Fényes agrárjövőt vázol az agrárkerekasztalnál kidolgozott stratégia, amelynek megvalósítását nehezítheti, hogy az ellenzék részvétele nélkül készült. E diadalmenet kezdetéig viszont - egy másik, a kormány számára írt szakmai helyzetjelentés szerint - drasztikus visszaesést kell átvészelni.

Nem jutott dűlőre a nemzeti agrárkerekasztal plenáris ülése a közelmúltban a földbirtokszerkezet átalakítására vonatkozó koncepcióban, ezért az elkészült tervezetet visszaadta saját szakbizottságának. A konszenzus hiánya a Magyarországon immár hagyományosan átpolitizált földügyben ebben az esetben csupán azért lehetett meglepő, mivel az agrárkerekasztal mellől a kezdetben felállt Fidesz-MPSZ és MDF után (HVG, 2004. február 14.) a legnagyobb ellenzéki párttal szoros kapcsolatokat ápoló Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége is kiszállt a munkából, és a dokumentum megfogalmazásában már nem vett részt.

Az Agrár- és vidékfejlesztés nemzeti stratégiája című dokumentumnak a birtokszerkezet átalakításáról szóló részéből ennek megfelelően kimaradtak a tervezetben még szereplő konkrétabb megfogalmazások: most már nincs szó például arról, hogy a magánszemélyek földszerzésének 300 hektáros, illetve 6 ezer aranykoronás korlátait még az EU-tól kapott átmeneti mentesség lejárta előtt - amely alapján hét évig nem kell teljesen felszabadítani az uniós állampolgárok előtt a földpiacot - meg lehetne szüntetni.

"Abban teljes volt az egyetértés, hogy a jelenlegi birtokszerkezetben nem versenyképes a termelés, átalakításának tehát a hatékony agrárprodukciót kell szolgálnia úgy, hogy az egyes településekhez tartozó termőföldek használatában ne alakuljon ki monopolhelyzet, a földbérlet szabályai pedig azonos súllyal védjék a tulajdonosok és a bérlők hosszú távú érdekeit" - ismertette a HVG-vel a vitát túlélt általános elveket Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet (AKII) főigazgatója, a stratégia írásba foglalásáért felelős szerkesztőbizottság elnöke. Konszenzusra jutottak a felek abban is, hogy a mezőgazdaságból élőket, illetve a helyben lakókat preferáló lépésekre van szükség, a további birtokaprózódás megakadályozása érdekében pedig az öröklési jogot kellene módosítani a törvényes örökösök készpénzes kifizetésének előírásával. Udovecz szerint a tervezetben megfogalmazott, de a stratégiából egyelőre kimaradt célok sem eldobandók, így például, hogy a földszerzés és a földbérlet méretbeli meghatározása helyett a gazdaság fogalmának definiálásával kellene szabályozni a földhasználatot, vagy hogy az állam járuljon hozzá az osztatlan közös tulajdonú táblák kimérési költségeihez.

Bár e célokból több is visszaköszön az ellenzéki nyilatkozatokban, a tíz évre tervezett agrárstratégia megvalósítását kétségessé teszi a két politikai oldal között a földügyekben megnyilvánuló ellentét. A Fidesz-MPSZ éppen a múlt héten jelentette be, hogy saját földtörvény-módosító javaslatot dolgozott ki, amelyben visszaállítaná a családi gazdaságok elővásárlási és elő-haszonbérleti jogát. A jelenlegi kormány által kezdeményezett 2002-es törvénymódosítás óta a bérlő - illetve vásárlás esetén, ha a bérbe vevő jogi személy, annak természetes személy tagja vagy részvényese - van kedvezményezett helyzetben (HVG, 2002. június 15.).

"Bár ez a stratégia első olvasásra olyan, amely minden programnak alapja lehet, feltűnő, hogy alkotói nem tudtak elszakadni a nagyüzemi szemlélettől" - szúrt oda egyet a dokumentum fogalmazóinak a HVG-nek nyilatkozó Medgyasszay László, az MDF képviselője. Szerinte "süt" a szövegből, hogy szerkesztői a versenyképességet csak egy bizonyos üzemméret fölött tartják elképzelhetőnek, holott a kisegzisztenciák szövetkezésével ez ugyanúgy elérhető lenne (ilyesfajta társulásokkal a stratégia tervezete még számolt, s e lehetőség sincs az elvetett gondolatok között). Medgyasszaynak az is bánthatja a szemét, hogy a következő tíz év változásai között az egyik leghangsúlyosabb tétel a gazdálkodók számának csökkenése. Míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2000-es általános mezőgazdasági összeírásban közel 8400 gazdálkodó szervezetet és 960 ezer egyéni gazdaságot számlált, az agrárstratégia 6-7 ezer társas gazdaság és 80-100 ezer magántermelő tartós jelenlétét feltételezi.

