Az Európai Unió vidékfejlesztési támogatásainak egy részét a nyugtalan sertés- és baromfitartók burkolt jövedelemkiegészítésére próbálja átirányítani az agrártárca. Ezzel 40 százalékkal kurtítaná meg az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket, ami ellen a civil szervezetek tiltakoznak.

"Ráálltam az előnytelenebb feltételekre, csak hogy öt éven át biztosan számíthassak a nemzeti agrár-környezetvédelmi program kifizetéseire, most, három év elteltével mégis a legnagyobb bizonytalanságba kerültem" - számolt be hányattatásairól a HVG-nek Kis Jenő, Mezőcsát környéki agrárvállalkozó, aki a program 2002-es indulásakor vállalta: tehenészetét úgy működteti, hogy a védett állatok élőhelyeit is fenntartja. "Június közepéig nem kaszálhatom le a lucernámat, hogy ott költhessen a túzok, máshol addigra kétszer is betakarítják a termést" - hoz példát a korlátozásokra, amelyek a természeti értékek fennmaradását szolgálják.

Országszerte 5 ezren kötöttek a Kiséhez hasonló szerződést 2002 óta, többségük azonban az első szóra belement, hogy az uniós tagsággal járó többlettámogatás fejében ismét pályázzon, méghozzá a korábbi szerződésre tekintettel a megszerezhető száz pontból húszpontnyi "hozott" előnnyel. A nyertesek az idén már - a nemzeti források négyszeresére rúgó brüsszeli juttatásoknak köszönhetően - az eddigi 34 700 helyett közel 63 ezer forintra számíthatnak a környezetkímélő szántó-, illetve 24 ezer helyett 31 ezer forintra a gyepgazdálkodásra; az előbbi 75 százalékkal meghaladja a gabonatermesztés hektáronkénti támogatását is. A bökkenő csak az, hogy az új pályázaton veszíteni is lehet. Mivel a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben működő Kis ötéves gazdahitelt vett fel, ötéves földbérleti szerződést kötött, nem vállalta az új pályázattal járó bizonytalanságot, ezért ragaszkodott a kevesebb, de biztos pénzt hozó eredeti - szintén öt évre megkötött - szerződéshez. Amit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egyoldalúan felbontott, mégpedig arra hivatkozva, hogy kevesen - az egész országban mindössze 140-en - maradtak a régi agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerben, a kedvükért nem éri meg külön nyilvántartást vezetni (az alacsony szám egyik oka, hogy sokukra már az űrlapok beadásakor nyomást gyakoroltak a tárca megyei hivatalai).

A dél-borsodi gazdának azonban nem éri meg a váltás: az általa használt gyepet, szántót ugyanis bérli, s a földtulajdonosok a magasabb támogatáshoz igazítva feljebb srófolhatják a bérleti díjat. A fiatal gazdálkodó kellő tőkeerő híján nem vállalta az egyoldalú felmondás miatti pert az FVM-mel, s most izgatottan várja, hozzájut-e az új támogatáshoz. Rontja a kilátásait, hogy óriási a túljelentkezés. Noha az FVM nagy késéssel és szerény tájékoztatást adva nyitotta meg a vidékfejlesztési program részeként az uniós agrár-környezetvédelmi támogatási keretet, a november 26-ai határidőre mégis 32 600 pályázat érkezett. Sajátos módon azonban az FVM vezetői számára készült (és kiszivárgott) előterjesztés már két héttel korábban tudni vélte, hogy a majdani "helyszíni ellenőrzéseken feltárásra kerülő hiányosságok miatt a jogosultak nagy részénél" valószínűleg vissza kell vonni - vagy legalábbis csökkenteni kell - a megítélt támogatásokat. Ennek elébe vágva a javaslat máris 8 milliárd forinttal csökkentené az erre szánt, várhatóan kevésnek bizonyuló 20 milliárd forintos forrást, s néhány más vidékfejlesztési programot is megkurtítva összesen 14 milliárd forintot vonna el más célokra.

"Ez már a harmadik kísérlete az agrártárcának a vidékfejlesztési pénzek megcsapolására" - mondta a HVG-nek Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet programfelelőse. A civil zöldek azért is háborognak, mert az FVM jövőre is lefaragná - 64,7 milliárd forintról 44,1 milliárdra - a vidékfejlesztési előirányzatot, ezen belül 25,5 milliárd forint helyett csupán 16,6 milliárd jutna agrár-környezetvédelemre, vagyis a táj természetes arculatának, változatosságának megőrzését, a természetvédelmet is szem előtt tartó gazdálkodás támogatására. Ehhez szorosan kapcsolódhatnak a turisztikai fejlesztések is, növelve a gyenge termőképességű területek lehetőségét a jövedelemszerzésre. Az unió is egyre inkább a vidéki életfeltételek javítását s mind kevésbé a mezőgazdasági tömegtermelést - mint például a 16 millió tonnát is meghaladó magyar gabonatermést - támogatja. 2007 után pedig már az összes agrárkifizetés legalább negyedét vidékfejlesztési s legalább 15 százalékát agrár-környezetvédelmi célokra szánná a tervezetét vitára bocsátó brüsszeli bizottság.

