Kiásták a csatabárdot a magyarországi pálinkafőző szervezetek, miután az EU a magyar pálinkához hasonlóan a román palincára is megadta a névhasználati jogot. A pálinka imázsát féltve a magyarok névbitorlást emlegetnek, az osztrákok viszont - bár tehetnék - nem használják az elkoptatott nevet.

Ismét fellángolt a lassan három éve tartó román-magyar pálinkaháború, ezúttal azonban nem a szomszédok, hanem a hazai szeszes érdekképviseletek mozgolódtak. Csatlakozási tárgyalásain ugyanis Románia elérte, hogy az EU-tól névhasználati jogot kapjon a palinca nevű italra. A szó a pálinka román helyesírású változata, amely ma már Románia-szerte használatos, bár eredetileg csak Erdélyben főzték, másutt másként, például cujkának hívták a gyümölcspárlatokat. "Közönséges védjegybitorlás" - mondta a HVG-nek a fejleményről Békési Zoltán, a földrajzi eredetvédettséget élvező békési szilvapálinkát előállító vállalkozó, egyben a Magyar Pálinkalovagrend tagja. Az ékezet és egy betű eltéréssel szerinte a szó megtévesztésig hasonló a magyar pálinkához, márpedig a név éppen a megkülönböztetésre szolgálna. Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács elnöke finomabban fogalmazott - "hasonló hangzású nevet nem volna szabad engedni" -, ezzel együtt a négy szakmai szervezet egyikeként levélben kért intézkedést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM). Különös tekintettel arra, hogy a szakmai szervezetekkel nem egyeztettek, s májusban még úgy tudták az FVM-től, hogy Magyarország kifogást emel a fogyasztók megtévesztésére alkalmas elnevezés ellen.

Mellesleg a románok lényegében a Magyarország által egyszer már sikerrel alkalmazott koreográfiát másolták le bő egy évvel később. A csatlakozási tárgyalások során az EU a pálinka névhasználati jogát ahhoz kötötte, hogy Magyarország rendezze sorait, azaz jogszabályban garantálja: csak gyümölcsből készült terméket forgalmaz ezen a néven (addig ugyanis még a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból készült kommersz szeszt is kínálhattak pálinka címkével). Az EU a Magyar Élelmiszerkönyvbe beillesztett szabály 2002-es hatálybalépése után, a koppenhágai csúcs idején adta áldását a névhasználatra. Az akkor 15 tagállam közül csak Ausztria emelt kifogást, amelynek végül négy tartománya - Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország és Bécs - is jogot kapott arra, hogy a kajszibarackból készült gyümölcspárlatra a pálinka megjelölést használja. Igaz, Románia főtárgyalója már akkor interveniált Brüsszelben, mondván, a pálinka ősi román termék, amelyet Erdélyben évszázadok óta főznek, így méltánytalan volna hungarikumnak nyilvánítani (HVG, 2003. január 4.). Később a bukaresti képviselőház még törvénybe is foglalta, hogy a pálinka román ital (HVG, 2003. április 26.). Ezzel együtt a pálinka a "kizárólag Magyarországon" és "kizárólag gyümölcsből készült" klauzulákkal egyetemben idén januárban bekerült az EU szabályaiba.

Ha a pálinkavétó nem is jött be Bukarestnek, a palincát végül sikerült elfogadtatnia Brüsszelben, méghozzá a román szeszgyárak legjelentősebb szövetsége, a Garant prezentálta dokumentumokkal bizonyítva, hogy az évszázados román ital (ugyanakkor összesen 13 szeszes ital került a védett termékek listájára, köztük az egyszer főzött tuica és a kétszer főzött gyümölcspálinka, a Máramaros környékén honos horinca). "Ezt az erdélyi, a romániai magyarság kapta meg az uniótól" - mondta a HVG-nek Kelemen Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője, az alsóház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke. Az RMDSZ korábban is hallatta hangját, főként amikor kiderült, hogy Burgenlandban is felkerülhet a címkékre a pálinka elnevezés. "Úgy gondoltuk, ha ott lehet, akkor Erdélyben is. Mert miként magyarázzuk meg az erdélyi bácsinak, hogy mostantól ő nem pálinkát, hanem cujkát főz?" - világított rá a marosvásárhelyi képviselő a helyzet hétköznapi vetületeire.

A szakma azt sosem vitatta, hogy afféle Kárpát-medencei unikumról van szó, hiszen a pálinka szó szlovák eredetű, az említett osztrák tartományokban pedig azonos technológiával történik a gyümölcslepárlás, sőt azt sem, hogy ez igaz lehet a keleti határon túli egyes területekre is. Ám most attól tartanak, hogy a névmegosztás miatt végül a pálinka húzza a rövidebbet: egyszerűen lejáratódik. Békési Zoltán a nagyváradi Metro áruházban megejtett próbavásárlása során ugyanis jócskán talált gabonaszeszből, aromával és karamellel készített, mégis palinca néven árult kommersz italokat (amelyekből egy flaskához már 300 forintért is lehet hozzá lehet jutni). Jóllehet tavaly nyár óta ott is él a regula, miszerint kizárólag gyümölcsből készülhet a viták kereszttüzébe került ital. Az előírás legnagyobb vesztese állítólag a Micula testvérek érdekeltségébe tartozó, nagyváradi székhelyű European Drinks cégcsoport szeszgyára, amely a Palinca de Bihor néven forgalmazott kommersz népi itókáját kénytelen volt Bihari töményre átkeresztelni. Romulus Dascalu, a Garant elnöke pénzügyi érvekkel dúcolta alá a névhasználat igényét. Azt állította, hogy a pálinkaháború elvesztése, a palinca helyére betoluló import okán elmaradó adó 150 millió eurós lyukat ütne az államkasszán, és évi 300 millió euróval csökkentené a gyártók forgalmát.

