Bár Brüsszel a dél-erdélyi autópályát támogatja, Bukarest - az uniós döntéshozók rosszallását kiváltva - romániai magyar politikusok támogatásával az észak-erdélyivel beelőz. A határnál induló építkezés egyik bizonytalan pontja, hogy hol s hogyan fog csatlakozni a magyar úthálózathoz.

A hivatalosan előre bejelentett időpontnál majdnem három héttel korábban, június közepén adták át a Kolozsvár melletti Tordaszentlászló határában azt a logisztikai bázist, amely a San Franciscó-i központú Bechtel-csoport által építendő észak-erdélyi autópályát hivatott kiszolgálni. A politikusok valójában csupán egy földgyaluval letakarított, alig félhektáros munkaterületet "avattak fel", amelyen egyelőre csak tárolják azokat a munkagépeket, amelyek a Bechtel ígérete szerint augusztusban állnak hadrendbe. A nagy felhajtással kísért sztrádanyitány nem a Bechtelnek volt sürgős; a ceremónia az időközben a helyhatósági választások második fordulójában alulmaradt Ioan Rusnak (a volt belügyminiszternek) a kolozsvári polgármesteri székért folytatott választási kampánya részét képezte. A menetrend felborítását a bukaresti amerikai diplomáciai képviselet enyhe rosszallással fogadta, olyannyira, hogy Michael Guest nagykövet nem is utazott el Tordaszentlászlóra.

Három héttel később, július 5-én Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök - két uniós biztos, a regionális politikáért felelős Jacques Barrot és Balázs Péter társaságában - megnyitotta a Létavértes-Székelyhíd közötti új határátkelőt, amelynek több magyar és román politikus szerepet szánna az autópályák találkozásakor is. Erre az alkalomra Románia újjáépítette a Szatmárnémeti-Nagyvárad főút és az új határátkelő közötti, mintegy 7 kilométeres szakaszt, amelynek minősége korábban közelebb állt egy jobb földútéhoz. Létavértes - egyelőre csupán a személyautóval utazók számára - jócskán lerövidíti a Debrecen-Kolozsvár távolságot.

"Az új határállomás tehermentesíthetné Biharkeresztest és az ártándi határállomást a Budapest-Debrecen, valamint a Kassa-Debrecen irányból érkezők átmenő forgalmától, mert Létavértesen és Zilahon át szinte nyílegyenes út vezet Debrecenből Kolozsvárra" - érvelt a tervezett észak-erdélyi autópálya létavértesi becsatlakoztatása mellett a HVG-nek Csontos János szocialista országgyűlési képviselő, aki egyúttal a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés tagja. Ennek azonban több hátulütője is van.

A román tervek szerint 2008 végére elkészülne az észak-erdélyi autópálya első szakasza az Ártándtól alig néhány kilométerre északra lévő Nagyszántó és Berettyószéplak között - a pályát ugyanis a határtól kezdik építeni. A magyar kormány tavalyi határozata alapján pedig 2006-ig megépül Debrecenig az M35-ös autópálya. Mivel ugyanebből a határozatból nem derül ki, hogy az M4-es 2015-ig pontosan mikor is jutna el a határig, "célszerű volna, a kormány határozatában nem szereplő módon, az M35-ös építését továbbvinni, mert így Magyarországon is autópályaként folytatódhatna" - mondta a HVG-nek Kovács Ferenc, a közlekedési tárca helyettes államtitkára. Az egyeztetett tervekben azonban nem a létavértesi továbbvezetés szerepel, hiába lobbizik érte közösen a térség néhány romániai magyar és honi politikusa. Ennek az az oka, hogy az összeköttetéshez uniós külső határt - úgynevezett schengenit - kellene kiépíteni, s gondoskodni kellene a teherautók vámkezeléséről is. Mivel Ártándnál elkészült ez a több milliárd forintos beruházás, a közlekedési tárca szerint kidobott pénz lenne a mindössze 32 kilométerre lévő Létavértesen is hasonlót építeni. 2010-2012 körül ugyanis vélhetőleg már Románia is belül lesz a schengeni övezeten, s így a közös határon megszűnik a vám- és útlevél-ellenőrzés. Létavértes helyett ezért - a román kormány tavaly októberi javaslatának megfelelően - Nagykereki-Nagyszántó térségében találkozna az M35-ös és a romániai sztráda, s egy későbbi időpontban ide futna be az M4-es is (lásd térképünket).

