Távlatilag évente 1 millió ember részvételére számít a felnőttképzésben a kormány új programja, amely a gazdasági aktivitást hivatott segíteni. Bár a "hivatalos" munkanélküliségi adatok továbbra sem aggasztóak, 564 ezer ember teljesen kiesett a munkaügyi hivatalok látóköréből.

Olykor vízállásszerűek manapság a munkaerő-piaci jelentések: nincs semmi drámai változás, összességében legfeljebb néhány tized százalékpontos elmozdulás tapasztalható. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február-áprilisi időszakra vonatkozó felmérései szerint például az egy évvel korábbihoz képest 0,2 százalékponttal, 6 százalékra javult a munkanélküliség, és hasonló mértékben emelkedett (53,6 százalékra) az aktivitási arány. Az utóbbinál a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számát viszonyítja a népességhez a KSH, nőknél a 15-59, férfiaknál pedig a 15-61 éves korosztályban. A magyarországi munkanélküliségi adat az EU "tizenötök" (8,2 százalék) és az EU "huszonötök" átlagánál (9,3 százalék) is jobb, de rosszabb a tavaly nyári 5,5 százalékos rátánál, ami főleg a mezőgazdasági és építőipari szezonmunkák következménye.

Óriási egyenetlenséget takarnak azonban a megyei munkanélküliségi ráták. Székesfehérváron például csak 0,4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál az állástalanok aránya, miközben a közeli Sárbogárdon és Enyingen minden hatodik ember regisztrált munkanélküli. Még kirívóbbak az eltérések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a munkahelyek hiánya döntően a sajóvölgyi ipari övezetre koncentrálódik. Ózd, Putnok és Kazincbarcika körzetében 20-22 százalékos, de a megye egyes mezőgazdasági térségében még a 43 százalékot is eléri a munkanélküliség.

Uniós mércével gondot okoz a munkaerő-piaci aktivitás is. "E tekintetben 1997 volt a mélypont, azóta folyamatosan kúsznak felfelé a mutatók, de ez is kevés" - mondta a HVG-nek a Foglalkoztatási Hivatal (FH) adataira támaszkodva Tóth László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium stratégiai főosztályvezetője. Az FH a 15-64 éves korosztály adatait méri: 2003-ban 40 százalékuk nem dolgozott, és nem is keresett aktívan munkát. A többség "igazoltan": vagy tanult (részarányuk az inaktívak között 30 százalék), vagy gyermekeit gondozta (13 százalék), 36 százalékuk pedig már nyugdíjban volt. Mintegy 564 ezer ember teljesen kiesik a munkaügyi hivatalok látóköréből, róluk semmit sem tudni: munkanélküliként nincsenek nyilvántartva, vélhetően a gazdaság szürke vagy fekete zónájában gondoskodnak magukról. 2010-re az EU-ban 70 százalékos aktivitási arány elérése a cél, amit a svédek - részben a késői nyugdíjba vonulás miatt - már most bőven felülmúlnak a maguk 77-78 százalékos mutatójával. De például a magas inaktivitással és korai nyugdíjba menetellel jellemezhető - tehát a magyarországihoz hasonlító munkaerő-piacú - Belgiumban ennek teljesítéséhez a mintegy 300 ezer munkanélküli elhelyezése mellett még 850 ezer új álláshelyet is létre kellene hozni.

Továbbra is bizonytalan, valójában hány munkanélküli van Magyarországon, s ez évek óta kiváló vitaterepet kínál kormánypárti és ellenzéki politikusoknak. A nemzetközi összehasonlításra is alkalmas KSH-felmérések (leegyszerűsítve) már azt is foglalkoztatottnak tekintik, aki az adatfelvétel hetében legalább egyórányi, jövedelemmel járó munkát végzett. E szerint február-április között átlagosan 248 ezer volt a munkanélküliek száma. A munkaügyi hivatalokban viszont ugyanezekben a hónapokban rendre 402, 397, illetve 378 ezer állástalan regisztráltatta magát. Tóth László tapasztalatai szerint gyakori, hogy egy-egy beruházás, üzemátadás előtt a térségben meglódul a regisztráltak száma; a munkahely reményében ugyanis "előbújnak", és a munkaügyi hivatalokban nyilvántartásba vétetik magukat az inaktívak. Ez a félmilliós tábor egyébként jelenleg a kieső adó- és járulékbevételek, idős korukra pedig - ha nem lesz elegendő biztosítási idejük - a szociális ellátásuk miatt okoz százmilliárdos nagyságrendű mínuszt a költségvetésnek.

