Takarékosságra, premierek és beruházások elhalasztására, esetenként jegyáremelésre kényszerültek a színházak a tavaszi szezonban. Bevételeik ugyanis jelentősen csökkentek - főleg az adótörvények év eleji változása miatt.

Vastag téli ruhák helyett, takarékossági megfontolásból, pokrócokba burkolóznak majd a színészek Csehov Sirály című darabjában az Örkény Színház - jelenleg még Madách Kamara - őszi évadnyitó előadásán. "A szegénységből így akár valami jó is kisülhet" - jellemezte a helyzetet a HVG-nek Mácsai Pál művészeti vezető. Ez csak egyetlen példa arra, hogy sokszor nem is szembeötlő költségcsökkentő fogásokra készteti a hazai színházakat három közelmúltbeli törvényváltozás.

Kizárólag saját bevételeik erejéig igényelhetik vissza az általános forgalmi adót (áfa) a kulturális intézmények, az állami és önkormányzati támogatásból történt beszerzések, kifizetések után nem. A színházi szakma nyomására a kormányzat megígérte, hogy e kiesést részben ellensúlyozza. Csakhogy az eredetileg 80 százalékosra tervezett kompenzáció Draskovics Tibor pénzügyminiszter takarékossági programjának meghirdetésével 60 százalékosra csökkent. Ráadásul a színházjegyek áfája 12 százalékról 15-re emelkedett, ami változatlan jegyárak mellett szintén némi bevételcsökkenéssel járt.

Az állam az idén még az infláció mértékével sem növelte a művészeti támogatást, amelyet az önkormányzati szubvenció arányában oszt szét az intézmények között. Mivel a vidéki önkormányzatok többsége jelentős mértékben emelte a fenntartói juttatást, a főváros viszont a tavalyival azonos összeget fordított színházai támogatására, a stagnáló állami forrásból kevesebb jutott a budapesti társulatoknak. Paradox módon tovább növelte a vidék-főváros aránytalanságot, hogy az idén új, elvileg ösztönző szabály lépett életbe: ha nő az intézmény önkormányzati támogatása, e növekményt kétszeresen veszik figyelembe az állami pénzek elosztásánál. Ebből adódóan a költségvetés csaknem 2,2 milliárd forintja arányaiban valósággal összement az önkormányzatok idei 5,8 milliárd forintjához viszonyítva; 1 forint helyhatósági támogatás mellé 2004-ben 34 fillért utalt át a büdzsé a tavalyi 49 fillérrel szemben (lásd A színfalak mögött című írásunkat a 119. oldalon). A fővárosi intézmények 2004. évi művészeti támogatása összesen 300 millió forinttal marad el a tavalyitól. "Budapest nem tud 13 színházat fenntartani, tőlünk nyugatabbra sehol nincs ennyi önkormányzati tulajdonban" - mondta a HVG-nek Körmendy Ferenc, a fővárosi közgyűlés kulturális bizottságának elnöke.

A jegyárak emelésével a veszteségeket a színházak nem tudták - nem is nagyon akarták - kompenzálni. Vezetőik szerint 10-20 forintot nem érdemes drágítani, ennél nagyobb, 100 forintot meghaladó áremelés pedig nem bevételnövekménnyel, hanem - a feltételezhetően kisebb nézőszámból fakadóan - éppen csökkenéssel járna. Holott a leglátványosabb produkciókra az első pillantásra "megfizethetetlen" jegyek is jól fogynak, mint például a Madách Színházban Az Operaház fantomja című Webber-musical belépői, amelyek közül a legdrágábbak 8500 forintba kerülnek.