"Az előző kormányzati ciklusban négy év alatt összesen 2 milliárd forintot költöttek az agrár-környezetvédelmi programra, azóta feleannyi idő alatt több mint a dupláját, mostantól pedig nagyságrenddel többet" - hárította el a bírálatokat Németh Imre agrárminiszter a HVG kérdésére. Szerinte az agrártárca három év alatt közel 180 milliárd forintot irányzott elő nemzeti és uniós forrásból nyolc vidékfejlesztési programra, ezen belül a legtöbbet agrár-környezetvédelemre. Több jut az úgynevezett földalapú támogatásokra is. A saját földterülettel nem rendelkező sertés- vagy baromfitartók viszont egyáltalán nem részesülnek uniós forrásokból, és a szaktárcának sincs erre kerete, azt ugyanis nagyrészt elszívja a brüsszeli pénzek nemzeti kiegészítése és a korábbi évek kötelezettségvállalása - magyarázta.

"Nem ítélhetünk halálra egész ágazatokat - indokolta az átcsoportosítási kezdeményezést a miniszter -, meg kell teremteni a forrást az unió által előírt állatjóléti, hígtrágya-kezelési és egyéb állattartási követelmények teljesítésére." A pénzhiányt pedig a következőkkel érzékeltette: "Október közepén le kellett állítanunk az állatjóléti támogatásokat, mert az év elején tervezett 9,8 milliárd forinthoz képest év közben 13,5 milliárd forint kifizetésére vállalt kötelezettséget a tárca, amiből 2 milliárdnyit csak a jövő évi büdzséből, megkésve tudunk kifizetni." A tervezett átcsoportosítást Németh szerint a szakmai érdekképviseletek - köztük a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) - is támogatják. Holott a Magosz alelnöke a civil zöldekkel közösen tartotta a vidékfejlesztési pénzek megcsapolása ellen tiltakozó, december eleji sajtótájékoztatót.

"Öngyilkosság lenne, ha asszisztálnánk a vidéki élet minőségét javító pénzek elvonásához, ugyanakkor valóban szeretnénk, ha jutna támogatás az állatjóléti intézkedésekre, de nem a mi dolgunk, hogy ennek forrásait megjelöljük" - árnyalta álláspontját Jakab István, a Magosz elnöke. Az érdekképviseletek azt kívánják elérni, hogy jövőre is maradjon meg a sertésenként 2 ezer, a baromfi kilogrammjára pedig a 9 forintos támogatás, amit a tavaszi agrárdemonstráción harcoltak ki, s aminek októberi leállítása után a Magosz ugyan nem, de két szervezet ismét az utcára vonult (HVG, 2004. február 21., 2004. december 3.). Németh viszont már csak sertésenként 1600 forintos juttatást tart finanszírozhatónak.

Korántsem biztos, hogy sikerül a vidékfejlesztési pénzek átcsoportosításával pótolni a mintegy 30 ezer állattartó idegeit borzoló hiányt: a kormány még nem döntött a javaslatról. Pedig a csúszás akár az egész átcsoportosítási terv sikerét veszélyeztetheti, mivel ha az év végéig nem kerül Brüsszelbe a kormányzati kérelem, az nem hagyható jóvá.

SZABÓ GÁBOR

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Nézzen szét otthon: már a gyerekek vérében és vizeletében is kimutathatóak az „otthoni méreganyagok”

Nézzen szét otthon: már a gyerekek vérében és vizeletében is kimutathatóak az „otthoni méreganyagok”

Huawei-alapító: Nem tud eltiporni minket Amerika

Huawei-alapító: Nem tud eltiporni minket Amerika

Különös férfi-női különbség jött ki, amikor a K&H megnézte, kik fizetnek a telefonjukkal

Különös férfi-női különbség jött ki, amikor a K&H megnézte, kik fizetnek a telefonjukkal

Újra Magyarországra jön a Morcheeba

Újra Magyarországra jön a Morcheeba

Suzuki: a bónuszról már megegyeztek, a béremelésről még nem

Suzuki: a bónuszról már megegyeztek, a béremelésről még nem

Minden századik nőt érint a korai klimax

Minden századik nőt érint a korai klimax