Az eurózónához való magyar csatlakozás menetrendjét - egyebek közt a reformtervek kidolgozatlansága miatt - bírálta a múlt héten az Európai Bizottság. Amely ugyanakkor vitaanyagot tett közzé az árszintet uniószerte garantálni hivatott stabilitási és növekedési paktum fellazítására.

A magyar kormány lényegében az idei év gazdasági eredményeitől teszi függővé, az ország 2010-ben bevezetheti-e az egységes európai valutát, s kevéssé látszik, hogy mi támasztja alá ezt a tervet - vélekedtek a múlt héten Brüsszelben a meglehetősen kockázatosnak ítélt első magyar konvergenciaprogram (HVG, 2004. május 22.) láttán. Az eurózónán kívüli EU-tagországok évente kötelesek tájékoztatni az uniós intézményeket, milyen ütemben és mely gazdaságpolitikai intézkedések révén igyekeznek teljesíteni az euróövezethez való csatlakozás úgynevezett maastrichti kritériumait, közöttük is mindenekelőtt azt, amely a költségvetési hiány megengedett felső határát a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában határozza meg.

Két fő ponton vonja kétségbe az Európai Bizottság (EB) a 2004-2008 közötti időszakra vonatkozó magyar tervek realitását. Egyrészt - az idei és a jövő évi magyar növekedési becslést elfogadva - a 2006 utáni GDP-bővülésre vonatkozó kormányzati reményeket túl optimistának tartja. Másrészt belekötött a Medgyessy-kormány "fejnehéz" deficitcsökkentési menetrendjébe, amely a tavalyi 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányból egyetlen év alatt 1,3 százalékpontot faragna le, hogy a rákövetkező években fél-fél százalékponttal mérsékelje a deficitet - egészen a 2008-ra beállított 2,7 százalékig. Ezt a kormány alapvetően a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben végrehajtandó reformokkal támasztaná alá, de az EB megfogalmazása szerint "sem e reformok hatása, sem végrehajtásuk állapota nem látható a szükséges részletességgel". Emellett az is aggasztó - mondják Brüsszelben -, hogy Magyarország csak 2008-ra tervezi, s akkor is csupán hajszálnyival 3 százalék alá nyomni a hiányt, hiszen így bármilyen váratlan fejlemény felboríthatja a menetrendet. A tapasztalatok is óvatosságra intenek, hiszen az elmúlt két évben a kormány túllépte saját kiadási előirányzatait - hangúlyozza az EB, megállapítva, hogy az egész stratégia sikere azon múlik, képes-e teljesíteni a kormány saját idei terveit. Azt ajánlja, Budapest bánjon óvatosan mindenféle adócsökkentéssel, amíg a meghirdetett reformok ki nem bontakoznak.

Draskovics Tibor pénzügyminiszternek július 5-én lesz alkalma vitatni a bizottsági értékelést a dokumentum jóváhagyására jogosult uniós pénzügyminiszteri tanácsban, csakúgy, mint többi kelet-európai kollégájának. Akiknek szintén lesz mondanivalójuk; a lengyel program ugyanis a magyarhoz hasonló túlzott növekedési derűlátásért kapott kritikát, míg Csehországot és Szlovákiát inkább azért bírálja az EB, mert növekedési kilátásaikhoz képest túlságosan lassú, bátortalan hiánycsökkentési szándékokat jeleztek (Szlovénia és a három balti tagállam gyakorlatilag már teljesíti az euróbevezetés legfontosabb feltételeit). Bár a tagállamok szakértőiből álló testület május végén már egyetértett a bizottsági véleménnyel, a Miniszteri Tanácsban nem ritka, hogy a tagállamok pénzügyérei, kölcsönös politikai szívességeket téve egymásnak, felülbírálják az EB álláspontját - mint tették azt például tavaly novemberben, amikor a bizottsági javaslat ellenére egérutat adtak a deficitkorlátot notóriusan túllépő Franciaországnak és Németországnak.

Az ellentmondásos gyakorlat a jövőben is fennmaradhat, mivel az új EU-alkotmány az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem erősítette meg az EB gazdaságkoordinációs jogait. A tervezet még azt tartalmazta, hogy a pénzügyminiszteri tanács minősített többséggel ne, kizárólag egyhangú szavazással módosíthassa az EB-nek a deficitkorlátot túllépő tagállamok számára tett ajánlásait. Ám hiába állt ki emellett például a holland és az osztrák miniszterelnök is a június 18-ai csúcstalálkozón, nem kaptak kellő támogatást sem az új tagországoktól, sem pedig a francia-német párostól. Gerhard Schröder kancellár odáig ment az alkuban, hogy hajlandó volt feláldozni hármat az eredetileg 99 német európai parlamenti mandátumból annak fejében, hogy ne gyengüljön a könnyebben befolyásolható pénzügyminiszteri tanács hatásköre az összeurópai érdeket előtérbe helyező EB javára. Így az immár negyedik éve magas francia és német költségvetési hiány várhatóan legalább 2007-ig fennmarad, veszélyeztetve az egész EU növekedési kilátásait, egyúttal az exportvezéreltnek elképzelt magyar program esélyeit is rontva.

