Legutóbb két éve volt annyi víz a Balatonban, mint idén június elején, s azóta még nőtt is a szintje. A vízminőséget javítandó kormány-előterjesztés készül a kis-balatoni védőrendszer mintegy 5-7 milliárd forintba kerülő teljes kiépítésére.

Bár a rég megszokott, bársonyos vizű, 21 fokos tó fogadja a látogatót Siófokon, kevés a fürdőző a strandon, gyér a forgalom a vendéglátóhelyeken. Ami nem csoda: két közvélemény-kutatás eredménye is igazolja, hogy az idegenforgalmat nem a víz minősége vagy a szintje befolyásolja leginkább. A külföldiek - akik az alacsony árak miatt választják úti céljukul a Balatont, s több mint 40 százalékuk tervezi, hogy visszatér - kifogásai inkább a strandok felszereltségére, például az illemhelyek színvonalára vonatkoznak. A hazai lakossági vélemények ez utóbbiról azonosak a külföldiekével, de a zöldtárca megbízásából tavaly felméréseket készítő Medián Kft. adatai szerint a megkérdezettek egyharmada elsősorban mégis a magas áraknak tulajdonította a vendégszám visszaesését. A víz minőségét csak 13 százalék tartotta első helyen említendőnek, s főleg azoknak volt rossz a véleményük róla, akik sosem fürödtek benne. Az alacsony vízszintet 21 százalék említette az első helyen a kifogások sorában. A legfurcsább az, hogy az 1200 megkérdezett 85 százaléka szerint az alacsony vízszint rontja a tó vízminőségét, holott éppen fordított a helyzet: a sekély víz kifejezetten jót tett a tónak, a vízét szűrő-tisztító nád - amely alapvetően szárazföldi növény - is megerősödött.

Még a csapadékos időjárás is kedvez a vízminőségnek, ugyanis távol tartja a vendégeket a fürdőhelyektől. Ez az idén eddig bevált: a környezetvédelmi felügyelőségek és a tisztiorvosi szolgálat által rendszeresen vizsgált 28 strand közül 24 vize kiváló, a többié megfelelő volt június közepén. Más lapra tartozik, hogy a strandok kotrása évek óta elmarad. A Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából 2002 végén készült tanulmány szerint a vizsgált 35 strand közül mindössze hét volt jó állapotú, 16 helyen 6-19 centiméteres, tizenkettőn pedig még vastagabb iszaprétegen kellett átgázolniuk a fürdőzőknek. Sajátos módon a strandjaikat amúgy egyre drágábban bérbe adó önkormányzatok nem nagyon törik magukat e közérzetjavító fejlesztésekért: 1999-2002 között a beadott 2269 regionális (infrastrukturális, turisztikai és természetvédelmi) pályázatból mindössze 26-ban kértek támogatást kotrásra. Pedig a kifogásolható strandokon - 2002-es árakon - összesen 570-900 millió forintra lett volna szükség e célra.

Az algáknak sem kedvezett az eddig viszonylag hűvös, olykor szeles idei nyár: a tömegükkel arányos klorofillkoncentráció tekintetében a Balaton egésze kiválónak mondható, beleértve az eddig "veszélyeztetett" Keszthelyi-öblöt is. Mi több, az idén már kevesebb itt az alga, mint a szomszédos Szigligeti-öbölben, jelezve, hogy már nem feltétlenül a Keszthely mellett befolyó Zala a Balaton fő szennyezője. Az algák szaporodását - az időjáráson kívül - elsősorban a foszfor szabályozza, amelyből a Vituki Rt. megfigyelései szerint a zalaegerszegi szennyvíztisztító 1991-es üzembe helyezése óta már több mosódik be a partról a csapadékvízzel, mint amennyit a Zala és a patakok szállítanak; az elmúlt években a Balaton összesen körülbelül évi 80 tonna foszforterhelést szenvedett el, feleannyit, mint a kilencvenes évek átlagában. Nem okozott tehát különösebb kárt, hogy a kormány nem fejezte be a múlt év végi határidőre a Kis-Balaton úgynevezett második ütemének a kiépítését (lásd Műtárgyak bűvöletében című írásunkat a 78. oldalon).

Az ezzel kapcsolatos egyeztetések még akkor sem gyorsultak fel, amikor a vízügyi, a környezetvédelmi és a természetvédelmi ágazat egyazon tárca irányítása alá került. Csak tavaly szeptemberben vett lendületet az egyezkedés, amikor a minisztérium újabb állásfoglalásra kérte a szakbizottságot. Erre támaszkodva múlt pénteken Haraszthy László természetvédelmi, Rakics Róbert környezetvédelmi és Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár jelenlétében végre megállapodtak a területi hatóságok szakemberei. "Azt kívántuk, hogy a második ütem területén ne az elsőhöz hasonló »algás tó«, hanem változatos - vizes, zsombékos, félszáraz - parti zóna alakuljon ki. Másrészt kikötöttük, hogy a madarak költése idején ne engedjék rá az árvízi hozamokat az Ingói-lápra, amelynek vízszintjét a tározó többi részénél alacsonyabban tartanánk, s ne hirtelen emelkedjen árvízkor a vízszint, továbbá hogy a nádasok védelmében minimális legyen az áramlási sebesség" - említette az érvényre juttatott természetvédelmi szempontokat a HVG-nek Balogh László, a Balaton-felvidék Nemzeti Park igazgatója. Egy újabb zsilip módot ad arra is, hogy a rossz minőségű Zala-víz érkezésekor a meder vonalában, s ne a tározóban szétterülve áramoljon át a folyó. A "házon belüli" egyezség után vélhetően néhány hónapon belül megszülethet a második ütem befejezéséről szóló - ezúttal talán végleges - kormányhatározat is.

