Túltermelési válságok rázzák meg a gyümölcspiacot az első európai uniós szezonban, ráébresztve a gazdákat arra, hogy termelési kvóta ugyan nem, de piaci korlát létezik. Helyzetüket - hasonlóan a zöldségtermesztőkéhez - nehezíti, hogy az egységes EU-piacon nemcsak mehet, hanem vám nélkül jöhet is a gyümölcs.

Hatástalannak bizonyult a Meggytermelők Szövetsége július elején meghirdetett bojkottja, minek során a szervezet felszólította a gazdákat, hogy ne adják kilónként 150 forint alatt az első osztályú meggyet a felvásárlóknak. Az időjárás ugyanis erősebb volt: a múlt heti meleg miatt nem lehetett a fákon hagyni a gyümölcsöt. Így az egyik felvásárló beszámolója szerint a várt áruhiány helyett az is előfordult, hogy az aznapra ígért négykamionnyi áru másfélszerese érkezett be hozzájuk. Múlt péntekre a gyakorlatilag már csak a szedési költséget fedező 50 forintért vettek árut a magyarországi konzervgyárak, szemben a tavalyi 200 forint körüli árakkal. Igaz, a hét végén - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét kivéve, ahol sok helyen 45 forintért sem vették át a gyümölcsöt - enyhült a helyzet, a hűvösebbre fordult időnek köszönhetően feleannyi meggy jött be, de hétfőre ez is csak 60 forintra emelte az árat.

De az sem menti meg a meggyszezont, ha az áremelkedés több napig tart. A gyümölcspiacon érdekeltek egybehangzóan mondják a legfőbb indokot: a magyarországi termés 90 százaléka Németországban, befőttként kerül a piacra, és a német áruházak 2-3 havi többletkészlettel a hátuk mögött sikeresen szorították le a konzervgyárak átadási árait, aminek a hatása most a termelőknél csapódik le. Tavaly a külkereskedők 70 eurócenttel indították a szezont, ami felment 90-re, az idén viszont a csupán 55 centes kezdőár is 35-re süllyedt. A szakmabeliek szerint általában annak a meggynek van esélye, amelyik július 10-e előtt ér a piacra, mert azután már ütközik az idén egyébként jó hozamúnak ígérkező lengyel és német terméssel. Csakhogy a csapadékosabb, hűvösebb tavaszi és nyár eleji időjárás most a tavalyinál 2-3 héttel későbbre tolta a gyümölcsök érését, így a piaci "karambol" elkerülhetetlen volt. "Ráadásul az új telepítések egy része is termőre fordult az idén, ezek pedig viszonylag későn és kis, 18 milliméter alatti méretben kerültek piacra, ami miatt jó néhány kamiont visszafordítottak" - magyarázza tovább a bizonyítványt a HVG-nek Szabó József, a terméktanácsi szerepet betöltő Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Adataik szerint egyelőre a 13,5 ezer hektár meggyültetvénynek mindössze fele termőkorú, ami előrevetíti, hogy a következő években akár kedvezőtlen időjárási hatások közbejötte nélkül is kialakulhat az ideihez hasonló piaci helyzet, minek nyomán aligha úszható meg az öreg ültetvények kivágása. A termelési kedv eddigi növekedése nyilván nem volt véletlen: a meggynek jó piaca volt, viszonylag termésbiztos, szemben például a tíz évből csupán hatszor szüretelhető kajszibarackkal, s persze az sem elhanyagolandó, hogy korán terem, így korábban jön a bevétel is.

Önmagában egyébként alig érthető, miként okozhat ekkora felfordulást a tavalyinál legfeljebb 15-20 százalékkal nagyobb termés. "Sok olyan szereplő jelent meg a gyümölcsexportőrök között, aki nem ismeri a piacot, ugyanazt az árualapot gyakran többen ajánlják ki, és egymás árai alá mennek" - hívta fel a HVG figyelmét egy az EU-csatlakozás utáni jelenségre Bűdi Zsolt, a Bács-Zöldért Rt. vezérigazgatója. Nézete szerint a német ismerősöket vagy rokonokat felmutatni képes - mint mondja - kósza bt-ken, kft-ken kívül éppen a zöldség-gyümölcs termelői értékesítési szervezetek (tész) külkereskedőként való megjelenése kuszálta össze a leginkább a piacot. Tény, hogy ezek közül az agrártárca 96-nak adta meg az előzetesen, nyolcnak pedig a véglegesen elismert státust. Aminek az a jelentősége, hogy az uniós támogatást - ami a termelési érték 4,5 százaléka - csak e szervezeteken keresztül vehetik fel a gazdák.

Az agrártárca sikerként értékeli, hogy ennyi előzetesen elismert tész alakult, szemben a szakmabeliekkel, akik szerint viszont ezek közel kétharmada életképtelen, mivel nincsenek hűtőházaik, csomagológépeik. A végleges elismeréshez egyébként - 15 tag esetén - legalább 150 millió forintos évi nettó árbevétel szükséges, amit sokan a külkereskedelemmel, illetve azzal próbálnak teljesíteni, hogy "külsősöket" igyekeznek rábírni, rajtuk keresztül értékesítsék termékeiket. A terméktanács elnöke viszont úgy látja, a tészek a lánckereskedelmet iktatnák ki, s velük nem fordulna elő, hogy ugyanazt az árut többen is kínálják. Az így kialakult szervezetlen piacon aztán könnyen pánikhelyzetet okoz egy-egy alaptalan pletyka is. Bűdi Zsolt szerint például legalább 10 eurócenttel vitte le a meggyárat, hogy elterjedt: a német termelők 30 centes intervenciós pénzhez jutnak, ezért a németországi feldolgozóknak nem is kell a magyar áru. Pedig a brüsszeli döntési mechanizmust ismerők számára nem lehetett kétséges, hogy szó sem lehetett erről: hasonló támogatásról csak több hónapos előkészületek után határoznak.

