Magyarországon minden hivatalos fogadkozás és állami támogatás ellenére sem terjedt még el a távmunkahelyek létesítésének gyakorlata. Az első ilyen pályázat jelentkezői közül többen utólag visszaléptek, és a minap zárult másodikon sem volt tömeges túljelentkezés a szűkös forrásokért.

Aligha hoz erőteljes áttörést a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) második alkalommal meghirdetett pályázata, amelyen távmunkahelyek létrehozására lehetett vissza nem térítendő támogatást igényelni. A határidő augusztus 10-én járt le, a pályázatok beérkezésének végső dátumát a programot a tárca megbízásából koordináló Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ (BMIK) a Magyar Posta Rt.-től kapott tájékoztatás alapján 17-ében jelölte meg. Bár a végső összegzéssel az FMM lapzártáig nem állt elő, a HVG információi szerint 103 pályázó összesen 364 millió forint bértámogatást igényelt 826 munkahely teremtéséhez. Az elbírálás során előnyben részesülnek azok, akik regisztrált munkanélküliek, pályakezdők, fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek, gyermeküket egyedül nevelők, roma származásúak, 45 éven felüliek, illetve hátrányos munkaerő-piaci helyzetű térségben lakók foglalkoztatását vállalják. A döntés augusztus végétől várható, az idén az utolsó negyedévben a Munkaerő-piaci Alapból (MPA) összesen 255 millió forinthoz juthatnak a gazdasági társaság, egyesülés, egyéni vállalkozás és költségvetési szerv aspiránsok - tájékoztatta a HVG-t Bihary Pál, a BMIK igazgatója.

Az összeg elenyésző, és csak a költségvetési vita során dől el, sikerül-e jövőre ugyanebből a forrásból az ideinél lényegesen nagyobb összeget ilyen célra elkülöníteni. Mindenképpen szükség lesz az idei pénzkeret kiegészítésére is, ha valamennyi nyertes pályázó maximális támogatásban - munkahelyenként 440 ezer forintban - részesül, és ha a tárca tartani akarja eredeti tervét, miszerint legalább ezer új távmunkahelyet kíván létrehozni. Az első, 2002 végén indított pályázatra együttesen 1,3 milliárd forintot szánt a munkaügyi és az informatikai tárca; akkor a munkahelyteremtés kiegészítő bértámogatásán kívül az eszköz- és szoftvervásárlásra, továbbá az internetkapcsolat kialakítására is jutott állami apanázs. "Az akkori program támogatási kerete 1371 munkahely létrehozását tette lehetővé, ennél azonban kevesebbel, 1100 fővel növelték létszámukat a nyertes pályázók" - előlegezte meg a program decemberi lezárásának adatait Kovács István Béla, az FMM vezető főtanácsosa.

Erősen kételkedik ezekben a számokban Derera Mihály, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége oktatási továbbképző és távmunkaintézetének igazgatója. "A nyertesek egy része nem kötött szerződést a támogatásra, továbbá voltak, akik menet közben ugrottak ki a programból, megint mások kevesebb embert foglalkoztatnak, mint ahányat vállaltak" - állította a HVG-nek. Szerinte többségében ott volt sikeres a pályázat, ahol előre levajazták a dolgot: előbb elküldték az évek óta foglalkoztatott, megbízható munkavállalót, majd távmunkásként újra alkalmazták. Mintegy másfél tucat visszamondott pályázat a BMIK csaknem hatszáz névből álló nyerteslistáján is szerepel, gyanítható azonban, hogy ennél jóval nagyobb a kiugrók tábora. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatala például a BMIK adatai szerint 75 munkahelyhez kapott 37,5 millió forint támogatást. Valójában csak 43 bírósági, zömmel leírói munkahely kihelyezése valósult meg eszközbeszerzések révén - tájékoztatta a HVG-t Horváth János, az OIT informatikai főosztályvezetője. Hozzátéve: a bíróságok köztudottan túlzsúfoltak, az irodák szűkösök, gyakorlati értelemben náluk mindig volt és lesz is távmunka. Igaz, nem a szó munkajogi értelmében; szerinte ugyanis a munka törvénykönyvének májustól hatályos módosítása nem teszi lehetővé, hogy távmunkaszerződést kössenek például a bírákkal. Ennek ellenére az OIT-nél nem tettek le arról, hogy számukra is kiépítsék az otthoni munkavégzés feltételeit, például lakásból is elérhetővé tegyék a munkahelyi szerverek adatbázisait, vagy a bírák elektronikus levelek csatolt hanganyagain "közvetíthessék" az ítéleteket a leírókhoz.

"Nem teljesen jött be a számításunk" - összegezte a távmunkával kapcsolatos korábbi pályázatuk tapasztalatait a HVG-nek Nagy Andrásné, a tiszaszentimrei Megváltozott Munkaképességűeket Foglalkoztató Kht. vezetője. A kht harminc munkahely létrehozásához és ugyanennyi számítógép beszerzéséhez kapott támogatást, de az embereket nem tudják teljes kapacitással foglalkoztatni. Könyvelési és adatrögzítési munkák még csak-csak akadnak, de az eredetileg tervezett reklámanyag-készítésre már nincs megrendelésünk - panaszolta a kht-vezető, aki a projekt éppen aktuális ellenőrzése miatt nem kívánt kitérni a részletekre. Százszázalékos az eredmény viszont a veszprémi érsekségnél, igaz, ott - Léber Erzsébet főkönyvelő tájékoztatása szerint - csupán egyetlen embert vettek fel, de őt jelenleg is foglalkoztatják.