Senki sem tudja azonban, hogy ez a réteg - ha lenne is elegendő számú állás - milyen arányban és sikerrel vezethető vissza a munkaerőpiacra. Közhely, hogy rosszak az eldugott helyen élő, tanulatlan, rossz egészségi állapotú és már nem is túl fiatal emberek esélyei. Néhány nagyobb multi tesztjei emellett azt bizonyítják, hogy a megfelelő képzettséget igazoló papírt felmutatni tudók egy része azért nem jut álláshoz, mert nem tűri az adott munkakörhöz szükséges monotóniát, illetve nem képes tartós összpontosításra.

Mindennek fényében számos gyakorlati buktatóval járhat a kormány új, hosszú távú felnőttképzési programja. Pedig a Burány Sándor munkaügyi miniszter által meghirdetett, grandiózus cél az, hogy távlatilag évente 1 millió ember vehessen részt a felnőttképzésben, növelve jártasságát az informatikában, az idegen nyelvekben, a vállalkozási és a műszaki ismeretekben. Az idén erre 30 milliárd forintos központi forrás szolgál, többek között a munkaerő-piaci alapból, a szakképzési hozzájárulásból és az európai szociális alapból pályázható uniós támogatásokból. A szaktárca becslései szerint a gazdálkodó szervezetek további 100 milliárd forintot fordítanak munkahelyi felnőttképzésre. Ha valaki felnőtt fejjel ül be az iskolapadba, a jövő évtől ingyenes lenne az első szakma megszerzése, az 50 éven felülieknél pedig a második szakmáé is - mondta a HVG-nek Burány. Mindkét esetben azzal a feltétellel, hogy a munkaügyi hivatal igazolja: a konkrét térségben az adott végzettséggel el is lehet helyezkedni.

Álláshely még a munkanélküliségtől leginkább sújtott Borsodban is akad (lásd ábránkat): kevés például a varrónő, a szabász, a nehézgépkezelő, a pék, a cukrász, de építő- és vasipari képzettséggel, programozóként vagy éppen mérnöki diplomával is el lehet helyezkedni. Pedig - mint arról a megyei munkaügyi központban Szabó József igazgató a HVG-t tájékoztatta - a kirendeltségek az utóbbi hónapokban a január-februári 1-2 ezerrel szemben 4-5 ezer állástalant segítettek munkához. "Állandó a mozgás, mert a vállalatok átszervezik magukat. Celldömölkre, Vasvárra és Körmendre betelepült néhány kisebb külföldi cég, amitől csökkent a betanított és növekszik a kvalifikáltabb munka iránti igény" - jellemezte Nyugat-Dunántúlt Éder Géza, a Vas megyei munkaügyi központ vezetője. Keresett és hiányszakmák itt is vannak, egyebek között a fém-, az elektronikai és az építőiparban.

A diplomások körében viszont - az orvosokat leszámítva - szinte mindenütt túlképzés mutatkozik. Elsősorban az informatikusoknak, a jogászoknak, a közgazdászoknak, a pedagógusoknak, a művelődésszervezőknek és a kommunikációs szakembereknek gond az elhelyezkedés, ami arra utal, hogy a képzés nincs szinkronban a munkaerőpiac igényeivel. Ezt támasztja alá az is, hogy a munkanélküliek táborában növekszik a 15-24 éves fiatalok és a diplomások aránya. Az előbbi csoportba tartozók munkanélküliségi rátája a legutóbbi KSH-adatok szerint 14,2 százalék volt, 0,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Csak halvány vigasz, hogy az EU-15-ben 15,7 százalék, az EU-25-ben pedig 18,2 százalék ez az adat. Míg Budapesten 1995-ben az összes regisztrált munkanélküliből csak minden huszadik volt diplomás, mára ez az arány 11,4 százalékra emelkedett.

MOLNÁR PATRÍCIA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gazdaság

Egri végjáték

Hirtelen, de nem előzmények nélkül jött a Philip Morris (PM) Magyarország Kft.

Kórházigazgatótól a prostituáltig: ezek a legnagyobb és a legkisebb presztízsű szakmák

Kórházigazgatótól a prostituáltig: ezek a legnagyobb és a legkisebb presztízsű szakmák

Így énekli apja karácsonyi dalát Sean Lennon

Így énekli apja karácsonyi dalát Sean Lennon

"A bíróknak sem jó üzenet, ha a jogszabályokat épp a bíróságon szegik meg"

"A bíróknak sem jó üzenet, ha a jogszabályokat épp a bíróságon szegik meg"

A Kutyapárt megtalálta a piaci rést: gázmaszkkészítő workshopot szerveznek

A Kutyapárt megtalálta a piaci rést: gázmaszkkészítő workshopot szerveznek

Kövér még nem csapott le, de hónapokig tartó kizárás várhat az ellenzékre

Kövér még nem csapott le, de hónapokig tartó kizárás várhat az ellenzékre

Rogán a tüntetőkről: A balhé szándéka vezérli őket

Rogán a tüntetőkről: A balhé szándéka vezérli őket