A strandolókat aggasztó vízszint is emelkedésnek indult. A hét elején a balatoni vízmércék szerint 82 centiméteresre nőtt vízállás ugyan még mindig alacsonyabb az üzemelési szabályzatban júniusra "előírt" 85 centiméteres minimumnál, de épp három éve volt utoljára ilyen magas a tó (lásd grafikonunkat). A vízpótlás kérdése ezzel egyelőre lekerült a napirendről. Bár a lehetőségeket a zöldtárca megbízásából elemző - és bármilyen mesterséges beavatkozást elvető -, Somlyódy László akadémikus által vezetett szakmai bizottság tovább vizsgálja egy távlatilag netán szükségessé váló vízátvezetés kockázatait. "Ahhoz, hogy el lehessen dönteni, van-e értelme a mesterséges vízszintemelésnek, előbb azt kellene tudnunk, hogy az utóbbi két évinél hosszabb ideig tartó és alacsonyabb vízállás rontja-e a víz minőségét - eddig épp fordítva volt -, s ha igen, nem nagyobb-e ennél a rizikónál az idegen víz bevezetésének ökológiai kockázata" - mondta az akadémikus a HVG-nek. Az alacsony vízállás hatásainak vizsgálatára több egyetem, szakmai intézet egy mintegy 300 millió forintos, hároméves kutatási programot állított össze, amelynek finanszírozása a nemzeti kutatás-fejlesztési program őszre várható pályázati döntésén múlik.

A Balatonba érkező víz mennyisége alapvetően a csapadéktól függ, emberi beavatkozással ma csak csökkenteni lehet a vízszintet. Ahhoz, hogy árvíz kockázata nélkül tartani lehessen a magas vízállást, meg kell akadályozni a tó közel 6 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területéről esetenként lezúduló csapadéktömeg okozta "túlcsordulást", vagyis képessé kell tenni a Sió-csatornát nagyobb tömegű víz gyors levezetésére. A kormány határozata szerint 2007-ig vissza kell állítani a csatorna eredeti, másodpercenként mintegy 80 köbméteres vízátbocsátó kapacitását, ami a növények betelepedése miatt jelenleg csak 50 köbméter körüli. A korábbi üzemelési szabályzat szerint az előírt maximumot meghaladó vízállások esetén megnyitották a siófoki zsilipet. Erre legutóbb 2000 áprilisában került sor, a duzzasztó azóta zárva tart, kizárólag a Sió városi szakaszának átöblítésére eresztettek le jelentéktelen mennyiségű vizet - mondta a HVG-nek Fejér Vilmos, az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője. A tavaly januárban életbe lépett új üzemrend alapján az igazgatóság akár egész évben 110 centiméteres vízállást tarthatna - amennyiben a természet ezt lehetővé tenné. Amíg azonban a Sió medrét nem teszik rendbe, ezzel a lehetőséggel csak korlátozottan lehet élni.

SZABÓ GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gazdaság

Műtárgyak bűvöletében

A Balaton védelmét látja el a rendkívüli szennyezések befogadására szolgáló, a Zala egynapi átlagos hozamával...

Családi videóval lepte meg Catherine Zeta-Jones a 102 éves Kirk Douglast

Családi videóval lepte meg Catherine Zeta-Jones a 102 éves Kirk Douglast

Ez történt: eltörölték az EU-ban az indokolatlan webshopos korlátozást

Ez történt: eltörölték az EU-ban az indokolatlan webshopos korlátozást

Gombnyomásra sötétíthető üvegtetőt kapott a McLaren új kabrió szupersportkocsija

Gombnyomásra sötétíthető üvegtetőt kapott a McLaren új kabrió szupersportkocsija

Egy baranyai piacon bukkant fel újra a tiltott potencianövelő zselé

Egy baranyai piacon bukkant fel újra a tiltott potencianövelő zselé

Szörnyen rossz véleménnyel vannak a magyarok az oktatásról és a tanári fizetésekről

Szörnyen rossz véleménnyel vannak a magyarok az oktatásról és a tanári fizetésekről

Egy korszak vége: az utolsó csipogókat is lekapcsolják Japánban

Egy korszak vége: az utolsó csipogókat is lekapcsolják Japánban