Az első pályázat nyertesei szinte a teljes - távmunkával elvégezhető - gazdaságot reprezentálják: akadnak köztük médiával, épülettervezéssel, adatfeldolgozással, területfejlesztéssel, könyveléssel, szoftverfejlesztéssel, környezetvédelemmel, tanácsadással foglalkozó cégek, továbbá egyetemek, egyesületek, érdekképviseletek is. A legtöbb nyertes megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cég vagy kht. Derera saját szemszögükből nézve mégis kudarcként értékeli a pályázatot, szerinte csak lózung a fogyatékkal élők támogatása. "Bár a pályázati kiírás szerint az elbírálásnál, ugyanúgy, mint a mostaniban, előnyben részesítették a fogyatékkal élőket, a támogatási szerződésben már nem szerepelt, hogy valóban kötelező a foglalkoztatásuk" - állította. Beszédes illusztrációként hozzátette: idén júniusban még az FMM-nél is megszűnt annak a hat mozgássérültnek a munkahelye, akik korábban a tárca zöld számain adtak felvilágosítást a távmunkahely szabályairól, előnyeiről és veszélyeiről.

Tájékozatlanság, félelem, bizonytalanság, konzervativizmus - foglalta össze címszavakban Bihary Pál, hogy szerinte a munkaadók miért ódzkodnak távmunkahelyek létrehozásától. "Vannak azonban reális munkaadói aggályok is - ismerte el -, hiszen nem egyszerű a távmunka menedzselése, a feladatok kiadása, ellenőrzése és számonkérése." Pedig a távmunka-helyek fenntartása 30 százalékkal olcsóbb, elvégre csökkennek az irodabérleti költségek, nem kell fizetni az utazásért, és az alkalmazottak nem terhelik magánbeszélgetéseikkel a cégek telefonszámláját. A PricewaterhouseCoopers (PwC) pénzügyi tanácsadó nemrégiben készült tanulmánya szerint ha a munkavállaló hetente egy-két napot tölt távol a telephelytől, 10 százaléknál, három-négy nap esetén pedig 20 százaléknál nagyobb megtakarítás várható. Azaz a távmunkások foglalkoztatása javíthatja a versenyképességet. A BMIK-nál 1 százalék körülire taksálják, az MTA Szociológiai Intézeténél pedig 0,4-2,6 százalékra becsülik az aktív munkavállalók között a távmunkások arányát. Magyarország májusi csatlakozása előtt az EU-ban 13 százalék, az észak-európai államokban és az Egyesült Államokban 25, Németországban 17 százalék volt ez az arány.

Pedig a munkavállalók Magyarországon is mutatnak érdeklődést a távmunka iránt: a PwC tanulmánya felmérésekre hivatkozva állítja, hogy 83 százalékuk véli úgy, jelenlegi feladatainak egy részét távmunkában is képes lenne ellátni; a távmunkásállás-ajánlatokra is a túljelentkezés a jellemző. Sokak számára vonzó ugyanis, hogy otthon dolgozzanak, maguk osszák be idejüket, szabadon szervezzék meg munkájukat, ne töltsenek órákat a közlekedéssel, s mindezek eredményeképpen kevesebb stresszhatásnak tegyék ki magukat. A PwC adatai szerint napi másfél órás utazással és heti öt távmunka-nappal számolva évente ötven munkanap szabadul fel a közlekedés mellőzése révén. Emellett a távmunkások évente egy-két nappal kevesebb betegszabadságot vesznek ki, mert egy-egy enyhébb lefolyású betegség esetén otthon elvégzik a munkát. A távmunkások 83 százalékos aránya persze túlzás, hiszen vasat reszelni, szerelni, fogat húzni, buszt vezetni, szalámit szeletelni nemigen lehetne távmunkában. Mindenesetre bőven vannak kiaknázatlan lehetőségek - nem elhallgatva azt sem, hogy a távmunkában pszichés veszélyek leselkednek az egyénre, például a munkafüggőség kialakulása vagy az izoláltság miatt.

Hamarosan köztisztviselők is dolgoznak majd távmunkában: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) például száz vidéki munkatársát (adatbevivőket és -javítókat, elemző statisztikusokat, számítástechnikai programfejlesztőket) tervezi így foglalkoztatni - tájékoztatta a HVG-t Kópházi József, a hivatal informatikai főosztály vezetője. A változtatásra a megyei igazgatóságok felszámolása miatt van szükség - és lehetőség. Az igazgatóságok helyett működő regionális központokban ugyanis kevesebb embert igényelnek, ráadásul a távolság miatt többek számára amúgy is lehetetlenné válik a bejárás. A KSH nem kért támogatást az FMM mostani pályázatán, miután néhány feltételt nem tud teljesíteni. Így például nem hoznak létre új munkahelyeket, csak száz régit tartanak meg, ráadásul a távmunkában foglalkoztatandók név szerinti listáját sem tudták volna produkálni...

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Courtney Barnett Budapesten koncertezik

Courtney Barnett Budapesten koncertezik

A Momentum szerint több cég berezelt az Orbán-ellenes plakátkampány miatt

A Momentum szerint több cég berezelt az Orbán-ellenes plakátkampány miatt

515 lóerős és dízel: alaposan felhergelték az új BMW X5-öt

515 lóerős és dízel: alaposan felhergelték az új BMW X5-öt

Steve Bannon: Orbán és Salvini Európa legfontosabb politikusai

Steve Bannon: Orbán és Salvini Európa legfontosabb politikusai

Szellentéssel zaklatta a főnöke, milliókra perelte a munkahelyét

Szellentéssel zaklatta a főnöke, milliókra perelte a munkahelyét

Hatvanmillió forintra bírságolta az MNB a Magyar Posta biztosítóit

Hatvanmillió forintra bírságolta az MNB a Magyar Posta biztosítóit