Csupán az ősszel várható, hogy az EU apparátusa megeméssze azt a konkrét formát még nem is öltött magyar-lengyel kérést, amely támogatást igényelne a brüsszeli kasszából a meggytermelőknek. Szintén csupán kósza ötletként él még az intervenciós kassza, amelybe jó években befizetnének a termelők, az ideihez hasonlókban pedig kivehetnének belőle. A várhatóan növekvő meggytermés alapján szakértők kevés esélyt adnak a termelői óhajnak, miszerint egy többéves megállapodás szülessen a 3-4 nagy felvásárlóval, ami 130-140 forintban határozná meg a kilónkénti árat. Ennek híján - mondják - már az is javítana a helyzeten, ha a magyar meggyet a fogyasztók tudatában sikerülne megkülönböztetni a többitől, mivel - állítják a meggybizniszben érdekeltek - "laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy beltartalmi értékei jobbak, magozás után pedig egy-egy szem akár 20-30 százalékkal is többet nyom, mint a konkurensek terméke". Erről persze még meg kellene győzni a vevőket; ehhez a terméktanács most egy marketingalapot tervez gründolni, amit a termelők és a feldolgozók töltenének föl.

Újabban sokan emlegetik a ribiszkét, amely 3-4 éve még hasonlóan perspektivikus növénynek tűnt, mostanra viszont szinte eladhatatlanná vált. "A lengyel hűtőipar, tárolási költségeit csökkentendő, érzékelve a piaci szituációt, a tél végén jelentős készleteket szállított ki a szántóföldekre" - jellemzi a helyzetet a klasszikus túltermelési válságot idéző képpel Bűdi Zsolt. Amíg a magyar termelők abban reménykednek, hogy a tavalyi 200 forintos kilónkénti átvételi ár csupán azért esett vissza 60-ra, mert egyszerre ért be a cseresznye, az eper, a málna és a ribiszke, a Bács-Zöldért vezérigazgatója szerint a piaci igények csökkentek annyira, hogy itt már nem árkérdés az értékesítés.

Ilyen kezdet után nagy a félelem a termelőkben, hogy a tavalyi 1,2 euróval szemben most 1 euróval, azaz viszonylag jól induló kajsziár is "összeesik", ahogyan ez a kimagasló európai terméskilátások alapján az őszibarackkal is előfordulhat. A dinnyetermelőket pedig csak az mentheti meg, ha jó meleg - a fogyasztásnak kedvező - idő lesz Németországban és a balti államokban. A tavalyi, 10 ezer hektár körüli ültetvényterület 25-30 százalékkal nőtt, amit egy jól húzó piac elbírhat, hiszen a tavalyi kánikulában a termés másfélszeresére is lett volna vevő. Ha viszont beüt néhány hűvösebb hét a hagyományos piacokon, biztos lesz a bukás.

Éppen a görögországi görögdinnye elmúlt hetekben tapasztalt jelenléte az egyik bizonyítéka annak, hogy az EU-n belüli vámok lebontásával hosszabb lett a szezon; Kecskemét környékén például nem emlékeznek arra, hogy valaha importdinnyét árultak volna az út mentén, mint az idén. A nagybani piacra is 30-40 százalékkal több kamion érkezett külföldről, mint egy éve. Némi reménysugár: "Saját szememmel láttam, hogy az egyik budapesti piacon spanyol szamócát borogattak a magyar ládákba" - hozott példát a terméktanács elnöke arra, hogy a magyar fogyasztóknak olykor könnyebben eladható a hazai ízek ígérete. A példa viszont azt is jelzi, hogy arra is ügyelni kell: küllemben és kiszerelésben is versenyképes legyen a honi termék. Ellenkező esetben először akár a fenti módon is kiszorulhat a kiskereskedelmi láncok polcairól.

KELEMEN ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Megakadályoznák a Fideszt, hogy elfogadja a „rabszolgatörvényt”

Megakadályoznák a Fideszt, hogy elfogadja a „rabszolgatörvényt”

Novák Katalin megdöbbent a francia tévé kérdésein – videó

Novák Katalin megdöbbent a francia tévé kérdésein – videó

Családi videóval lepte meg Catherine Zeta-Jones a 102 éves Kirk Douglast

Családi videóval lepte meg Catherine Zeta-Jones a 102 éves Kirk Douglast

Széllel és esővel indul a hét, de aztán kisüthet a nap

Széllel és esővel indul a hét, de aztán kisüthet a nap

Elkezdődött a lehűlés: havas eső, hó is eshet

Elkezdődött a lehűlés: havas eső, hó is eshet

Egy alkalmazottja sincs a cégnek, amely 122 millióért szállít érmeket az MLSZ-nek

Egy alkalmazottja sincs a cégnek, amely 122 millióért szállít érmeket az MLSZ-nek