Megosztotta a szocialistákat a Fidesz a nyári uborkaszezonban előásott javaslatával: az ellenzéki párt a privatizáció azonnali leállítását követeli, amihez ezúttal MSZP-s képviselők is csatlakoztak.

Sikerült éket vernie a szocialisták közé Orbán Viktornak, a Fidesz-MPSZ elnökének a múlt héten. Az exminiszterelnök szerint gazdaságilag nem indokolható, "csupán az azonnali pénzhez jutás mohóságát" tükrözik a privatizációs tervek, amelyek megvalósítását "azonnal le kellene állítani" és a folytatást rendkívüli parlamenti ülésnapon kellene megvitatni, amelyre legkorábban augusztus 27-én kerülhet sor. A Fidesz-MPSZ privatizációt ellenző véleménye aligha okozott meglepetést, hiszen az Orbán-kormány az előző ciklusban gyakorlatilag leállította a magánosítást, legalábbis annak a nyilvánosság által ellenőrizhető formáit (HVG, 2002. március 2.). Annál inkább figyelemre méltó Hegyi Gyulának, az MSZP európai parlamenti (EP) képviselőjének sajtónyilatkozata, aki egyenesen a baloldal elleni merényletnek nevezte egyes cégek, például a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. (NT) részvényeinek 75 százalékos értékesítését.

Ez utóbbit illetően Hegyi több, magát megnevezni nem kívánó szocialista képviselővel együtt osztja az ellenzék álláspontját, miszerint az NT eladásával az állam elveszíti a tankönyvek szellemisége feletti kontrollját és az árak befolyásolásának lehetőségét. Ez Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinálásért felelős SZDSZ-es politikai államtitkára szerint komolytalan érvelés, hiszen "a tankönyvek árát az oktatási tárca maximalizálta, másrészt a tankönyvpiacnak már csupán 34 százalékát magáénak mondó NT amúgy sem tudná diktálni az árat a piacon". A tankönyvek szellemiségét pedig az Oktatási Minisztérium az engedélyezési eljárás során továbbra is ellenőrizni tudja - jegyezte meg Horn Gábor a HVG-nek. Hegyi Gyula viszont azt fejtegette a HVG-nek: a kormány, ahelyett hogy két hónappal az EP-választási vereség után levonná a gazdaságpolitikai tanulságokat, folytatja a társadalom többségét irritáló privatizációt, ami "kifejezetten rossz politikai üzenet a választóknak". Ezzel szemben Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese közleményben állt ki a kormány privatizációs koncepciója mellett, s ehhez az SZDSZ is csatlakozott.

Az indulatokat ezúttal az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek (ÁPV) a nyári uborkaszezonra esett aktivitása korbácsolta fel. A vagyonkezelő július végén jelentette be, hogy befejezte a tranzakciók előkészítését, és gyors egymásutánban pályázatot ír ki az NT-re, vevőt keres a Bábolna Rt.-re (HVG, 2004. július 31.), és piacra dobja az állami tulajdonban lévő agrárcégek maradékát is. Hétfőn máris meghirdették a Hungexpo Vásár- és Reklám Rt. 77 százalékos állami pakettjére kiírt pályázatot, és rövidesen kalapács alá kerül a Hollóházi Porcelán Rt. többségi részvénycsomagja is. A Richter Rt.-ben lévő 25 százalékos állami csomag értékesítése során az ÁPV átváltható kötvénykibocsátás mellett döntött: a leendő kötvénytulajdonosok tőzsdei értesülések szerint csak öt év múlva cserélhetik részvényekre kötvényeiket.

