Példátlan mértékű nyitással folytatódott a liberalizáció a hazai árampiacon: az eddigi 300 cég helyett 350 ezer választhat magának szabadon szolgáltatót. De csak elvben: az áramkereskedők a nagy cégekre vadásznak - egyre kisebb eséllyel, miután az áram hiánycikk a liberalizált piacon.

Nem hozott drámai változást a villamosenergia-piacon a liberalizáció idén július elsejével kezdődött második menete. Noha a lakossági körön kívül - az uniós előírásoknak megfelelően - immár valamennyi fogyasztó szabadon választhatja meg, mely szolgáltatótól, és milyen áron vásárolja az áramot, a pikszisbe most bekerült 350 ezer kisebb cég egyike sem jelezte mind ez idáig, hogy a hatósági áras közüzemi piacról az olcsóbb tarifa reményében átlépne a szabadpiacra. Legalábbis a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH) egyetlen területi áramszolgáltató társaságtól sem érkezett erről szóló bejelentés.

Ami nem is csoda. Egyrészt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) - már-már hagyományosan - nem készült el a nyitány idejére az új szabályokat rögzítő rendeletekkel. Igaz, arról - a HVG értesülése szerint - a tárcánál és a MEH-nél egyaránt le is tettek, hogy precizírozzák, ki minősül egyáltalán "nem lakossági fogyasztónak". A kis cégek, betéti társaságok székhelye gyakran megegyezik ugyanis az ügyvezető lakcímével, vagyis az ottani fogyasztót alighanem lakosságinak is lehetne minősíteni. Egyelőre arról is csak hallomásból tudni, hogy azoknak sem kell majd költségekbe verniük magukat, akiknek nincs a kisebb ipari fogyasztóktól már most is megkövetelt 3 darab, egyenként 50 amperes mérőautomatájuk. Őket ugyanis a szakzsargon szerint profilokba, azaz különböző fogyasztói csoportokba sorolják majd, annak megfelelően, hogy milyen időszakban, mennyi áramot fogyasztanak. Egy pékség például többnyire éjszakai árammal működik, míg egy fodrászüzletben inkább a nappali áramfogyasztás dominál, így a rájuk szabott profilnak megfelelően afféle fogyasztási menetrendet készítenek, azaz megsaccolják a felhasznált áram mennyiségét, időtartamát, majd a kiválasztott új áramkereskedővel a tényleges fogyasztás alapján havonta kasszát csinálnak.

Tömeges elvándorlásra a közüzemi piacról akkor sem lehet számítani, ha mindezzel - mint ígéri, még júliusban - el is készül a hatóság. A kicsikért nem kapkodnak ugyanis az áramkereskedők. A nyugat-európai országok - például Németország, Nagy-Britannia - tapasztalatai szerint a kisebb fogyasztású cégeknek csupán a 3-5 százaléka talált új, olcsóbb árat kínáló szolgáltatót magának. E körnél többe kerül a leves, mint hús - állítják az áramkereskedők -, hiszen az ügylettel járó adminisztráció felemészti az üzleten elérhető soványka hasznot. Nagyobb figyelemre akkor számíthatnának a kicsik, állítják az energetikai szakemberek, ha például a már említett pékek vagy fodrászok szövetségbe tömörülve egy-egy blokkban kérnének árajánlatot tagjaiknak, amire egyébként Angliában már akad példa.

A hazaiak alkupozícióit az is rontja, hogy máris korlátozott a 2003 elején részlegesen, 33 százalékig liberalizált piacon beszerezhető áram mennyisége. Márpedig a szűkös kapacitásból a kereskedőtársaságok inkább a versenypiacra elsőként átengedett, az évi 6,5 gigawattóránál többet fogyasztó - és több profittal kecsegtető - nagyobb cégek, mint például a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt., a BorsodChem Rt., vagy a Mal Magyar Alumínium Rt. megszerzéséért versengenek. A 300 nagy cégből 170 élt 2004 május végéig az áramliberó kínálta lehetőséggel: ez a teljes hazai, csúcsidőben 5 ezer megawattot elérő áramtermelő kapacitásnak hozzávetőleg 24 százalékát fedi le. Az első fecskék jól jártak: a közüzemi árampiac ellátására feljogosított Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) a villamos energiát átlagosan kilowattóránkénti 11 forintért adja, míg a liberalizált piacon kilowattóránként 8 forint körül alakul az átlagár. Az árkülönbség az energetikai szakemberek szerint eddig összesen 6-10 milliárd forinttal csökkentette a nagyfogyasztók áramszámláját.

A mára 19-re szaporodott áramkereskedő cég - például a területi áramszolgáltatók érdekeltségei, de akad köztük új szereplő, mint a német-cseh tulajdonú Entrade Kft. - az MVM-et hibáztatja az áramhiányért. Nem teljesen alaptalanul. Az MVM Rt.-t tulajdonosa, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az erőművek 1995-ös magánosításakor arra szorította, hogy hosszú távú, 15-20 évre szóló áramvásárlási szerződéseket kössön az áramtermelő cégek új, külföldi tulajdonosaival: így alakult ki az a sajátos helyzet, hogy a hazai kapacitások több mint 90 százalékával most is az MVM rendelkezik (HVG, 2002. november 30.). A placcon csak néhány - köztük a német E.On-csoport érdekeltségébe tartozó, 2000 végén elkészült debreceni 100 megawattos erőmű, a belga többségi tulajdonú Dunamenti Erőmű Rt. egyes blokkjai, vagy a széntüzelést megújuló energiaforrásra felváltani szándékozó tiszapalkonyai - erőmű árválkodik, hozzávetőleg összesen 500-600 megawatt "szabad" kapacitással.

