A magyar kormánynak a közeljövőben alighanem döntenie kell, London vagy Párizs mellé áll-e az EU 2007-2013 közötti közös költségvetésének vitájában. A jövő év végéig tartó huzakodás lehetőséget kínál a régi és új tagállamok agrárvállalkozói közti megkülönböztetés felszámolására.

Az Európai Bizottság (EB) a múlt hét végén nyilvánosságra hozott büdzsétervezetében szinte semmit sem változtatott azon az első, februári, kísérleti léggömbnek szánt dokumentumon, amelyet azóta egyfolytában elfogadhatatlannak minősített az unió közös kasszájának hat nettó befizetője, Hollandia, Németország, Svédország, Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia. A "hatok bandája" még tárgyalási alapként is kizárta, hogy a közösségi büdzsé a 2007 utáni hétéves periódusban a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,14 százalékára rúgjon, ehelyett a mostani szinten, vagyis az összjövedelem 1 százalékában korlátozná a kiadásokat.

HVG

A különbség nem csekély: a 25 tagú EU 2005-ös kiadásai várhatóan mintegy 105 milliárd euróra - a tagországok összesített bruttó jövedelmének 1 százalékára - rúgnak, az EB évi 2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáló javaslata szerint azonban ez a summa 2013-ig 143 milliárdra, az összkiadás hét év alatt 1000 milliárd euróra - vagyis 1,14 százalékra - emelkedne. "25 euró a közös kasszában többet ér, mint 25-ször 1 euró a nemzeti büdzsékben" - érvelt Romano Prodi EB-elnök, aki úgy véli, a közeljövőben már 27 tagúra bővülő EU finanszírozása ennél kevesebből nem oldható meg.

Ráadásul a kiadás így is jóval alatta maradna a jogszabály nyújtotta lehetőségnek, amely a közösségi összjövedelem 1,24 százalékában maximálja (és a deficittől eltiltja) az uniós büdzsét. Ezt az elméleti korlátot a közös költségvetés az utóbbi húsz évben meg sem közelítette. Míg a tagállamok saját költségvetései az utóbbi évtizedben átlagosan 23 százalékkal bővültek, az unióé mindössze 8 százalékkal, holott maga a közös költségvetés eleve rendkívül szerény méretű - mutatnak rá például az Európai Parlament szakértői, ám egyelőre hiába. Képtelenség a német választóknak megmagyarázni, hogy többet kell befizetni az EU-ba, miközben a hazai büdzsét meg kell nyirbálni - fogalmazta meg aggályait Németország uniós nagykövete, Wilhelm Schönfelder, de hasonló szellemben nyilatkozott Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter is.

Csakhogy az EB jórészt hozott anyagból kényszerült dolgozni. Emlékezetes, hogy 2002 októberében - az uniós bővítés pénzügyi fejezeteinek tárgyalása kapcsán - Jacques Chirac francia államfő és Gerhard Schröder német kancellár a brüsszeli Conrad luxushotel egyik különtermében megállapodást kötött, miszerint 2013-ig a 2006-os szinten, vagyis évi 43 milliárd euró értékben befagyasztják a közösségi agrárkiadásokat. Az egyezséget - amely egyidejűleg garantálta a francia mezőgazdasági termelők jövedelemszintjét és az uniós kasszához való német hozzájárulás növekedésének féken tartását - Chirac és Schröder kész tényként tálalta 13 megdöbbent kollégájának. "Az Európai Tanácsban nem ketten, hanem 15-en ülnek" - füstölgött annak idején Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő, az EU soros elnöke, ám sem ő, sem a paktum hírét elemi felháborodással fogadó Tony Blair brit miniszterelnök nem kockáztathatta, hogy a közös költségvetésről szóló, előrehozott vitába bonyolódva késést szenvedjen a bővítési tárgyalások 2002 decemberi lezárása (HVG, 2002. november 2.).

Érintetlenül épült be tehát az új költségvetési tervbe ez az évi 43 milliárd euró, aminek következtében a hétéves büdzsé 30 százalékát egyetlen ágazat, a mezőgazdaság vinné el. 2013-ig meredeken, a mainak háromszorosára, évi 26 milliárd euróra növekednének a versenyképességet javító, főként a kutatást-fejlesztést és oktatást támogató közösségi források, de e célra így is csak a teljes kiadás 18 százaléka jutna. Az uniós kassza harmadik nagy tétele, a 2006-ban 38 milliárd eurót felemésztő felzárkóztatási támogatások a rá következő évben 48 milliárd euróra ugranak, majd lényegében ezen a szinten megállva, 2013-ban az összkiadás másik 35 százalékát viszik el (lásd Gyorsított felzárkóztatás című cikkünket a 76. oldalon). Prodiék már februárban is úgy szorítottak helyet minden másnak a készen kapott agrárkiadásokon felül, hogy az egész büdzsé terjedelmét növelték.