Folytatódik a Mahart-csoport privatizációja is. A három részre bontott cégből a Mahart-Duna-Cargo Kft.-ért július elején 1 milliárd forintot kasszírozott az ÁPV, és sínen, pontosabban "vízen" van a Mahart-ingatlanokat tömörítő M-Ingatlan Rt. eladása, emellett még az idén placcra kerül a harmadik Mahart-leány, a Csepeli Szabadkikötő Rt. is. Ugyanakkor a piaci találgatások ellenére továbbra sincs napirenden a Szerencsejáték Rt. eladása, bár a céget Draskovics Tibor pénzügyminiszter - a vélhetően zsíros bevétel reményében - szívesen eladná. A már korábban felmerült javaslatot a parlament tavaly decemberben a költségvetési törvény vitája során elvetette, mellesleg a cég értékesítéséhez a privatizációs törvény módosítására volna szükség. Ha minden a tervek szerint halad, az év végére a mostani 158-ból 86 cég marad állami kézben, az ÁPV-hez rendelt vagyon könyv szerinti értéke pedig 751 milliárd forintról 597,5 milliárd forintra apad, miközben a vagyonkezelő az idén az értékesítésekből és az osztalékokból hozzávetőleg 300 milliárd forint bevételre tesz szert (a terv papíron ennél több, 394 milliárd forint, de ebben benne van a Postabank tavalyi eladásából az év elején befolyt 101 milliárd forint is).

A privatizáció leállítását követelő, az érzelmekre ható, populista érveléseket Bod Péter Ákos, a jegybank volt elnöke sajtónyilatkozataiban közgazdasági megfontolásokkal igyekezett aládúcolni. Szerinte makrogazdasági és pénzügyi szempontok sem indokolják a magánosítás felgyorsítását: az ebből származó bevételek nem csökkentik látványosan az államadósságot, és ma már az állami szektor arányát messze meghaladja a magánszféra mértéke. Véleményét nem mindenki osztja szakmai berkekben. "Az ÁPV által a büdzsébe befizetett évi mintegy 100 milliárd forint a hozzávetőleg 1200 milliárd forintra rúgó államháztartási hiányt jelentősen nem mérsékli ugyan, de ennél lényegesebb szempont, hogy a ráfizetéses, időről időre több tízmilliárd forintos állami mentőakciókra szoruló veszteséges cégek, mint például a Bábolna Rt. vagy a Malév Rt. eladása a következő években tehermentesíti a költségvetést" - jegyezte meg a HVG-nek Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója.

Az ÁPV adatai szerint csak a négy legnagyobb "pénznyelőnek" számító állami cég - a Malév, a Bábolna, az Antenna Hungária Rt. és a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) -, továbbá a 24 Volán-társaság "gatyába rázása" 1998 óta összesen csaknem 70 milliárd forintot emésztett fel. Az pedig Hegedűs szerint illúzió, hogy az állami cégeknél a mindenkori kormányok képesek lennének a társaságok hatékonysági szempontjait elébe helyezni szociál- és gazdaságpolitikai megfontolásaiknak. Ékes példa erre az MVM, amely az Orbán-kormány idején összesen közel 40 milliárd forinttal volt kénytelen "finanszírozni" az előző kabinet inflációellenes és annak érdekében az áramárakat mesterségesen alacsonyan tartó elgondolásait. Emellett a rendszerváltozás óta egyetlen kormány sem tudott ellenállni annak a csábításnak sem, hogy gazdasági holdudvarát építve káderlerakatként kezelje az állami cégeket - tette hozzá Hegedűs.

A most beharangozott lendületes privatizációnak, az idei évre tervezett bevételnek gyenge pontja, hogy az évek óta veszteséges állami mamutok, mint például a Malév, a Hungexpo vagy a Bábolna eladása a korábbi próbálkozások során rendre zátonyra futott. Ezúttal azonban nem annyira magas árat, mint inkább tőkeemelést, a cég tovább működtetését és a foglalkoztatás fenntartását várja a kormány a leendő tulajdonosoktól. Ilyesmi fogalmazódott meg a Malév privatizációs koncepciója kapcsán is, amelyre a - Kína negyedik legnagyobb légitársaságával, a lehetséges vevőként is emlegetett Hainan Airlinesszal közös - hétfői pekingi járatindítás előtti héten bólintott rá a kormány. A Malév 97 százalékos részvénypakettjének vevőjétől azt várja a kabinet, hogy tőkésítse fel a 3,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű céget, vállalja át a jelenlegi 36,2 milliárd forintos - 33 milliárd erejéig államilag garantált - hitelét, és őrizze meg a nemzeti jelleget, amihez a repülési jogok kötődnek. Ez utóbbihoz - legalábbis Sándor László elnök-vezérigazgató szerint - magyar befektetőknek kellene megszerezniük a pakett többségét.