A Románia schengeni csatlakozása előtt elkészülő első két sztrádaszakasz - az említett, 64 kilométeres Nagyszántó-Berettyószéplak és a 90 kilométeres Kolozsvár-Marosvásárhely szekció - Magyarországról 2008 után néhány évig csak Ártándon át lesz elérhető (személyautók esetében Létavértesen át is), még akkor is, ha addig megépülne az M35-ös folytatása Berettyóújfaluig. Ám erről még nincs hivatalos döntés, jóllehet Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőivel folytatott áprilisi, debreceni eszmecserén kilátásba helyezte, hogy azt 2008-ig meghosszabbítják a határig (az eredeti határidő 2010 volt).

Az ünnepi nekibuzdulás ellenére az észak-erdélyi autópálya-szakaszokon nem tettek még egyetlen kapavágást sem. Csak a napokban kötötték meg az építkezést kiszolgáló felvonulási területek bérletére vonatkozó szerződéseket. Tordaszentlászlón a logisztikai bázis kialakítása már megkezdődött, s a Bechtel a Bihar megyei Tóti községben is bérbe vett egy 10 hektáros földterületet, ahová ezen a héten szállítják a munkagépeket, és itt építik fel a barakktábort.

Késleltetheti a munkálatokat, hogy még nem jelent meg a kisajátításokról szóló kormányhatározat, melynek alapján a tulajdonosok - egyes információk szerint - a föld minőségétől és helyétől függően 1-9 eurós négyzetméterenkénti kártérítést kaphatnak. A Bechtel szerződésben kötelezte magát, hogy az építőanyagok legalább 55 százalékát a romániai piacról szerzi be, s hasonló arányban foglalkoztat helyi alvállalkozókat. "Új munkahelyeket hozunk létre, az alkalmazottak kiválasztása már megkezdődött. Azok, akik a megnyitón a munkagépeinket kezelték, románok voltak, s őket már mi képeztünk ki" - büszkélkedett az előrehozott telepavatáson Charles Redman, a Bechtel alelnöke.

Az amerikai óriásvállalat megbízása nemzetközi vihart kavart. Brüsszelben ugyanis nem nézték jó szemmel, hogy az észak-erdélyi autópálya hamarabb elkészül, mint az EU által támogatott, részben uniós pénzekből megvalósuló dél-erdélyi, amelyről 2001-ben már döntés született, s amely a 4-es számot viselő európai közlekedési folyosó része. Bírálták azt is, hogy a jelenleg világszerte hatszáz projektben érdekelt Bechtel közbeszerzési eljárás nélkül kapta meg a megrendelést, sőt a bukaresti kormány nem alkalmazta az EU által szorgalmazott, a versenytárgyalások kikerülésére kiskapuként szolgáló, magánvállalatok és közintézmények között köthető szerződéses rendszert sem. A 2003. december 19-én aláírt szerződés az uniós javaslatok ellenére csupán fővállalkozói megbízás, az autópálya finanszírozását a román állam vállalja. A munkálatok megkezdéséhez a Raiffeisen-bankcsoport nyújt 33 millió euró kölcsönt. Az idei évre tervezett kiadás 150 millió euró, amihez szintén Raiffeisen-szervezésű, nemzetközi szindikált hitelt vesz igénybe a román állam - több magyar pénzintézet, köztük az OTP Bank Rt. és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. közreműködésével.