Ezért radikálisan hozzányúltak a költségvetés bevételeihez. A változtatást leghangosabban Hollandia követeli, amely mára az EU legnagyobb relatív nettó befizetőjévé vált: uniós hozzájárulásai és támogatásai között nemzeti összjövedelmének (GNI) arányában mérve most 0,45 százalékos a különbség, ami a következő periódusban 0,56 százalékra nőne (Magyarország összjövedelme 3,1 százalékának megfelelő mértékben nettó kedvezményezett lenne). A hollandok azt sérelmezik, hogy Nagy-Britannia ma csupán GNI-je 0,13 százalékának erejéig nettó befizető, és ez a jövőben is csak 0,25 százalékra emelkedne, holott egy főre vetítve gazdagabb ország. Ez az igazságtalanság egy húsz évvel ezelőtti megállapodásban gyökeredzik: Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök harcolta ki 1984-ben, hogy mivel országa aránytalanul kevés közösségi agrártámogatásban részesül, minden évben kapja vissza a közös kasszához való nettó hozzájárulásának kétharmadát. Ezt az utóbbi időben évi 4,6 milliárd eurós visszatérítést a többiek állják, a bővítés után már az újak is; Magyarország jövőre például 70 millió euróval.

A brit visszatérítés a költségvetési periódusban több mint a felével emelkedne, ráadásul kizárólagossága egyre kevésbé indokolható. Már az 1984-es megállapodás is kitért rá, hogy "adott esetben más, túlzott befizetéssel terhelt tagállam is részesedhet hasonló korrekcióban". Michaele Schreyer, az EB-nek a közös költségvetésért felelős tagja a múlt héten épp erre hivatkozva terjesztette elő a befizetési korrekció kiterjesztésére vonatkozó javaslatát. E szerint a jövőben minden tagállam, amelynek nettó befizetése meghaladja nemzeti összjövedelme 0,35 százalékát, e fölötti hozzájárulásának 66 százalékát visszakapná, az összes visszatérítés pedig nem haladhatná meg az évi 7,5 milliárd eurót.

Az új szisztémában Németország, Hollandia, Svédország és Ausztria is jogosulttá válna visszatérítésre, Nagy-Britanniáé viszont a felére csökkenne, s GNI-je 0,51 százalékával az EU legnagyobb nettó befizetőjévé ugrana a mai tizedik helyről. Hogy Londonnak ne fájjon annyira a műtét, a múlt heti javaslat négyéves átmenetet iktatna be, aminek eredményeként 2007-2013 között Nagy-Britannia éves átlagban végül is csak a harmadik legnagyobb nettó befizető lenne Hollandia és Németország után. Az első londoni reakciók azonban teljes elutasításról tanúskodtak: Denis MacShane brit Európa-ügyi államtitkár leszögezte, ha egyeseknek a 2002-es októberi agrármegállapodás tabu, akkor nekik meg az 1984-es az. Márpedig mindkettő módosításához a tagállamok egyhangú szavazatára volna szükség.

Az EB azt feltételezi, hogy a befizetési rendszer átalakítása népszerűbb, politikailag keresztülvihetőbb lenne az EU-ban, mint a kiadások reformja az agrárbüdzsé további kurtítása révén. Holott tavaly maga a Prodi által megbízott szakértői csoport, az André Sapir belga közgazdászprofesszor által vezetett "bölcsek tanácsa" is olyan radikális költségvetési átalakítást javasolt, amely véget vetett volna az agrárszektor idejétmúlt, kiemelt kezelésének, és a közösségi pénzek zömét az uniós gazdaság versenyképességét növelő fejlesztésekre irányította volna át. Az új tagállamoknak különösen volna rá okuk, hogy támogassák az uniós agrárkiadások egy részének átcsoportosítását perspektivikusabb célokra, mert így hamarabb szűnhetne meg a régi és az új tagállamok agrártermelői közti megkülönböztetés. Mint ismert, a csatlakozási szerződés szerint az ő mezőgazdasági vállalkozóik 2013-ig csak részlegesen élvezhetik a közösségi kassza áldásait, a többi szubvenciót az újaknak a saját költségvetésükből kell előteremteniük. Brüsszeli elemzők szerint e rendszernek a régi tagállamokra való kiterjesztése és a befizetési korrekció általánossá tétele együtt igazságosabb és hatékonyabb közösségi költségvetést eredményezne. Ám még többen kétlik, hogy az unió mai kormányfőiben mindehhez megvan a kellő politikai bátorság; egyetemi oktatók és tudományos kutatók ugyanis nemigen szoktak traktorral utakat lezárni és tüntetni a Miniszteri Tanács brüsszeli épülete előtt.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gazdaság

Gyorsított felzárkóztatás

Összesen 24,6 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatásra lenne jogosult Magyarország 2007-2013 között, ha a...

Elkészült a Cápasuli az Állatkertben

Elkészült a Cápasuli az Állatkertben

Trumpék ütik-vágják, Macronék viszont szinte babusgatják a Huawei-t, megvan az oka

Trumpék ütik-vágják, Macronék viszont szinte babusgatják a Huawei-t, megvan az oka

A köztévé szerint a tüntetők akasztva látnák Tőkés Lászlót

A köztévé szerint a tüntetők akasztva látnák Tőkés Lászlót

Viszlát, kocka terepjáró: 700 lóerővel búcsúzik az előző Mercedes G-osztály

Viszlát, kocka terepjáró: 700 lóerővel búcsúzik az előző Mercedes G-osztály

Gundel Takács Gábor felméri, hol tart ma az általános tájékozottság

Gundel Takács Gábor felméri, hol tart ma az általános tájékozottság

Elutasította a fideszes Simonka panaszát az ügyészség

Elutasította a fideszes Simonka panaszát az ügyészség