Ádáz harc dúl a reklámbevételekért a magas műsor-szolgáltatási díjakat nyögő kereskedelmi rádiók között, amelyek szűk repertoárjukkal minél szélesebb közönséghez kívánnak szólni. Az igényesebb zenék kedvelői kénytelenek a kisebb, helyi rádiók egyes műsoraival beérni.

Múlt hétfő óta Reggeli Triósnak hívják a Danubius Rádió 6 és 10 óra között elhangzó műsorát. A Cappuccino cím tíz év után azért tűnt el, mert a Legfelsőbb Bíróság hosszadalmas pereskedés után idén novemberben kimondta: a Cappuccino két műsorvezetője és ötletgazdája, Boros Lajos és Bochkor Gábor távozása után a rádió nem viheti tovább a szerzői jogvédelmet élvező nevet. A Sláger Rádió nemcsak az egykor még a Magyar Rádió kereskedelmi vállalkozásaként működő Danubius által kinevelt, az ország legnépszerűbb és leghallgatottabb showmanjeit csábította el (akik a Cappuccino márka átmeneti elvesztése óta Bumeráng címen vezénylik a reggeli parádét), de jól átgondolt stratégiával elszívta a Danubius hallgatóinak egy részét is.

"Rádöbbentünk, hogy az oldies műfajt kedvelő korosztály nem érdekli a hirdetőket" - magyarázta a HVG-nek Bolla Zsolt programigazgató, miért változtatott a Sláger eredeti profilján, az 1960-1970-es évek zenevilágán, s miért kezdett fokozatosan egyre több mai nótát is játszani. Tavaly szeptember óta ez a leghallgatottabb rádió a teljes népesség körében: a Szonda-Ipsos és a GFK Hungária adatai szerint az idei év első tíz hónapjának átlagában 25,4 százalék volt a Sláger heti időarányos részesedése a Danubius 23,6 százalékával szemben, és a hirdetők számára legfontosabb, 18-49 éves célcsoportban majdnem utolérte (29,4 százalékkal a 30,2 százalék mögött) az erre a korosztályra "szakosodott" versenytársát. Mivel a kereskedelmi rádiók a megélhetésért küzdenek, igyekeznek egyre tágítani célcsoportjukat. A legértékesebb hallgató az, aki hosszú órákat tölt egyetlen műsorfolyam mellett, nem vált más csatornára, ami viszont semmiféle szerkesztői szeszélyt, "kilengést" nem enged meg; így hiába várnak a korosodó rockerek Pink Floydra, Nirvanára vagy épp a heavymetal-bandákra, a fekete zene kedvelői pedig a rapre. Egy rádió vagy játszik egy bizonyos számot, de akkor folyamatosan ismétli, vagy egyáltalán nem veszi fel a kínálatába.

"Négyóránként Dead Can Dance-et vagy Depeche Mode-ot játszva nem lehet sikerre vinni egy rádiót" - érzékelteti Szever Pál egykori zenei igazgató, miért bukott meg a merészebb, igényesebb műsorpolitikát folytató Radio Bridge (amelyhez az is hozzájárult, hogy fő pénzügyi támasza, a Postabank Rt. kiment mögüle). Felmérések szerint az emberi agy mintegy háromszáz dalt képes azonosítani úgy, hogy ne unja meg őket, így a világ vezető kereskedelmi rádiói - és hozzájuk hasonlóan a Danubius is - többnyire ekkora repertoárral működnek. A kézi szerkesztést az 1990-es évek közepén felváltó számítógépes programok - köztük a legelterjedtebb, a szelektor - a rádió formátumának megfelelően, naponta többször ismételve játsszák a dalokat. A slágergyanús felvételeket a beállítástól függően egy-két óránként, a többit három-négy órás rotációban játssza a szelektor. A kívánságműsorok hallgatói is csupán ebből a kínálatból választhatnak. "Ha valaki bemegy egy McDonald'sba, és pörköltet kér galuskával, természetesen nem kap - vont sajátos párhuzamot a gyorséttermek és a rádiók működése közt Vovesz Tibor, a Juventus programigazgatója. - Mindent meghallgatunk, de ha egy dal nem illik a profilunkba, nem hagyjuk magunkat meggyőzni, nehogy hallgatókat veszítsünk" - tette hozzá. A játszott zenék fogadtatását pedig - tőkeerejüktől függően - hetente, kéthetente vagy havonta tesztelik a rádiók néhány száz fős kísérleti célközönségen.

