagyjából további 10 milliárd forint állami támogatást kell elővarázsolnia a kalapból.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Arra kéri a szülőket egy walesi iskola, hogy ne vegyenek karácsonyi ajándékot a tanároknak

Arra kéri a szülőket egy walesi iskola, hogy ne vegyenek karácsonyi ajándékot a tanároknak

Füstgránátot dobáltak a rendőrök közé a Kossuth téren, könnygázzal válaszoltak - ÉLŐ

Füstgránátot dobáltak a rendőrök közé a Kossuth téren, könnygázzal válaszoltak - ÉLŐ

Társasjáték hőse lett a Viszkis rabló

Társasjáték hőse lett a Viszkis rabló

Jön az újabb tüntetés, megvan a felszólalók listája

Jön az újabb tüntetés, megvan a felszólalók listája

Hosszú Katinka: Két éve halálkozeli élmény volt a vb

Hosszú Katinka: Két éve halálkozeli élmény volt a vb

20 centi hó is eshet délen a hétvégén

20 centi hó is eshet délen a hétvégén