Tömegtermékből a prémium kategóriába került át a technológiamegszorítás miatt a pálinka: 100 kilogramm gyümölcsből 5-6 liter ital nyerhető, így fél litere - adóval súlyosbítva - nem kerülhet kevesebbe 2-3 ezer forintnál. Jelenleg az évi mintegy 32 millió hektoliterfokos (1 hektoliterfok = 1 liter 100 százalékos alkohol) teljes magyarországi szeszesital-fogyasztásból csak 5-7 millió hektoliterfoknyit tesz ki a gyümölcspárlat. Ennek zöme a mintegy 630 bérfőzdében készül, s csak mintegy 300 ezer hektoliterfok a terméktanács tagjaitól származó, kereskedelmi forgalomra szánt termelés. A hazai piaci szereplők mégis ugyanolyan lehetőséget látnak a pálinkában, mint az olasz grappában vagy a görög ouzóban. Ennek megfelelően megkezdődött az új imázs építése, ültetvények telepítése, szeszfőzde-beruházások indultak, amelyekre az érintettek - köztük például a marketingstratégiát készítő, FVM-tulajdonú Agrármarketing Centrum Kht. - az elmúlt években Békési állítása szerint 300-400 milliárd forintot költöttek. Amit még kimondani is sok, pláne ha a befektetők reményeit romba dönti a palinca menetelése.

Mindaddig meg lehet nyitni egy fejezetet, amíg az nincs lezárva, vagyis amíg nem csatlakozik Románia az EU-hoz. Ebben reménykednek a magyar pálinkások, s bár az FVM nem tekinti lezártnak az ügyet, a jelenlegi állás szerint vérmes reményeket nem táplálhatnak. A Külügyminisztérium legalábbis közleményben tudatta: "Magyarország soha nem ellenezte, hogy amennyiben Románia egyes területein a palinca elnevezés hagyományosan létezik és megfelel azon EU-előírásoknak, hogy 100 százalékban gyümölcspárlatból készül, úgy jogot kaphat a megjelölés használatára." A pálinkaügyet a csatlakozási tárgyalásokon képviselő FVM szóvivője, Dékány András pedig leszögezte a HVG-nek: nincs jogi lehetőség a palinca név használatának megvétózására. Románia az EU-val folytatott kétoldalú tárgyalásokon bizonyította, hogy a termék előállítása az európai jogrendbe illeszthető. Magyarország jelezte fenntartásait, sőt az osztrák mintára területi korlátozást kért, ám az EU helyesírásbeli különbségre hivatkozva elvetette azt.

Miközben dúl a palincapolémia, az osztrák tartományok termelőit egyáltalán nem hozta lázba a pálinka névhasználati lehetőség. Kevesen élnek a joggal - állította a HVG-nek Vértes Tibor, a burgenlandi gazdasági kamara gyümölcstermesztési tanácsadója, egyszersmind az Agárdi Pálinkafőzde Kft. társtulajdonosa. A magyar származású, osztrák állampolgárságú szakember közlése szerint kevés, erre egyébként jogosult termelő használja a pálinka nevet. Ez ugyanis nem cseng jól Ausztriában: az olcsó és rossz, gyakran nem is gyümölcsből, hanem cukrozva, aromával készült torokkaparó tömény fogalmával társítják. Így nem pálinka, hanem inkább Edelbrand, Qualitätbrand megjelöléssel forgalmazzák a gyümölcsös töményt. De május 1-jétől, tehát Magyarország uniós csatlakozásának időpontjától Ausztriában is kötelező a pálinka újraértelmezése, azaz a szigorú gyártási előírások betartása. Az üzletek polcain fellelhetők még a belépés előtti kommersz pálinkák, de az agrárkamara már kezdeményezte kivonásukat. A fogyasztóvédelem és az osztrák alkoholfelügyelet illetékesei azt mondják, a kivonás nem megy egyik napról a másikra, de az biztosra vehető, hogy az év végéig eltűnnek az olcsó pálinkák a polcokról. Ausztriában egyébként tömény szeszes italból a lakosság átlagosan két litert fogyaszt évente, ennek egyharmada pálinka típusú, gyümölcsből készített párlat. Az országban 60 ezer pálinkafőző van bejegyezve, a kereskedelmi célzattal forgalmazó vállalatok száma 80-120, s ezek többsége is családi vállalkozás. A piac telített, Vértes szerint Magyarországon sokkal többet lehet még tenni azért, hogy a pálinka neve megint szépen csengjen, s előállítása ugyanúgy korszerűsödjék, mint a boré.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS,

IRHÁZI JÁNOS / ARAD,

VITÉZ F. IBOLYA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Eladó Ronaldo első sztárgázsis autója

Eladó Ronaldo első sztárgázsis autója

Államtitkárból lesz a Szerencsejáték Zrt. új vezére

Államtitkárból lesz a Szerencsejáték Zrt. új vezére

Indul az újabb plakátkampány, most épp 1,7 milliárd forintért

Indul az újabb plakátkampány, most épp 1,7 milliárd forintért

Gördülő tüntetésre hívnak fel az ellenzéki képviselők

Gördülő tüntetésre hívnak fel az ellenzéki képviselők

Őrizetbe vettek három embert a törökországi vonatbaleset miatt

Őrizetbe vettek három embert a törökországi vonatbaleset miatt

Videó: Kiégett egy önjáró robot, ami ételt szállít ki rendelésre

Videó: Kiégett egy önjáró robot, ami ételt szállít ki rendelésre