Tiltakoznak a földtulajdonosok és az erdészek, mert a környezetvédelmi hatóság tudtuk nélkül vonná be területeiket az Európai Unió Natura 2000 nevű természetvédelmi programjába. A földjeik elértéktelenedésétől és művelési korlátozástól tartó gazdákat a zöld tárca uniós támogatásokkal kecsegteti.

"Az interneten böngészve vettem észre, hogy földem új kijelölésű természetvédelmi területként szerepel a Natura 2000 programban. Ennél még az eboltás is jobban szervezett, mert ott legalább előre szólnak" - dohogott a HVG-nek Borzán László, aki kétegyházi tábláit félti a természetvédelmi programtól. A védetté válás ugyanis értelmezése szerint azt jelentené, hogy a természetvédelmi hatóság korlátozhatná a gazdákat a földhasználatban, ami csökkentené a növénytermeléssel elérhető hozamot, illetve - a Békés megyében hektáronként 0,5-1 millió forint közötti árú - földjeiket eladhatatlanná tenné. "Nem értjük, hogy a szántóföldeken mit kell védeni, ráadásul a kijelölt táblák között vannak kiváló minőségű, 30 aranykoronás földek is" - háborgott Borzán, hozzátéve, hogy saját, szántóként nyilvántartott és használt földjét például gyepként látta viszont a listán. A kétegyházi gazdák szakértői véleményt is kértek, amely megállapította, hogy vonuló védett madarak földjeiken nem jellemzően fordulnak elő, a területre ráhúzott "vizes élőhely" megjelölés két, időszakos vízállású kanálist és egy, hat éve saját beruházásban létesített magánhalastavat jelent.

A Natura 2000 az EU által létrehozott összefüggő ökológiai hálózat, amely a ritkaságszámba menő állat- és növényfajok természetes élőhelyeinek biztosít védelmet. A program keretében Magyarországon az eddigi 700 ezer hektár mellett újabb 1,2 millió hektár kerül természetvédelmi oltalom alá, azaz Magyarország területének több mint ötöde - 21 százaléka - élvez majd valamilyen szintű védettséget. Ezeken a tájakon a természetvédelmi hatóság az 1996-os, a természet védelméről szóló törvény alapján - például a fészkelő madarak megóvása érdekében - egyebek mellett meghatározhatja, mikor mehetnek rá a területre, kaszálhatják le a gyepet, vagy gallyazhatják le a fákat, s korlátozhatja a vegyszerhasználatot is. A tiltakozókat konkrétan a Natura 2000-ről szóló rendelettervezet azon pontja aggasztja, amely szerint "a tulajdonos, vagyonkezelő köteles tűrni a természetvédelmi hatóságnak a védett érték és a terület oltalma, tudományos megismerése, bemutatása érdekében végzett tevékenységét". Ez azonnal kétségessé teszi a környezetvédelmi tárca honlapján elérhető rendelettervezet mellé csatolt vizsgálati elemzés megállapítását, amely szerint a Natura 2000 területein nem lesz olyan fokú a védettség, mint a "hagyományos" természetvédelmi tájakon.

"Nem a magyar jog szerint, hanem az EU madár-, illetve élőhelyvédelmi irányelve alapján jelöltük ki a Natura 2000-be kerülő területeket" - mondta a HVG-nek Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) természetvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkára. Mint kifejtette: a tárcát csak tudományos szempontok vezérelték, s nincs olyan helyrajzi szám, amelyikről ne tudnák megmondani, miért került bele a védett körbe. Az EU-direktívák ugyanis meghatározzák, mely élőlényekre vonatkozik a Natura 2000, s ha azok közül egy adott területen egy is előfordul, akkor azt az élőhelyet be kell vonni a programba. Ezek miatt volt kénytelen kijelölni a KVM a közösségi jelentőségű élőhelytípusok közül 46, a növényfajokból 36, a madarak közül 91, az egyéb állatfajokból pedig 105 előfordulásához köthető területeket - magyarázza a zöld tárca a kijelölés elveit honlapján. Ilyen élőhelyek például a csak a - nagyrészt Magyarországból álló - pannon régióban megtalálható lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a lösz- és homoki gyepek, a gyertyános tölgyesek és a homoki borókás-nyárasok. Kiemelt jelentőségű "bennszülött" fajaink a pilisi len, a magyar kökörcsin, a magyarföldi husáng, a magyar vakcsiga és a rákosi vipera. "A földtulajdonosok nem ismerik a listán lévő élőlényeket" - adott egy lehetséges magyarázatot a gazdák értetlenkedésére a helyettes államtitkár. A védett 21 százalék egyáltalán nem kirívó az unióban - reagált a területnagyságot vitató ellenvetésekre Haraszthy -, mivel az EU 15-ök átlaga 17,5 százalék volt, amit a májusban csatlakozott országok 20 százalék fölé tornáztak.