A Malév lehetséges vevőjelöltjeként a Hainanon kívül az Air France-KLM holdingot és a befektetési szándékát hivatalosan is bejelentő Austrian Airlinest tartják számon. A privatizációs döntést a kormány egyebek között az érdemi befektetői érdeklődéssel, valamint azzal indokolta, hogy a cég hatékonyságjavulása is kedvező pillanatot jelent az eladásra. A társaság az első öt hónapban mért 5 milliárd forint üzemi szintű vesztesége 1 milliárdos javulást jelent az egy évvel ezelőttihez képest, s a Malév a tavalyi 13 milliárd forintos veszteség után az év végére nullszaldóra számít. Ehhez persze szüksége lenne a 10 milliárd forintos állami tőkejuttatásból (HVG, 2003. december 20.) még hátralévő 3 milliárdra, amelyet rendkívüli eredményként könyvelne el. Az eredményjavuláshoz kötött tőkeinjekcióról októberben várható kormánydöntés, de a helyzet a HVG értesülései szerint korántsem egyértelmű, mivel nullszaldós tervében a cég több milliárd forint - a Malév pénzügyeit ismerők által kétesnek minősített - bevétellel is számol.

A tavaly már jól bevált gyakorlatot követve az idén is biztosra megy az ÁPV: a közel 300 milliárd forintos summát néhány, a tőzsdén forgó nagyobb társaság részvényeinek értékesítéséből tervezi előteremteni. A Richter kötvénykibocsátásából mintegy 100 milliárd forintra számít, s ugyanekkora összeg már az első félévben össze is jött, igaz, ez javarészt a Mol-papírok tavaly elhalasztott tőzsdei értékesítésének az eredménye: a 10,4 százaléknyi állami tulajdonú Mol-pakett februári rapid eladásából (HVG, 2004. február 22.) 75,4 milliárd forint ütötte az állam markát. A Siotour Rt. privatizációja további 3 milliárdot, a Hungaropharma Rt.-é 1 milliárd forintot hozott a konyhára, és mindezt némi apróval, 400 millió forinttal fejelte meg a honvédelmi tárcától átvett eszközök értékesítése. A még hiányzó összeg nagyját a Mahart-cégek értékesítéséből várható mintegy 12 milliárd forintból, az agrárcégek durván 20 milliárd forintra belőtt eladási árából (lásd Új barázdák című írásunkat), az NT eladásából remélt 2-4 milliárd forintból hozzák össze. A sikerben olyannyira biztos az ÁPV, hogy a maradék mintegy 12 százaléknyi Mol-pakett értékesítésével az idén már nem is számol.

MINK MÁRIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Új barázdák

"Tisztában voltam vele, hogy támadni fognak, de az igazgatóság 4:1 arányban amellett foglalt állást, hogy vegyünk...

Országszerte romlik a levegő minősége

Országszerte romlik a levegő minősége

Japán átfordult a Csodálatos harmónia korszakára, és már előre örül neki

Japán átfordult a Csodálatos harmónia korszakára, és már előre örül neki

"Most kell arról dönteni, hogy élünk majd a jővőben" Greta Thunberg Londonban beszélt

"Most kell arról dönteni, hogy élünk majd a jővőben" Greta Thunberg Londonban beszélt

Eladó az egyik legszebb régi hazai Mercedes, amit részben egy magyar tervezett

Eladó az egyik legszebb régi hazai Mercedes, amit részben egy magyar tervezett

A világ egyik legnagyobb autógyártójánál a csúcsvezetők többsége nő

A világ egyik legnagyobb autógyártójánál a csúcsvezetők többsége nő

Mbappé elmondta, hol tervezi a folytatást

Mbappé elmondta, hol tervezi a folytatást