A Bechtel romániai megjelenése mögött sokan politikai motivációt sejtenek, például azt, hogy Bukarest egyebek közt ezzel köszöni meg az erőteljes USA-támogatást NATO-tagságához. Egyesek szerint nem is az amerikai nagyvállalat 106 éves tapasztalata, vagy éppen most zajló horvátországi autópálya-beruházása volt a fő érv a bukaresti kormányhoz benyújtott ajánlat mellett, hanem a Bush-kormányzat egyes tagjaival ápolt szoros kapcsolat (HVG, 2003. május 10.). Egy biztos: Románia alaposan felgyorsítja infrastrukturális beruházásait, holott Brüsszel amiatt is aggódik, hogy két ilyen fejlesztés túlságosan is megterheli az ország költségvetését.

Romániában 1990 előtt csak egyetlen, 113 kilométeres autópálya létezett Bukarest és Pitesti között. Idén júniusban adták át a 216 kilométeres Bukarest-Konstanca sztráda első, 55 kilométeres szakaszát. Az uniós pénzekből épülő Nagylak-Arad-Temesvár-Déva-Szeben-Pitesti nyomvonalú, 519 kilométeres dél-erdélyi autópályán az építkezés 2005-ben kezdődik el, és a tervek szerint 2015-ig tart, bár a román közlekedési miniszter szerint a munkálatok akár 2018-ig is elhúzódhatnak. Az elmúlt hetekben megindultak az előkészítési munkálatok a 169 kilométeres Bukarest-Brassó sztrádán is, amelynek utolsó szakaszát 2015-ben adják át. Akkorra az autópályák hossza meghaladhatja az ezer kilométert - legalábbis elvileg.

A három szakaszból és nyolc alszakaszból álló, 415 kilométeres észak-erdélyi sztráda szerződésben rögzített értéke 2,241 milliárd euró, a beruházás teljes költségigénye pedig 3,433 milliárd euró. Egyes szakemberek drágállják a kilométerenként csaknem 5,5 millió eurós kivitelezési árat, szerintük Európában csak a svédországi sztráda került többe ennél. Az autópálya üzemeltetéséről még kevés szó esik; Miron Mitrea közlekedési miniszter hónapokkal korábban, egy kolozsvári látogatásán utalt arra, hogy 10 euró körüli szakaszdíjat számoltak ki a költségvetés tervezésekor, de bérletek kibocsátása is elképzelhető. A pálya Brassó és Segesvár közötti szakasza csak 2012-re készül el; a díjfizetést az addigra valószínűsíthető schengeni határnyitással járó közvetlen összeköttetés hivatott megédesíteni.

KRÁLIK LÓRÁND / NAGYVÁRAD

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Mindegy, milyen telefonja van, ingyen letöltheti rá az egyik legnépszerűbb kártyajátékot, az Unót

Mindegy, milyen telefonja van, ingyen letöltheti rá az egyik legnépszerűbb kártyajátékot, az Unót

Nem pixeles, hanem 334 ezer Lego kockából áll ez a 6 méteres Chevy – videó

Nem pixeles, hanem 334 ezer Lego kockából áll ez a 6 méteres Chevy – videó

Még mindig nem sikerült megegyezni a bérekről az Audinál

Még mindig nem sikerült megegyezni a bérekről az Audinál

Leszavazta a fideszes többség Miskolcon, hogy voksoljanak a túlóratörvényről

Leszavazta a fideszes többség Miskolcon, hogy voksoljanak a túlóratörvényről

Több mint négyszázszor kellett szervizeli a szupertraffipaxokat tavaly

Több mint négyszázszor kellett szervizeli a szupertraffipaxokat tavaly

GKI: Az ország fejletlenebb részein élők váltanak szívesebben munkahelyet

GKI: Az ország fejletlenebb részein élők váltanak szívesebben munkahelyet