"Egyetlen dalt sem ismétlünk meg 24 órán belül" - büszkélkedik Bolla, aki épp ezt tartja a siker fő okának. A Sláger éves repertoárja körülbelül ezer zeneszámból áll. Bár a Danubiusnál elzárkóztak a nyilatkozattól, piaci megfigyelők szerint az adó koncepcióváltása is a jól bevált gyakorlatot követi: kevesebb lesz az újdonság, és visszatérnek a kevésbé kockázatos, már befuttatott nótákhoz. A pénzügyi eredmények visszaesését (az árbevétel a 2002. évi 2,27 milliárdról tavaly 2,09 milliárd forintra, az eredmény pedig 116 millió forintról mínusz 20,3 millió forintra csökkent) pedig a vezetők, köztük Fischer András vezérigazgató leváltásával próbálja megállítani az új tulajdonos, a Danubius Rádió Rt. 100 százalékos részvénycsomagját tavaly tavasszal a GWR Group Plc-től 30 millió euróért megvásároló Advent International kockázatitőke-társaság (Fischert már az Advent nevezte ki, és egy év elteltével menesztette).

Változik a korábban szintén a GWR, ma pedig ugyancsak az Advent érdekeltségébe tartozó, Budapesten a helyi rádiók közt évek óta piacvezető, ám számottevő reklámbevételt felmutatni nem képes, tavaly 100 millió forintos veszteséget felhalmozó Roxy Rádió profilja is. Az olykor agresszívan megszólaló, elsősorban az alacsonyabb végzettségű, egyedülálló fiatalokat megcélzó "bulirádió" eddig főleg dance-zenét játszott. Kemény hallgatói magjának a jelek szerint nem tetszik, hogy néhány hete "minden európai slágerlista dalait játszó csatornává" változott. Jól jöhet a Roxy stílusváltása a Rádió Deejaynek, amelyre tulajdonosa, az olasz Elemedia SPA - a jelek szerint a piacot nem igazán felmérve - a milánói dance-, rhytm and blues (R'n'B'-), house- és technozenéket játszó rádiójának formátumát ragasztotta rá. Ráadásul a Deejay átcsábította a Roxytól Béres Zoltánt, a népszerű műsorvezetőt, akit a jelek szerint sok hallgatója követett.

Stabilan a harmadik helyen áll Budapesten a kilencvenes évek elején regionális rádióként indult Juventus, amelynek hallgatottsága a 18-34 évesek körében 18 százalék. A Roxy szolidabb profilja azonban ezt a 25-34 éves - botrányokra nem vevő - közönséget megcélzó rádiót is fenyegeti. A Juventust ez év júliusában vásárolta meg az ír Communicorp Group Ltd. a fizetési nehézséggel küszködő, a nem a fő üzletágához tartozó tevékenységeitől szabaduló amerikai Metromedia International Group Inc.-től. A Danubius és a Sláger nagy sérelme egyébként éppen az, hogy a Juventus és a Rádió 1 szép csendben országos hálózatot épített ki, miközben lényegesen alacsonyabb műsor-szolgáltatási díjért jut frekvenciához. A HVG információi szerint a Juventus jelenleg 120 millió, a Rádió 1 pedig 80-90 millió forint közötti összeget fizet. Más kérdés, hogy a hálózat nem hozta meg a várt eredményeket: a Rádió 1 Kft. tavaly 228 millió forintos veszteséget halmozott fel, és elvesztette saját tőkéjét, míg a Juventus 98 millió forintos mínusszal zárta a 2003-as évet.

Az országos frekvenciáért versenyző Danubius és Sláger az 1997-es pályázaton alaposan felsrófolta a hét évre szóló koncessziós díjat: mindkét hullámhossz több mint 1 milliárd forinttal a meghirdetett 3 milliárd forint fölött kelt el. A Sláger éppen a piaci helyzet megváltozására hivatkozva 2002-ben egészen odáig elment, hogy nem fizette meg az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) a koncessziós díj esedékes részletét. Bár akkor egyetlen "sorstársa" sem állt ki mellette, a testület - miután "méltányos áron", 1 milliárd forint körüli összegért újabb öt évre meghosszabbította a Sláger műsor-szolgáltatói szerződését - a Danubius és a Juventus terhét is csökkentette. Sikerükön felbuzdulva az évi 80-100 millió forint körüli műsor-szolgáltatási díjat fizető helyi rádiók is enyhítésért küzdenek, arra hivatkozva, hogy az ORTT túl sok frekvenciát osztott ki. "Emiatt perben állunk az ORTT-vel, és a testület határozatától tesszük függővé magyarországi stratégiánkat" - üzente a HVG-nek asszisztensén keresztül Francesco Casale, a Rádió Deejay Kft. ügyvezető igazgatója.

A zenés rádiók összköltségének négy-ötszörösét költik el műsorkészítésre a "beszélők", amelyek - a pályázati előírásnak megfelelően - a heti műsoridő legalább 51 százalékát szöveggel töltik ki. Az elsősorban R'n'B'-, rap-, hip-hop, funky- és house-zenéket sugárzó, alapvetően fiataloknak szóló Rádió Extrémnek másfél év alatt sikerült feltornásznia magát a Budapesten hallható adók között a 15-29 évesek körében a hatodik helyre. "Általános zenei arculattal a hatalmas versenyben sehol sem lennénk" - indokolta a HVG-nek Fridély László ügyvezető igazgató a magát "Budapest ritmusaként" aposztrofáló, közműsor-szolgáltatói minősítéssel működő Extrém szűkebb réteget megcélzó profilválasztását. Bár még mindig a befektetett összeg megtérüléséért küzd, két év alatt sikerült jelentősen javítania eredményén a reggel és délután "sűrített szöveget", napközben és este pedig a magyar zenei kultúrából hiányzó, mediterrán beütésű, kissé "dzsesszes, szvinges" zenéket játszó Radiocafénak. "Szeretnénk megadni a lehetőséget a rádiózóknak, hogy a már gyermekkorunkban is cikinek minősülő zenéken kívül mást is megismerjenek" - fogalmazta meg hitvallását Machán Frigyes (Nesta) zenei igazgató. Az egykor az Est Média Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő Est FM körzeti frekvenciáján működő rádiót a korábbi kisebbségi tulajdonos, a Moccamogul Kft. vásárolta meg 2002 végén. A Radiocafé "lemeztára" körülbelül 9 ezer dalból áll; bevételeit egy év alatt 47 millióról 248 millió forintra küzdötte fel, ami arra utal, hogy fizetőképes célcsoportját, a magasan képzett, nemritkán vezető beosztású, 16-35 év közötti "yuppie" réteget egyre több hirdető választja.

Üdítő kivételként az egyszólamúságban az 1940-as évek dalaitól a "legvadítóbb slágerekig" mindenféle zenét a műsoraiba illeszt Göczey Zsuzsa, a Klubrádió zenei főszerkesztője is. "Közszolgálati rádiósként mindig arról álmodtam, hogy egyszer majd egy lemez B oldalát is lejátszhatom, most ezt teszem" - mondja az egykori Lemezbörze helyett című sikerműsor ötletgazdája. A Klubrádió repertoárjának több mint 30 százaléka magyar zene, így ugyanis 10 százalék kedvezmény jár a szerzőknek, az előadóművészeknek, illetve a hangfelvétel-előállítóknak fizetendő "rádiós jogdíjak" után (e jogdíjak a reklámbevételek 4, a közrádiók előfizetői díjbevételeinek 2, illetve a fenntartói támogatások 1 százalékát viszik el). Göczey saját bevallása szerint úgy tesztel egy nótát, hogy otthon, a konyhában hallgatja, és ha valami "zavarja a fülét", másnap kiveszi a kínálatból. Átment e sajátos szűrőn a Zagar nevű, Török Ferenc Szezon című filmjének zenéjét készítő fiatal formáció, a Zsigó Jenő által vezetett Ando Drom egykori énekesnőjének, Miczura Mónikának a szólólemeze, de Göczey nemrég beszerezte a balladai hangvételű Leonard Cohen legújabb albumát is. "Feltételezem, a hallgatók bíznak az ízlésemben" - mondja, de azért hozzáteszi, hogy a Klubrádióban csupán annyi a zene szerepe, mint egy újságban a képeké.

G. TÓTH ILDA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Meddőszórás

Ha lassan is, de fokozatosan nő a rádiókra jutó reklámköltések aránya.

Súlyos baleset történt éjjel a Blahán

Súlyos baleset történt éjjel a Blahán

Meghalt egy 8 éves gyerek a MOM Sportnál kigyulladt bódéban

Meghalt egy 8 éves gyerek a MOM Sportnál kigyulladt bódéban

Közigazgatási törvénykönyv: Trükkel kerülte meg a törvényhozást a román kormány

Közigazgatási törvénykönyv: Trükkel kerülte meg a törvényhozást a román kormány

Baleset egy balatoni építkezésen: két ember életveszélyesen megsérült

Baleset egy balatoni építkezésen: két ember életveszélyesen megsérült

Új magyar technológia segíthet 800 ezer kockaház energiagondjain

Új magyar technológia segíthet 800 ezer kockaház energiagondjain

Janikovszky Éva fia szerint elfelejtették meghívni édesanyja szoboravatójára

Janikovszky Éva fia szerint elfelejtették meghívni édesanyja szoboravatójára