A Madách mintegy 1,5 milliárd forintos büdzséjének alig több mint egyharmadát teszi ki az önkormányzati és az állami támogatás, a többi saját bevétel, így gazdálkodását a megszorítások nem borították fel. Wettstein Tibor ügyvezető igazgató 80-90 millió forintra becsüli az áfatörvény-változás miatti bevételkiesést, ami a részleges kompenzációval 35-40 millió forintra mérséklődhet. E mínuszt azonban már a sikerszínháznak tekintett Madáchban sem lehet további áremeléssel ellensúlyozni. "Úgy döntöttünk, inkább többet, s több helyen játszunk" - vázolta az előretörés stratégiáját Wettstein. A Fantom magas előadásszáma miatt amúgy is feszültséget okozott, hogy a musicalben nem szereplő színészek nem jutottak elég fellépési lehetőséghez, ezért tavasztól a Thália Színházban és a Vidám Színpadon, ősztől pedig a Budapest Bábszínházban is bemutatják majd repertoárjuk egy-két darabját. Nem lenne megoldás, ha a Fantomot egész nyáron játszaná a Madách - hárítja el a bevételmaximalizálás egyik lehetőségét az igazgató -, mert a produkció nagyon gyorsan kifutna. A darab túl van a 160. előadáson, és az első három évre összesen négyszázat tervezett a színház.

"A törzsközönség az értelmiség köréből verbuválódik, őket pedig nem veti fel a pénz" - indokolta Mácsai a jegyárak változatlanságát a Madách Kamarában, amely bár művészileg négy éve a maga útját járja, gazdaságilag még mindig az "anyaszínházhoz" tartozik. "Mindenki szerint jó lenne, ha gazdaságilag és műszakilag is különválnánk egymástól, ám ehhez olyan sok pénzre lenne szükség, hogy nem merünk belevágni" - kommentálta Wettstein. Becslések szerint ez évi 150 millió forinttal emelné meg a Kamara költségeit. Noha minden évben "kiizzadnak" néhány technikai fejlesztést, a színházra ráférne egy alapos korszerűsítés, minthogy az 1981-es, rosszul sikerült átépítés óta szinte semmiféle beruházás nem történt. "Szakemberek adják egymásnak a kilincset, mert akusztikai szempontból a mi színházterünk maga az állatorvosi ló" - mondta Mácsai.

A fejlesztések csak a legszükségesebbre szorítkoznak: új világítási pultot sikerült ugyan vásárolni, de arra a vészegységre már nem volt pénz, amely akkor kapcsol be, ha a pult "elszáll". Márpedig ez egyszer-kétszer minden évadban megtörténik; ilyenkor leáll az előadás. Kulcskérdés az is, hogy a társulat birtokba vehesse a neki megígért, a színház épületében lévő lakást, amelyből próbatermet, színészbüfét, titkárságot és zuhanyozót lehetne kialakítani. Ma mindez hiányzik. A fővárosi közgyűlés március elején megszavazta a vásárlást; a nyári szünetben azonban biztosan nem fog elkészülni a próbaterem, holott használatára épül a jövő évad feszített műsorterve.

Kénytelen elhalasztani a Nemzeti Színház a szabadtéri színpad 300 millió forintból tervezett befedését. "Önerőből nem tudjuk finanszírozni az építést, és az idei megvonások miatt az eladósodást sem merjük vállalni" - mondta a HVG-nek Farkas Ágnes gazdasági igazgató, hozzátéve: nagy hazai cégektől próbálnak forrást szerezni az építkezésre. A színház tavasszal nem tartotta meg a Kontinenthália című fesztivált, amely az uniós csatlakozás jegyében Írországot mint az EU elnöki tisztét e fél évben betöltő nemzet hazáját mutatta volna be.

Eggyel kevesebb premiert tartott tavasszal a Radnóti Színház is, és a bevételkiesés miatt csak a legszükségesebb karbantartási munkálatokra jutott pénz. A jövő évadban pedig az infláció feletti mértékben, körülbelül 10 százalékkal emelik a jegyárakat. "Arra törekszünk, hogy minden előadásra legyenek a drágák mellett olcsó jegyek is, így a kevésbé tehetősek sem szorulnak ki a színházból" - mondta a HVG-nek Csóti József gazdasági igazgató. A Radnótiban a legolcsóbb jegy 800, a legdrágább 2900 forint. A színház teljes költségvetésének mintegy háromnegyedét teszik ki az állami és önkormányzati források. A művészeti támogatás csökkentése és az áfa-visszaigénylés korlátozása 33 millió forint kiesést jelent, ami az összbevétel 10 százaléka - számolt el Csóti.