"Ez nem azt jelenti, hogy mindenki más eltűnik, de a KSH által felmért kistermelők zöme ma sem tekinthető gazdaságnak" - mondta a HVG-nek Udovecz. Az elmúlt négy évben 200 ezer már felszívódott közülük, a meglévők nagy része pedig nyugdíjas. Az agrárkutató szerint e kategóriában most 50-60 ezer vállalkozó működik, ehhez képest pedig a stratégiában a birtokszerkezet egyik meghatározó elemeként feltüntetett 80-100 ezer egyéni gazdálkodó ennek a rétegnek a fejlődését jelenti, miközben az alapvetően önellátásra berendezkedett többiek sem fognak teljesen eltűnni a színről.

Birtokpolitikai konszenzus hiányában az agrártermelésnek ez a felvázolt szerkezete azonban csupán vágyálomnak tekinthető, pedig a kerekasztal mellett ülők erre alapozzák a stratégiában kulcsfogalomként emlegetett versenyképesség-javulást, illetve az abból következő agrárexport-növekedést. A jelenlegi 2,8 milliárd eurós éves kivitel a következő tíz évben 4,5-5 milliárd euróra emelkedhet, az 1,4 milliárd euró körüli pozitív egyenleg pedig 2-2,5 milliárd euróra duzzadhat. A stratégiaalkotók szerint ez a feltételezett dinamika azt is jelenti, hogy - szemben az EU-beli trenddel - megáll az agrárium nemzetgazdaságon belüli súlyának csökkenése. Ez azonban egyelőre csak a papíron létező jövő: a KSH adatai szerint az idei első negyedévben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar produkálta a legcsekélyebb export- és a legnagyobb importbővülést a tavalyi első negyedévhez mért - dolláralapon számolt - 15,4, illetve 24,6 százalékos növekedésével. Igaz, a tavalyi aszály nagyban hozzájárult e rossz mutatókhoz, de a trend megfordításához önmagában nem elegendő a kedvező időjárás és a mezőgazdasági területek megőrzése, hanem továbbra is erőteljes költségvetési részvételt vár el az agrárlobbi, elsősorban a kritikus helyzetben lévő állattenyésztési ágazatok - a tej-, sertés- és brojlercsirke-termelés - közpénzekből történő támogatását.

A fényes agrárjövővel szemben épp az említett területeken prognosztizálható drasztikus visszaesést vetítette fel az AKII a kormány márciusi, informális ülésére készített helyzetelemzésével. Abban például a kutatók azt valószínűsítik, hogy a tejágazatban az egyéni és a társas vállalkozások több mint harmada felhagy a termeléssel. Hasonlóan sötét a kép a sertés- és a csirkehizlalás területén is: előbbinél 20-30, utóbbinál pedig 30-40 százalékos lemorzsolódással számol az agrártárca háttérintézménye, ami több tízezer család jövedelemhelyzetét rendítheti meg, szociális feladatokat róva a kormányra. "Ez a következő két-három évre szóló prognózis, de meggyőződésem, hogy a jó adottságú magyarországi takarmánybázison ezek az állattenyésztő ágazatok az átmeneti leülés után fejlődésnek indulnak" - magyarázta a HVG-nek a két agrárjövőkép közötti különbség okát Udovecz. A fellendülésben feltehetően külföldi befektetők is szerepet játszanak majd - tette hozzá.

Kérdés, hogy a talpon maradók mennyire tudnak megerősödni az átmeneti időszakban, netán a romokra érkező tőkeerős külföldi konkurenciával szemben esetleg a második körben hullanak el. Ebben a helyzetben különösen felértékelődnek például az agrár- és vidékfejlesztési operatív program és a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében Brüsszeltől igényelhető pénzek, különösen úgy, hogy az agrárstratégia alkotói ezekkel mint a versenyképesség javítását szolgáló forrásokkal számolnak.

A baj csak az, hogy e programok közül az nvt-t - amelyből az agrártárca a következő három évben 143 milliárd forintnyi közösségi forrást remél, 20 százalékos társfinanszírozás mellett - Brüsszel még nem fogadta el. Az nvt a dolgok jelenlegi állása szerint ebben az évben a legjobb esetben is csak a pályázat kiírásáig juthat el, az e célra fordítható uniós keret viszont nem zárt - ami azt jelenti, hogy a hamarabb ébredők elszipkázhatják Magyarország elől a pénz egy részét.

KELEMEN ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Tordai: Csal a kormány, kártya nélkül lehet szavazni a Parlamentben

Tordai: Csal a kormány, kártya nélkül lehet szavazni a Parlamentben

Az autós embléma, amit mindenki látott már, mégsem ismerik igazán

Az autós embléma, amit mindenki látott már, mégsem ismerik igazán

Egy afgán úszónak sikerült felülmúlnia Eric, az angolna olimpiai produkcióját

Egy afgán úszónak sikerült felülmúlnia Eric, az angolna olimpiai produkcióját

Ez pipa: megoldódni látszik, hogyan fognak lélegezni a Marsra utazó űrhajósok

Ez pipa: megoldódni látszik, hogyan fognak lélegezni a Marsra utazó űrhajósok

Még a fideszesek kétharmada is elítéli a „rabszolgatörvényt”

Még a fideszesek kétharmada is elítéli a „rabszolgatörvényt”

Magyarországon a második legnagyobb a menekültellenesség Európában

Magyarországon a második legnagyobb a menekültellenesség Európában