Egyre jobban elharapódzik a költekező gazdaságpolitika az EU-ban, jóllehet a kölcsönösen egymásra utalt tagállamokat az úgynevezett stabilitási és növekedési paktum hosszabb idő átlagában egyensúlyi büdzsé elérésére kötelezi. A régi tagországokban tavaly átlagosan a GDP 2,7 százalékára rúgott a költségvetési hiány, a huszonötök közül viszont már 11 tagállamban haladta meg a 3 százalékot, amit az eurózónán belül végső soron pénzbüntetés is sújthat - bár ennek kiszabására még nem volt példa. Az EB azonban úgy véli, nem igazolhatók azok az állítások, miszerint a duzzadó büdzséhiány a gyors gazdasági növekedés záloga; épp ellenkezőleg, a magas deficit fékezi a GDP bővülését.

A paktum megrendült hitelének visszaállítására ezért - a kormányfők kifejezett felkérésére - az EB a múlt héten "gondolatébresztő" vitaanyagot publikált. Ennek fő célja - érzékeltette Joaquin Almunia gazdaságpolitikai biztos -, hogy a kevéssé hatásos szankciórendszer "furkósbotjáról" a példamutató országokat megjutalmazó "mézesmadzagra" helyezzék a hangsúlyt, mégpedig a szabályok rugalmasságának növelésével, inkább a baj megelőzésére, mint tűzoltásra törekedve. A terjedelmes elemzés főképp azt szorgalmazza, hogy a jövőben kapjon több figyelmet az éves költségvetési hiány és az államadósság közti összefüggés, mert a kormányok az európai lakosság elöregedése miatt rohamosan növekvő társadalombiztosítási terheket vállalnak. Jóllehet a maastrichti kritériumok a GDP 60 százalékában határozzák meg az államadósság elfogadható felső határát, ezt a korlátot sem a közös valuta bevezetésekor, sem azóta nem nagyon vették komolyan az EU-ban. Az eurózónában 70 százalék fölött van e mutató átlagos mértéke, három ország (Belgium, Görögország és Olaszország) pedig a 100 százalék fölött jár. Magyarországé tavaly 59 százalék volt, a konvergenciaprogram szerint ez 2008-ban 53,7 százalékra csökkenne.

Az egyik elképzelhető módosítás például az lehetne - írják a brüsszeli szakértők -, hogy a 3 százalékos éves deficitplafon csak azokra az országokra legyen kötelező, ahol az államadósság meghaladja a GDP 55 százalékát, az utóbbi szint alatt maradók viszont akár 5 százalékos költségvetési hiányt is büntetlenül megengedhetnének maguknak. Egy másik variáció szerint a szerény államadósságú országok számára 0,8-1,7 százalék közötti éves deficitet engedélyezne a szabály, míg az erősen eladósodottak számára költségvetési többlet elérését írná elő.

Az EB fontosnak tartaná azt is, hogy a közösségi értékelés a mindenkire érvényes kritériumok mechanikus alkalmazása mellett a mostaninál jobban figyelembe vehesse az egyes tagállamok sajátosságait, ám ehhez az értékelő és javaslattevő testületek tekintélyének megerősítésére volna szükség, mivel a pénzügyminiszteri tanács ejnye-bejnyéje nem bizonyul hatásosnak. Többen az uniós intézményektől független nemzetközi szakértői testület felállításáért kardoskodnak, amely nyilvánosan véleményezné az egyes tagállamok költségvetési helyzetét. Mások szerint a nemzeti parlamenteket kellene jobban bevonni a kölcsönös fegyelmezésbe.

"A tagállamok közti nézeteltérések miatt még nem érett meg az idő ennél konkrétabb javaslatok megfogalmazására" - összegezte a múlt héten Almunia, aki a júliusi ülésen eszmét cserél majd az uniós pénzügyminiszterekkel a megpendített ötletekről. A tényleges módosítások már minden bizonnyal a novemberben hivatalba lépő EB nyakába szakadnak majd, ám az új testület hatékony támogatásra számíthat az EU-elnökséget ez év második felében átvevő, a stabilitási paktum sorsát különösen a szívén viselő hágai kormánytól.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kisiklott, egy épületnek csapódott majd felborult egy villamos Lisszabonban – fotó

Kisiklott, egy épületnek csapódott majd felborult egy villamos Lisszabonban – fotó

Letiltotta a Tumblr a pornót, visszakerült az App Store-ba

Letiltotta a Tumblr a pornót, visszakerült az App Store-ba

Okos ötlet az orosz autósoktól, hogyan használjuk még a sárga mellényt

Okos ötlet az orosz autósoktól, hogyan használjuk még a sárga mellényt

Bayer Zsolt erős minősítésekkel körítve közölte, jöhetne a békemenet

Bayer Zsolt erős minősítésekkel körítve közölte, jöhetne a békemenet

TGM: Mit tegyen a parlamenti ellenzék?

TGM: Mit tegyen a parlamenti ellenzék?

A túlóratörvény csak a szikra volt, most tört fel a csalódottság

A túlóratörvény csak a szikra volt, most tört fel a csalódottság