Az MVM szabadulni akart a liberalizáció közeledtével a rá erőltetett szerződésektől, mivel a megállapodások szerint akkor is ki kell fizetnie a kialkudott árat az erőműveknek, ha a szabadpiacon nem, vagy csak veszteséggel tudja eladni a fogyasztók átpártolásával feleslegessé vált áramát. A 2003-ban életbe lépett új villamosenergia-törvény, illetve az arra épülő végrehajtási rendeletek megédesítették azonban az MVM "rabságát": a liberalizációval egy időben az ebből származó veszteségeit átállási költség címén beépítették az áramárba, és az ebből képzett alapból kompenzálják a céget. Az összeg a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.-nél (Mavir Rt.) gyűlik, amely tavaly a gazdasági miniszter utasítására az addig összejött 2,5 milliárd forintot, valamint az idei keret terhére további 400 millió forintot utalt át ilyen címen az MVM-nek.

Meg is fordult a kocka. Az MVM ma már foggal-körömmel ragaszkodik szerződéseihez, hiszen általuk egyre zsugorodó - 2007-re, a lakossági kör liberalizásával teljesen megszűnő - monopolhelyzetét piaci fölénnyé fordíthatja azzal, hogy a hazai erőművekkel kizárólag neki van szerződése. A kezdetben ráfizetésesnek tűnő erőmű-portfólió ráadásul egyre ígéretesebbnek tűnik. Az ajkai és az inotai után 2004 végén bezárnak a legdrágább, kilowattóránként 30-40 forintért termelő - így az átlagárat lerontó - környezetszennyező szenes erőművek, mint például a pécsi és a borsodi, következésképpen az MVM által megajánlható átlagár egyre versenyképesebbé válik. Noha a kilépett fogyasztók miatt elvben nő a piacra vihető áram mennyisége az MVM-nél, ebből nem sokat kínál fel a szabadpiacon, pedig a villamosenergia-törvény arra kötelezi, hogy ezt elsősporban áramaukciókon értékesítse a kereskedőknek. A konkurensek szerint az MVM a közüzemi ellátási kötelezettségére hivatkozva - de valójában piaci pozícióit erősítve - inkább bespájzol, vagy olyan aukciókat hirdet, mint legutóbb június közepén, amikor a pályázók csak a helyszínen tudták meg, mire lehet ajánlatot tenni. S amikor kiderült, többen vissza is léptek: a cég ugyanis a keresettebb, a folyamatos ellátást lehetővé tévő úgynevezett zsinóráramból mindössze 60 megawattnyit kínált fel, azt is csak fél évre, miközben a kereskedők - fogyasztóik kérésére - éves szerződéseket kötnek.

Nincs sok mozgástere az MVM-nek - cáfolta Gerse Károly vezérigazgató-helyettes a HVG-nek a cég aukciós szereplésére vonatkozó felvetéseket. A legutóbbi aukció esetében - ahogyan korábban is - az árverések adata előzetesen a társaság honlapján hozzáférhető volt. Az, hogy a felkínált mennyiség fele nem kelt el, az MVM értékelése szerint éppen azt mutatja, hogy kiegyensúlyozott a piac. "A konkurensek azt is elfelejtik megemlíteni, hogy a paksi atomerőmű kettes blokkjának tavalyi meghibásodása 460 megawattos kapacitáskiesést okozott, ami a teljes hazai áramtermelés közel 10 százaléka" - jegyezte meg Gerse. Márpedig ezt az MVM nem tudja máshonnan pótolni, mint a szabadpiacra szánt áramból.

Bedugult a másik forrás, az import is, amiben az MVM keze ugyancsak benne van. Az olcsó, kilowattóránként 5-7 forintért beszerezhető osztrák és szlovák áram behozatala korlátozott, mivel az 1200 megawatt teljesítmény utaztatására alkalmas hálózat kapacitásának zömét éppen az MVM foglalta le: nem csak importáramot hoz be, bérutaztatást, azaz tranzitot is vállal külföldi partnereinek. A megoldást, vagyis az uniós előírásokhoz igazodó új piaci modell kialakítását, a közüzem eltörlését, valamint a monopolhelyzetű MVM megregulázását sajátos módon valamennyi szereplő mégis ugyanattól, a villamosenergia-törvény módosításától várja, aminek előkészítéséhez a tárca - a jelek szerint lobbiharcok közepette - még az idén hozzálát.

MINK MÁRIA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gazdaság

Áramszünet

Július 30-áig nem lehet kereskedni a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) három áramszolgáltató társaság, a - 90 százaléknál...

MTA-botrány: Palkovics nem érzékelte a robbanásveszélyt

MTA-botrány: Palkovics nem érzékelte a robbanásveszélyt

Videó: Így teperték le a rendőrök Komjáthi Imrét, miközben a tüntetők betörtek a térre

Videó: Így teperték le a rendőrök Komjáthi Imrét, miközben a tüntetők betörtek a térre

Női kézilabda-siker: "Ma szerencsések és jók is voltunk"

Női kézilabda-siker: "Ma szerencsések és jók is voltunk"

Kis Jézust ilyen furcsa jászolban még nem láttunk

Kis Jézust ilyen furcsa jászolban még nem láttunk

Közös maszturbálásra kényszeríthette a nőket a világhírű brazil gyógyító

Közös maszturbálásra kényszeríthette a nőket a világhírű brazil gyógyító

Nyomtatóval hamisítottak pénzt Békés megyében

Nyomtatóval hamisítottak pénzt Békés megyében