Bármily nemesek is az elvek, az érintetteket nem győzték meg, mivel rossz tapasztalataik vannak a természetvédelmi hatósággal. Kétegyháza környékén például többen is emlegetik azt a halastó-tulajdonost, akinek az okozta a vesztét, hogy egy kócsagpár a területére fészkelt. Addig ugyanis riasztólövésekkel el tudta zavarni a napi 1-5 kiló halat fogyasztó kormoránokat, a védett lakó megérkezése után azonban ezt nem tehette meg, ráadásul a lehalászást sem időzíthette akkorra, amikor az gazdaságilag indokolt lett volna. Ehhez hasonlóan kötik meg a gazdák kezét például a gyepterületek kaszálásában is, úgy, hogy átlagos időjárás mellett a tilalom feloldásáig nagy biztonsággal kiég a fű.

Ezekre a korlátozásokra kompenzációt várnának a gazdálkodók, ráadásul úgy, hogy a Natura 2000 hálózatába bevont területek kijelölésével egyidejűleg határozzák meg az adott földrészletekre alkalmazható korlátozásokat, illetve az azok után járó kártérítést. "A természet védelméről szóló, 1996-os törvény a kártalanítást kormányrendeletre bízza, ami azóta sem született meg" - mondta a HVG-nek Mátrai Mihály, aki jogászként és érintett földtulajdonosként ásta bele magát az ügybe. A jogszabály nyilvánvalóan a pénzhiány miatt maradt talonban, így nem csoda, ha szkepszissel fogadják a Natura 2000-re beígért támogatásokat. Borzán például kijelentette, hogy a földtulajdonosok nem pályázatokra, hanem normatív támogatásra várnak, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) pedig kétli, hogy az EU ekkora területre is megadja a beígért támogatást. "Az EU-nak tiszta szabályzata van a támogatási rendszerre, amely szerint a programba bevont területek után hektáronként 200-600 eurót lehet felvenni" - mondta Haraszthy, hangsúlyozva, hogy a dotáció csak azokra a földekre jár, amelyeken ténylegesen korlátozták a gazdálkodást, arra vonatkozó becslésre azonban nem vállalkozott, mekkora összeget lehet így lehívni a brüsszeli kasszából.

Az erdészek is háborognak, függetlenül attól, hogy állami vagy magántulajdonú területet kezelnek. Szerintük a KVM az unióra próbálja kenni túlságosan nagy étvágyát, s azt, hogy az érintettekkel történő egyeztetés nélkül igyekszik keresztülverni tervezetét a kormányon. Az EU-ban ugyanis egyedül Magyarországon nincs még hatályos jogszabály a Natura 2000-ről, s az érintett területek tulajdonosai most attól tartanak, hogy ez a tény nyomós indok lesz a kormány számára is, hogy még augusztusban - ahogyan a KVM tervezi - elfogadja a jogszabályt.

"A tervezet az uniós jogot sérti" - állította a HVG-nek a zöld tárcával ellentétben Cserép János, az OEE elnöke, az állami tulajdonú Északerdő Rt. vezérigazgatója, aki tavaly 10 százalékos létszámleépítéssel volt kénytelen reagálni arra, hogy a gazdaság területének 60 százaléka védett. Az Európai Tanács ugyanis úgy foglalt állást az unió erdészeti stratégiájáról, hogy a Natura 2000 ökológiai hálózat kialakításánál figyelembe kell venni a gazdasági, társadalmi és helyi érdekeket, valamint be kell vonni az erdőtulajdonosokat. Cserép szerint a KVM által megóvandónak tartott terület nagysága azt jelzi, hogy a gazdálkodók eddig is védték a természetet, azaz inkább többlettámogatás járna nekik, mint az eredményességet visszavető korlátozás. Nonszensznek tartja azt is, hogy a rendelettervezet szerint a tulajdonosok és a használók a helyi önkormányzatoknál 15 napra kifüggesztett hirdetményben értesülhetnének az ingatlanukra elrendelt korlátozásokról. Egyesületi elnökként tiltakozó levelet írt az érintett tárcáknak, de arra egyelőre nem érkezett reakció.

Ismét felzúdultak a múlt hét végén a Békés megyei gazdák, mivel a helyi lapban megjelent Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter nyilatkozata, amely szerint a rendeletről tájékoztatják az érintetteket. "Megkerestem több földtulajdonost, akik el sem hiszik nekem, hogy ilyen rendelettervezet létezik, illetve hogy földjük érintett lehet, s most nem is tudnak a dolognak utánajárni, mert az aratással vagy a gabona raktári elhelyezésével vannak elfoglalva" - mondta a HVG-nek Borzán, ezzel szemléltetve, hogy a KVM, állításával ellentétben, nem tájékoztatta az érintetteket.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Négy beteget agyonvert egy infúziós állvánnyal, kilencet megsebesített egy alkoholbeteg Romániában

Négy beteget agyonvert egy infúziós állvánnyal, kilencet megsebesített egy alkoholbeteg Romániában

Jóformán rájuk zuhant a gleccser, de túlélték

Jóformán rájuk zuhant a gleccser, de túlélték

Gyilkosság Polgár főterén – szúrt a haragos

Gyilkosság Polgár főterén – szúrt a haragos

Videón, ahogy két kamion frontálisan ütközik Kecskemétnél

Videón, ahogy két kamion frontálisan ütközik Kecskemétnél

Félrement: Dániai bálnamészárlással támadta be a brazil elnök a norvégokat

Félrement: Dániai bálnamészárlással támadta be a brazil elnök a norvégokat

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag