Bármennyire igazságtalannak tartják is a vállalkozások az iparűzési adót, annak megszüntetése csődbe sodorná a településeket. A legújabb elképzelések szerint csökkenne az adó mértéke, a helyhatóságokat pedig a társasági adó egy részével kárpótolnák.

Hihetetlennek tűnik, mégis igaz: a vállalkozások iparűzésiadó-fizetési terhei lassan megközelítik a társasági adóét: 2003-ban az előbbiből mintegy 272 milliárd forint landolt az önkormányzatoknál, míg társasági adóból 370 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe. Holott a két adó mértéke igencsak eltérő: a társasági adó kulcsa 16 százalék, míg az iparűzésié - az azt beszedő önkormányzat döntésétől függően - legfeljebb 2 százalék lehet. Csakhogy a vetítési alap is más: társasági adót a nyereség, iparűzésit viszont az úgynevezett korrigált (anyagköltséggel, a közvetített szolgáltatások díjával és az eladott áruk beszerzési árával csökkentett) nettó árbevétel után kell fizetni, függetlenül attól, hogy eredményesen gazdálkodik-e, vagy mínuszban van a cég. Éppen emiatt tartják igazságtalannak és ágálnak évek óta ellene a munkáltatói érdekképviseletek - mérsékelt sikerrel. Legalábbis ahhoz képest, hogy szeretnék végképp eltörölni. "A nettó árbevétel sok halmozódást takar, ami leginkább a nagy hozzáadott értékű ágazatokat, főként a szolgáltatási szektort sújtja, így az iparűzési adó fenntartása ütközik azzal a gazdaságpolitikai céllal is, hogy Magyarország regionális szolgáltatási központtá váljon" - támadják az adót a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségénél (MGYOSZ). Hasonlóképpen versenyképességi hátrányként említette és hosszabb távon megszüntetni javasolta az iparűzési adót a közelmúltban a Magyar Európai Üzleti Tanács, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is.

Az érem másik oldala, hogy az iparűzési adó nélkül ellehetetlenülnének az önkormányzatok. Az általuk 2003-ban beszedett hétféle helyi adó 84 százaléka ebből a forrásból származott, míg a dobogó második fokán lévő építményadóból bő 10 százalék, 34,1 milliárd forint. A helyhatóságok tavalyi összesített hiánya így is meghaladta a 40 milliárd forintot, holott a Pénzügyminisztérium (PM) nullszaldóra, de legrosszabb esetben is legfeljebb 10 milliárd forintos deficitre számított. Ma már egyébként alig akad olyan település - a 3168 önkormányzatból mintegy hét tucat -, amely ne igyekezne valamilyen helyi adó beszedésével bővíteni forrásait. A helyi adókról szóló törvény 1990-ben történt elfogadását követő első esztendőben még csak 308 önkormányzat vezetett be helyi adót, igaz, a korábbi, úgynevezett tanácsi adókból még 1992-ben is volt bevételük. 2003-ra a helyi adót kivető önkormányzatok száma a tízszeresére, e forrásból származó bevételeik összege pedig 34-szeresére, 322,6 milliárd forintra hízott 1991-hez képest - tájékoztatta a HVG-t Kónya László, a PM főosztályvezetője. Tavaly egyébként nem ugrottak meg az iparűzésiadó-bevételek, azaz a számokon nem érződik, hogy - az európai uniós előírások miatt - a 2003-as volt az első esztendő, amikor az önkormányzatok már nem érvényesíthettek határozatlan időre szóló, illetve egyes tevékenységeket preferáló mentességeket, kedvezményeket. A helyhatóságok tavaly március végéig alkothattak ugyanis olyan rendeleteket, amelyekben határozott időtartamúakra változtathatták a korábbi iparűzésiadó-kedvezményeket. Az önkormányzatok többsége nem titkolt önérdekből élt is ezzel a lehetőséggel, attól tartva, könnyen előfordulhat, hogy a korábban adott mentességek és kedvezmények elmaradása miatt a vállalkozó veszi a kalapját, és más településre helyezi át tevékenységét. 2007 végén azonban mindenképpen lejárnak a határozott időre szóló engedmények is.

Amennyire ellenszenves az iparűzési adó a vállalkozások számára, annyira népszerű az önkormányzatok körében: a helyi adót bevezető helyhatóságok 81 százaléka iparűzési adót is kivet, amelynek mértéke négyötödüknél 1,2 százalék fölött van, ezen belül 897 település a maximális 2 százalékos kulcsot alkalmazza. 2003-ban az utóbbinál csak Budaörsön (1,7 százalék) és Szombathelyen (1,9 százalék) volt alacsonyabb a mérték az iparűzésiadó-bevételi toplista (lásd táblázatunkat) első tíz helyezettjéénél. Az adókulcsplafon egyébként fokozatosan, 2000-től kúszott fel 2 százalékra, a bevezetés idején még csak 3 ezrelék, 1998-ban 1,4 százalék, 1999-ben pedig 1,7 százalék volt. Közben a társasági adónál ellenkező irányú mozgás volt tapasztalható: a korábbi 36 százalékos kulcs előbb 18, 2004-től pedig 16 százalékra csökkent. Kétségtelen az is, hogy közben (vállalkozói szemszögből) "feljavult" az iparűzési adó alapja is: kezdetben nem lehetett csökkenteni a nettó árbevételt az - 1998-tól 33 százalékban, később 66 százalékban, jelenleg pedig már teljes egészében leírható - anyagköltséggel. Ugyanakkor 2004-től már a Magyarországon székhellyel, illetve telephellyel nem rendelkező vállalkozónak - például a gépet szerelő külföldi cégnek - is kell iparűzési adót fizetnie. Könnyítés viszont, hogy januártól a kamatbevételnek csak a felét kell beszámítani az iparűzési adó alapjába, továbbá hogy a cégek társaságiadó-alapját (egyéni vállalkozóknál az adóalapot) csökkenti az adóévre elszámolt iparűzési adó 25 százaléka, de csak akkor, ha az adózónak az adóév végén nincs köztartozása. Emiatt a PM-ben 5-8 milliárd forintos társaságiadó-kieséssel számolnak az idén, hiszen a veszteséges cégek egyáltalán nem tudják igénybe venni az engedményt.

Így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a munkaadói érdekképviseletek egyáltalán nem tapsolnak a szocialisták úgynevezett "politikai megrendelésében" szereplő és a szabaddemokraták által is támogatott javaslatnak, miszerint jövőre már az iparűzési adó 50 százalékával lehetne mérsékelni az adózás előtti eredményt. Ennél jóval többet szeretnének a munkaadói érdekképviseletek. "Bár a társasági adóból való levonhatóság némiképp könnyíthet egyes vállalkozások helyzetén, nem oldja meg az iparűzési adóval kapcsolatos alapvető gondokat" - mondták az MGYOSZ-nál, ahol évek óta "harci kérdésnek" tekintik az ügyet, és leginkább az adónem megszüntetését díjaznák. A PM-ben egyébként cáfolták a vállalkozói érdekképviseletek állítását, miszerint az EU más tagállamaiban ismeretlen lenne az iparűzési adó: fizetnek ilyet a francia, a luxemburgi, az olasz és a spanyol vállalkozások is.

Valószínűleg csak fokozatosan és úgy lehetne kihátrálni az iparűzési adóból, ha cserébe más adóbevételekből részesedhetnének az önkormányzatok. A HVG úgy értesült, hogy a gazdasági tárcánál formálódó, a versenyképesség-javító programban felvillantott adómódosítások szerint fokozatosan mérsékelni kellene az iparűzési adó plafonját, és a vállalkozások ezzel párhuzamosan a társasági adó egy részét a településeknek fizetnék be. Az mindenképpen üdvös lenne, ha csökkenne a helyhatóságok gazdasági függősége a mindenkori költségvetéstől és kormányoktól, akár a személyijövedelemadó-bevételek mostaninál nagyobb hányadának helyben hagyása révén.

MOLNÁR PATRÍCIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Adó lakásra

Nagy lakossági felzúdulást váltott ki a minap Óbuda-Békásmegyeren, hogy a III.

Elfogták a veszprémi férfit, aki verekedés közben megölt egy vendéget

Elfogták a veszprémi férfit, aki verekedés közben megölt egy vendéget

Húsvéti üzenetében is magát dicsérte Donald Trump

Húsvéti üzenetében is magát dicsérte Donald Trump

Ön vitte el a négymilliárdos lottónyereményt? Pár tipp, mire költheti

Ön vitte el a négymilliárdos lottónyereményt? Pár tipp, mire költheti

Harminc év börtönt kapott a bolgár újságírógyilkos

Harminc év börtönt kapott a bolgár újságírógyilkos

"Et resurrexit tertia die": Orbán Viktor latinul üzent húsvétra a közösségi oldalán

"Et resurrexit tertia die": Orbán Viktor latinul üzent húsvétra a közösségi oldalán

Trump miatt lehet tartósan 400 forint fölött a benzinár?

Trump miatt lehet tartósan 400 forint fölött a benzinár?