A Vígszínháznak ebben az évadban még csak átmeneti likviditási gondokkal kellett megküzdenie, mivel a támogatás 40 százalékát előre megkapta - mondta a HVG-nek Lázár Egon gazdasági igazgató -, az ősszel kezdődő 2004-2005-ös évad elején viszont már komoly pénzügyi gondok adódhatnak, mivel a bérleteket már a megszorítások előtt elkezdték árusítani, így a beígért bemutatókról nem mondhatnak le. "Nem játszhatunk egy meghirdetett Shakespeare-vígjáték helyett olcsóbb, háromszemélyes darabot" - mondta Lázár, aki elzárkózik a "morális kárral járó" létszámleépítéstől is. A Vígszínház összesen 110 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodik az idén az eredetileg tervezettnél, ami az éves költségvetés 10 százaléka.

Szintén a spórolás jegyében telt az évad a befogadó színházként működő Tháliában, amely úgy próbál takarékoskodni, hogy mostantól fix bérleti díjat kér a vendégprodukcióktól (eddig közösen osztoztak a bevételen). Az intézmény - amelyben huzamosabb ideje nem volt béremelés - 30 millió forinttal kevesebből gazdálkodhat, mint 2003-ban.

A helyi képviselő-testület mindössze 3 százalékkal toldotta meg a Szegedi Nemzeti Színház tavalyi támogatását, pedig az a közelmúltban 100 millió forintnyi adósságot halmozott fel, amelynek "99 százalékát" Székhelyi József főigazgató szerint már visszafizette. Csakhogy a színház az idén is 210 millió forintos forráshiánnyal kénytelen megküzdeni, ami - véli Székhelyi - még egy "profitorientált zugpálinkafőzdének is nehéz feladat lenne". Az 1,9 milliárd forintos büdzsé közel egyharmadát a nyári szabadtéri játékokra költik, miközben az állandó költségekre 1,15 milliárd forintot kell fordítani. Áldozatokra kényszerülnek az olykor "társadalmi munkában" dolgozó művészek: Gregor József például 1 forintért rendezte a Don Carlost, a jövő évadban pedig Törőcsik Mari vállalta, hogy "félpénzért" játssza el a Hegedűs a háztetőn női főszerepét. "Üzenetértékűnek tartom, hogy még mindig filléresnek nevezik a színházak állami támogatásának egyik fajtáját, holott a fillér Magyarországon már rég nem fizetőeszköz" - mondta rezignáltan a direktor.

G. TÓTH ILDA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gazdaság

A színfalak mögött

A központi költségvetésből csak az új feladatokra jutott pluszforrás a színházi szakmának az idén.

Horror szervizköltségek, az 5 millió forintos olajcsere csak a belépőszint

Horror szervizköltségek, az 5 millió forintos olajcsere csak a belépőszint

Az e-jegyrendszerről és a patkányhelyzetről is tárgyalnak ma a fővárosi képviselők

Az e-jegyrendszerről és a patkányhelyzetről is tárgyalnak ma a fővárosi képviselők

"Azért csináljuk, mert a gyerekünk majd megkérdi, kiálltunk-e magunkért és másokért"

"Azért csináljuk, mert a gyerekünk majd megkérdi, kiálltunk-e magunkért és másokért"

Mára legfeljebb hószállingózás jut

Mára legfeljebb hószállingózás jut

Meghalt Elekfi László nyelvész

Meghalt Elekfi László nyelvész

Bécsben a biciklisek negyede télen sem teszi le a kerékpárt

Bécsben a biciklisek negyede télen sem teszi le a kerékpárt